A 444 újságírója az orosz hekkerek külügyminisztérium elleni kibertámadásáról is kérdezte Gulyás Gergelyt a kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában elmondta: hekkertámadások rendszeresen érnek kormányzati honlapokat, minisztériumi rendszereket, de akár a sajtó is időnként beszámol a különböző sajtótermékeket, online honlapokat ért támadásokról. Szerinte a 444 narratívája nem felel meg a valóságnak.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője írta le annak idején, hogy érzékeny adatok kerültek ki, de Gulyás azt állítja, hogy a legfrissebb adatok szerint ez nem igaz.
„Az, hogy egy hekkertámadás következtében valamilyen területe egy nyilvántartásnak károsodott, és az, hogy bizalmas adatok kerültek nyilvánosságra, két külön állítás. A nekem adott tájékoztatás szerint semmilyen bizalmas adat nem került semmilyen külföldi kézbe, és ilyen értelemben a hekkertámadás nem volt eredményes” – fogalmazott Gulyás.
A miniszter arról sem tud, hogy berendelték volna az orosz nagykövetet. Szerinte
„a hírszerzés már csak olyan, hogy meg akarja szerezni más országok titkos adatait”.
Ilyen támadások rendszeresek, és nemcsak Oroszország részéről.
A 444 újságírója az orosz hekkerek külügyminisztérium elleni kibertámadásáról is kérdezte Gulyás Gergelyt a kormányinfón.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában elmondta: hekkertámadások rendszeresen érnek kormányzati honlapokat, minisztériumi rendszereket, de akár a sajtó is időnként beszámol a különböző sajtótermékeket, online honlapokat ért támadásokról. Szerinte a 444 narratívája nem felel meg a valóságnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hiába a trükközés, tovább száguld az Orbán-infláció. Azonnali nyugdíjkorrekciót! – írta keddi Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerint az Orbán-kormány szándékosan alultervezte az inflációt a 2025-ös költségvetésben, hogy pusztán 3,2 %-kal kelljen emelnie a nyugdíjakat, miközben a miniszterelnök a saját fizetését havi 750 ezer forinttal emelte.
Magyar kiemelte, hogy eközben
az Orbán-infláció tovább száguld az élelmiszereknél és a szolgáltatásoknál.
Az élelmiszerár-drágulás éves alapon 7 % volt, de a liszt 42,2, az étolaj 32,7, a tojás 26,1, a kávé 18,6 százalékot drágult egy év alatt.
„Egymillió nyugdíjas honfitársunk él Orbánék miatt a létminimum alatt.
A mélyszegénységben élő nyugdíjasok száma a Fidesz-kormány alatt az ötszörösére nőtt.
Sokaknak választaniuk kell az élelmiszer és a gyógyszerek megvásárlása, vagy a rezsiszámlák befizetése között. Naponta kevesebb, mint 1000 forintot tudnak élelmiszerre költeni. Ők nem tudnak várni novemberig a visszamenőleges nyugdíjkorrekcióra. A TISZA azonnali nyugdíjkorrekciót követel az elszálló infláció miatt” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
„A nyugdíjasok nem kérnek a Rogán-kártyából és a pár száz forintos könyöradományból.
A TISZA tisztességes nyugdíjemelést, a gyógyszereknél és az egészséges élelmiszereknél radikális áfacsökkentést, valamint maximum 200 ezer forintos SZÉP-kártyát ajánl a nyugdíjas honfitársainknak. A TISZA megtartja a 13. havi nyugdíjat” – zárult a bejegyzés.
Hiába a trükközés, tovább száguld az Orbán-infláció. Azonnali nyugdíjkorrekciót! – írta keddi Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerint az Orbán-kormány szándékosan alultervezte az inflációt a 2025-ös költségvetésben, hogy pusztán 3,2 %-kal kelljen emelnie a nyugdíjakat, miközben a miniszterelnök a saját fizetését havi 750 ezer forinttal emelte.
Magyar kiemelte, hogy eközben
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Állásfoglalást adott ki az MTA elnöke Orbán Viktor poloskázós beszéde kapcsán
Freund Tamás egy óvatos hangvételű posztban fejtette ki, hogy a Tudományos Akadémiának kerülnie kellene a politikai megnyilvánulásokat. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az intézményben „visszhangot keltett” a miniszterelnök poloskázós beszéde.
„Ahogy a széles közvéleményben, úgy a Magyar Tudományos Akadémia köreiben is visszhangot keltett miniszterelnök úr március 15-én elhangzott beszéde” – kezdi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke állásfoglalását, amelyet azután fogalmazott meg, hogy a Válasz Online nemrég idézte az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályát, amely szerint a miniszterelnök az állami ünnepen mondott beszédében „több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át.”
Másnap megjelent egy pontosítás, ami szerint az osztály csak figyelmeztetni akarta az Elnökséget, hogy az MTA Ünnepi Közgyűléséről többen kivonulhatnak, ha ott megjelenik Orbán Viktor.
