Fotókon az ukrán dróntámadás: több épület is megrongálódott Moszkvában

Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor kedden bejelentette, hogy a kormány rögzített, 10 százalékos árrést vezet be 30 alapvető élelmiszer esetében.

A miniszterelnök videójában ugyan nem említette, hogy pontosan melyik élelmiszerekre lesz érvényes az árréstop, a bejelentést követően viszont az Index birtokába jutott a lista.

A lap szerint erre 30 élelmiszerre jön az árrésstop:

• Csirkemellfilé

• Csirkecomb

• Csirke far-hát

• Csirkeszárny

• Egész csirke

• Pulykamellfilé

• UHT tej, 1,5% zsírt.

• UHT tej, 2,8% zsírt.

• ESL tej, 1,5% zsírt.

• ESL tej, 2,8% zsírt.

• Étolaj

• Margarin

• Sertészsír

• Vaj

• Finomliszt

• Rétesliszt

• Késői burgonya

• Kristálycukor

• Sertéscomb

• Sertéskaraj

• Sertésoldalas

• Sertéstarja

• Tojás

• Tejföl

• Trappista

• Tehéntúró

• Natúr joghurt

• Gyümölcs joghurt

• Fokhagyma

• Párizsi

A magas élelmiszerárakra reagálva Orbán Viktor korábban egyébként már bejelentett egy intézkedést, igaz, az csak a nyugdíjasokra érvényes. A miniszterelnök az évértékelőjén ugyanis azt közölte, hogy az év második felétől visszatérítik a nyugdíjasoknak a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek áfáját egy meghatározott összeghatárig. Később a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből már az is kiderült, hogy a boltban történő fizetéskor, az azonosításhoz szükséges kedvezménykártyával vehetik igénybe a kedvezményt. Az azonosítást és a fizetést követően a nyugdíjasnak semmilyen egyéb teendője nem lesz, a visszatérítés összege ugyanis automatikusan, utalás vagy készpénz formájában a rendszeres nyugdíjjal együtt fog megérkezni.

Ezt a fajta rendszert azóta több kritika is érte. Szakértők szerint ugyanis a nagyobb áruházláncok rendszerei alkalmasak lehetnek az áfa-visszatérítés kezelésére, de a kisebb boltokban és mozgóárusoknál ez komoly kihívásokat jelenthet majd.

„Az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése érdekében tárgyalásokat folytattunk az elmúlt napokban a kereskedelmi láncok képviselőivel. Sajnos a kereskedők ajánlatai messze elmaradtak az elvárásainktól, ezért úgy kellett döntenünk, hogy intézkedéseket vezetünk be a kereskedelemre” – mondta Orbán Viktor a kedden közzétett videójában.

- fogalmazott a miniszterelnök, aki példaként megemlítette, hogy az elmúlt időszakban a tojás esetén ez 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt.

„Lássuk be, ez elfogadhatatlan” - jegyezte meg.

„Minden olyan élelmiszer esetében, ahol az árrés elszállt, az árakat csökkenteni kell úgy, hogy a fogyasztói ár maximum 10 százalékkal haladja meg a beszerzési árat, és ezt ellenőrizni is fogjuk” - mondta Orbán, hozzátéve, hogy

Akkor felülvizsgálják majd, és, ha szükséges folytatják is.

Időközben az is kiderült, hogy melyik 30 élelmiszerre lesz érvényes az árrésstop:

Daniel Ceng/Anadolu via Getty Images)

Mintegy háromezer, kizárólag Magyarországra szóló álláslehetőség várja az érdeklődőket a Fülöp-szigetek–Magyarország Barátság Hét állásbörzéjén, amelyet Manilában rendeznek meg - írja a Gulf News.

Az eseményt a két ország közötti nemzetközi együttműködés részeként rendezik meg március 11-én a Robinson’s Galleria (EDSA Wing) bevásárlóközpontban, Mandaluyong városában.