Freund Tamás, az MTA elnöke azt írta, megosztotta az akadémiai közösséget, hogy az érintett osztály belső vitaanyaga kikerült a sajtóba. Szerinte a tudományos osztályukon lefolytatott belső vita után az Elnökség tagjai egyetértettek abban, hogy a politikai vitákat olyan stílusban kell lefolytatni, ami példát mutat a társadalomnak, és tiszteletben tartja az alapvető nemzeti, társadalmi értékeket, elveket. Úgy fogalmazott: erre a közelgő parlamenti választási kampány valamennyi résztvevőjének figyelmét fel kell hívni, és az MTA-nak tartózkodnia kell a politikai állásfoglalásoktól.
„A Magyar Tudományos Akadémia küldetésénél és alkotmányos státuszánál fogva politikai vitákba a jövőben sem kapcsolódhat be. Tagjaink tudományos kiválóságuk és nem politikai nézeteik alapján kerülnek az Akadémia testületeibe. A politikai kérdéseket tagjaink saját meggyőződésük alapján ítélik meg, és gyakran egymástól élesen eltérő álláspontokat foglalnak el. Az akadémikusokat, köztestületi tagokat mint állampolgárokat semmi sem gátolja személyes szabadságjogaik, így a szólás szabadságának gyakorlásában”
– fogalmazott Freund Tamás.
Állásfoglalásában arról is írt, hogy a tudományos közösség és a nemzet tagjai együtt készülnek megemlékezni az Akadémia megalapításának 200 éves jubileumáról. Freund Tamás szerint a tudomány eredményeit a politika, a gazdaság és a tudomány legjobb erői csak együtt tudják az ország szolgálatába állítani.
„A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200 éves évfordulója kivételes lehetőséget biztosít a mindenkori magyar politikai, gazdasági és tudományos közösség korszakokon és politikai megosztottságokon átívelő szövetségének kifejezésére”
„Ahogy a széles közvéleményben, úgy a Magyar Tudományos Akadémia köreiben is visszhangot keltett miniszterelnök úr március 15-én elhangzott beszéde” – kezdi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke állásfoglalását, amelyet azután fogalmazott meg, hogy a Válasz Online nemrég idézte az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályát, amely szerint a miniszterelnök az állami ünnepen mondott beszédében „több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át.”
Másnap megjelent egy pontosítás, ami szerint az osztály csak figyelmeztetni akarta az Elnökséget, hogy az MTA Ünnepi Közgyűléséről többen kivonulhatnak, ha ott megjelenik Orbán Viktor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Koltai Róbert is színpadra áll Hadházy Ákos keddi tüntetésén, ami 24 óra helyett végül csak 12 órás lehet
Hadházy eredeti célja az volt, hogy 24 órán át fognak tüntetni az Erzsébet hídon, de a rendőrség nem engedélyezte ezt. Ugyanakkor megszerezte fellépőnek a direkt politikai szerepet nemigen vállaló színészt.
„Maga a Kúria elnöke sietett Orbán Viktor segítségére, amikor jóváhagyta a pintérség nevetséges határozatát. Eszerint 12 órán át lehet tüntetni egy hídon, 24 órán át viszont már nem...” – írta Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.
Mint arról mi is beszámoltunk: keddre újabb tüntetést szervezett Hadházy Ákos a gyülekezési törvény módosítása és a Pride betiltása miatt az Erzsébet hídra. A független országgyűlési képviselő célja az volt, hogy legalább 24 órára lezárják a hidat. A rendőrséghez benyújtott kérelem szerint a tüntetés kedden 17 órától szerda 22 óráig tartott volna. A rendőrség azonban nem engedélyezte az eseményt, arra hivatkozva, hogy az sértené a közlekedés rendjét. A hatóság végül úgy döntött, hogy csak kedd 16 órától szerda hajnali 4 óráig biztosítják a demonstráció helyszínét. A szervezők fellebbeztek a döntés ellen, de a Kúria hétfőn elutasította a keresetüket.
„Ha még bizonytalan lettem volna benne, a döntés megerősített benne, hogy jó úton (hídon) járunk, és a hatalmat kifejezetten zavarja az Önök kiállása. Az idő korlátozása nem a közlekedést védi, hanem azt jelenti, hogy a hatalom retteg a valóban elszánt, tartós tiltakozásoktól” – fogalmazott a Kúria döntésére reagálva Hadházy Ákos.
A képviselő szerint
a döntés indoklása egyébként „nevetséges és mondvacsinált, hiszen a rendőrség úgy számolja a »forgalmi zavar« mértékét, hogy egy egész napos hídzár százezer autót érintene, a 12 órás meg csak 30 ezret...Ez a logika természetesen csak akkor lenne igaz, ha egyetlen híd lenne a városban.
Mivel azonban nem csak egy híd van és az autók kerülni is tudnak, a forgalmi zavar nem adódik össze (nem kumulálódik). Valójában mindig az adott pillanatban (napszakban) kellene csak a »közlekedési zavar« mértékét figyelembe venni”.
Hadházy azt is hozzátette, hogy ezen érvükkel nem foglalkozott a Kúria, de ezen már nem lepődik meg.
Mindenesetre a tüntetést továbbra is szervezi, egy másik posztban már közzé is tette a mai felszólalók névsorát. Eszerint a kedd esti tüntetésen felszólal:
• Simkó Edit, tanár (aki nem csak beszélt a polgári engedetlenségről)
• Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék lemondott bírója
• Puzsér Róbert, publicista
• Kis Milán, influenszer.
„Maga a Kúria elnöke sietett Orbán Viktor segítségére, amikor jóváhagyta a pintérség nevetséges határozatát. Eszerint 12 órán át lehet tüntetni egy hídon, 24 órán át viszont már nem...” – írta Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.
Mint arról mi is beszámoltunk: keddre újabb tüntetést szervezett Hadházy Ákos a gyülekezési törvény módosítása és a Pride betiltása miatt az Erzsébet hídra. A független országgyűlési képviselő célja az volt, hogy legalább 24 órára lezárják a hidat. A rendőrséghez benyújtott kérelem szerint a tüntetés kedden 17 órától szerda 22 óráig tartott volna. A rendőrség azonban nem engedélyezte az eseményt, arra hivatkozva, hogy az sértené a közlekedés rendjét. A hatóság végül úgy döntött, hogy csak kedd 16 órától szerda hajnali 4 óráig biztosítják a demonstráció helyszínét. A szervezők fellebbeztek a döntés ellen, de a Kúria hétfőn elutasította a keresetüket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Márciusban 4,7 százalékra csökkent az éves infláció Magyarországon – derül ki a friss adatokból. Ez alacsonyabb a februári 5,6 százaléknál, és a szakértők által várt 5 százaléknál is kedvezőbb érték. Az infláció öt hónap után először csökkent, írta a Portfolio.
A visszaeséshez több tényező is hozzájárult. Az üzemanyagok ára havi alapon csökkent, és mivel tavaly ilyenkor drágultak, a bázishatás is mérsékelte az éves árindexet. A háztartási energia ára szintén lefelé húzta az inflációt, elsősorban a gáz technikai árképzése miatt.
Az elemzők szerint a szolgáltatások árváltozása okozta a legnagyobb meglepetést.
Az éves áremelkedés februárban még 9,2 százalékos volt, márciusban viszont 7,5 százalékra csökkent. A hírközlési szolgáltatások tavaly márciusban csaknem 11 százalékkal drágultak, idén viszont nem változtak. Ez 11 százalékpontos csökkenést eredményezett a 12 havi árindexben. A posta, a telefon, az internet és a televíziós előfizetések ára összesen 0,3 százalékponttal húzta le az inflációt.
Az élelmiszerek ára februárhoz képest nem változott. A március 17-én bevezetett árrésstop hatása a KSH által számolt inflációban négy napig jelent meg, mivel az ármegfigyelési időszak minden hónap 20. napjáig tart. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt az időszak végi áresést 16 százalék körülire becsülte.
Néhány termék ára látványosan csökkent.
A margarin ára például 10 százalékkal esett vissza egy hónap alatt. A tejtermékek, a vaj, a zsír, a burgonya, a liszt és a cukor is olcsóbb lett.
Ugyanakkor több termékkör drágult. A ruházati cikkek ára 1,2 százalékkal nőtt, főként szezonális okok miatt. A tartós fogyasztási cikkek ára is emelkedett, havi szinten 0,4 százalékkal, amiben szerepet játszhatott a tavalyi forintgyengülés.
Az élelmiszerek áralakulása összességében nem befolyásolta jelentősen az inflációs mutatót.
A szeszes italok, a dohánytermékek, a ruházati és tartós fogyasztási cikkek árának emelkedése felfelé, míg az üzemanyagok, a háztartási energia és a szolgáltatások árváltozása lefelé húzta az inflációt.
Az év első három hónapjának áralakulását évesítve 9 százalékos infláció adódik, ami ugyan csökkenést jelent, de még mindig távol van a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos céljától.
A márciusi adat elvileg nagyobb mozgásteret adhatna az MNB-nek, de a jegybank várhatóan még nem változtat a kamatkondíciókon. Március végén éppen felfelé módosították az idei inflációs előrejelzést, miután a korábbi prognózis túl optimistának bizonyult. Az MNB csak akkor reagálhat érdemben, ha a következő hónapok inflációs adatai is megerősítik a mostani csökkenő trendet.
A döntéshozók emellett figyelembe veszik a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalanságát és a forint árfolyamának volatilitását is. A jegybank valószínűleg áprilisban is változatlanul hagyja az alapkamatot, és a kommunikációja sem lesz enyhébb.
Márciusban 4,7 százalékra csökkent az éves infláció Magyarországon – derül ki a friss adatokból. Ez alacsonyabb a februári 5,6 százaléknál, és a szakértők által várt 5 százaléknál is kedvezőbb érték. Az infláció öt hónap után először csökkent, írta a Portfolio.
A visszaeséshez több tényező is hozzájárult. Az üzemanyagok ára havi alapon csökkent, és mivel tavaly ilyenkor drágultak, a bázishatás is mérsékelte az éves árindexet. A háztartási energia ára szintén lefelé húzta az inflációt, elsősorban a gáz technikai árképzése miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