A hivatalosan elismert toborzóügynökségek többek között az alábbi munkakörökbe keresnek dolgozókat:

• gépkezelő,

• hegesztő,

• csőszerelő,

• szállodai és éttermi alkalmazott,

• gyári munkás.

A Fülöp-szigetek Migráns Munkavállalók Minisztériuma (DMW) tájékoztatása szerint

Az állásbörze célja, hogy a Fülöp-szigetek kormánya megvédje a külföldön dolgozó állampolgárait az illegális munkaerő-közvetítéstől, és biztonságos munkalehetőségeket biztosítson számukra.

A rendezvényen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

„Arra biztatjuk honfitársainkat, hogy regisztráljanak előre, így biztosíthatják helyüket a Robinson’s Galleria állásbörzéjén” – mondta Patricia Yvonne Caunan, a DMW államtitkára.

Az állásbörze mellett a Fülöp-szigetek–Magyarország Barátság Hét további programokat is kínál: az érdeklődők kiállításokaat, kulturális előadásokat, filmvetítéseket nézhetnek meg, és egy fórumon is részt vehetnek, ahol Magyarországon dolgozó filippínó munkavállalók osztják meg tapasztalataikat.

2024-ben előzetes becslések szerint 2,47 millió filippínó dolgozott külföldön. A Fülöp-szigetek 2024-ben mintegy 13 700 milliárd forintnyi (38 milliárd dollár) hazautalást kapott. 2024 utolsó negyedévében a filippínó háztartások 6,7 százalékának volt olyan családtagja, aki külföldön dolgozott vagy korábban külföldön vállalt munkát.

Több mint 30 ország katonai vezetői tárgyalnak Párizsban egy olyan biztonsági erő létrehozásáról, amely garantálná Ukrajna védelmét egy esetleges tűzszünet után. Az egyeztetéseket Franciaország és Nagy-Britannia vezeti, és céljuk egy olyan nemzetközi koalíció létrehozása, amely képes és hajlandó katonai támogatást nyújtani Ukrajnának.

A találkozón minden NATO-tagország képviselteti magát, kivéve az Egyesült Államokat. A megbeszéléseken Ázsia és Óceánia több országa is részt vesz, köztük Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea. A tárgyalásokon Ukrajnát egy katonai tisztviselő képviseli, aki az ország biztonsági és védelmi tanácsának tagja.

– írta az AP.

A francia tisztviselők bemutatták a francia-brit tervezetet a résztvevő országok katonai vezetőinek. A megbeszélések második részében „pontosabb és konkrétabb” egyeztetések zajlanak arról, hogy az egyes országok milyen katonai hozzájárulást tudnának biztosítani.

A tárgyalásokon jelen vannak Írország és Ciprus vezérkari főnökei, valamint Ausztria képviselője is. Ezek az országok az Európai Unió tagjai, de nem tagjai a NATO-nak.

Ahogy korábban írtunk róla, az Európai Unió vezetői rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozón állapodtak meg egy új védelmi politika elindításáról, válaszul az orosz fenyegetésre. A 27 tagállam támogatta azt a tervet, amely lehetővé teszi a tagországok számára, hogy büntetés nélkül növeljék védelmi kiadásaikat, és közös adósságkibocsátással finanszírozzák a katonai eszközök beszerzését.

A kezdeti tervek szerint az EU akár 800 milliárd eurót is mozgósíthat a következő négy évben, mind nemzeti, mind közös forrásokból. Ez a döntés akkor született, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Államok, Donald Trump elnöksége alatt, távolodik hagyományos európai védelmi szerepétől, ami arra ösztönzi az EU-t, hogy önállóbb lépéseket tegyen saját biztonsága érdekében.

Ukrajna egyébként erőteljesen szorgalmazza a NATO-tagságot, bírálva az 1994-es Budapesti Memorandumot, amelyben lemondott a nukleáris fegyverekről biztonsági garanciákért cserébe, amelyek aztán nem valósultak meg. Ez a törekvés különösen felerősödött az Egyesült Államokban bekövetkezett politikai változások fényében.

(via 24.hu)