A mianmari katonai vezetés közlése szerint eddig 1644 ember vesztette életét a pénteki, 7,7-es erősségű földrengésben – írja a The Guardian az AFP alapján. A legfrissebb adatok alapján 3408-an megsérültek, és legalább 139 embert továbbra is keresnek.
A rengést nemcsak Mianmarban, hanem Kínában és Thaiföldön is érezni lehetett. Egy Bangkokban épülő felhőkarcoló is összeomlott. A földrengés után alig 12 perccel egy 6,4-es erősségű utórengés követte az első rengést, majd még két, 4,6-os erősségű rengést is mértek. A jelentések szerint legalább egy híd is leomlott.
jelentősen nőtt a halottak és a sérültek száma is.
Az Európai Unió 2,5 millió eurós gyorssegélyt ajánlott fel, míg Kína 82 tagú mentőcsapatot indított a térségbe.
A térségben ritkák az ilyen erős földrengések, de nem példa nélküliek. A rengés hátterében az 1200 kilométer hosszú Szagaing-törésvonal állhat, amely olyan városokon halad át, mint a jelenlegi főváros, Nepjida, valamint az egykori fővárosok, Jangon és Mandalaj.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium azt közölte, hogy a földrengést a magyarországi műszerek is érzékelték.
A mianmari katonai vezetés közlése szerint eddig 1644 ember vesztette életét a pénteki, 7,7-es erősségű földrengésben – írja a The Guardian az AFP alapján. A legfrissebb adatok alapján 3408-an megsérültek, és legalább 139 embert továbbra is keresnek.
A rengést nemcsak Mianmarban, hanem Kínában és Thaiföldön is érezni lehetett. Egy Bangkokban épülő felhőkarcoló is összeomlott. A földrengés után alig 12 perccel egy 6,4-es erősségű utórengés követte az első rengést, majd még két, 4,6-os erősségű rengést is mértek. A jelentések szerint legalább egy híd is leomlott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ezt a szart? Trógerek” – Magyar Péter szerint most politikus támadt a Tisza Párt standjára
Dunaegyházán a tavaly induló (és a válaszást elveszítő) fideszes jelölt rugdosta a standot és szidalmazta az ott álló nőt. Ráadásul nem is egyedül jött.
A tegnapi hosszabb videó után ma egy rövid, kivágott jelenettel mutatta meg Magyar Péter, hogy milyen atrocitásoknak vannak kitéve a Tisza Párt aktivistái, miközben országszerte a Nemzet Hangja kérdőívüket igyekeznek minél több emberrel kitöltetni.
„Elég volt! Már a Fidesz politikusai támadják, rugdossák, fenyegetik a TISZA önkénteseit. Tegnap Dunaegyháza fideszes polgármesterjelöltje és egyben kocsmatulajdonos, Kovács Roland fenyegette egészen alpári stílusban a nyugdíjas női önkéntesünket, és rugdosta a szavazópultot.”
A rövid részletben azt látható, hogy Kovács több ember társaságában azt kiabálja az önkéntesnek, hogy „Ezt a szart? Trógerek”, majd hirtelen a kamera felé nyúl.
Magyar azt írja: „Orbán Viktor szavait használva, a saját települése lakóit poloskázta, hazaárulózta és eltaposással fenyegette. A fideszes politikus egyedül nem volt elég bátor, többekkel együtt érkezett a kocsmából.”
Hozzáteszi: „Az ügyben rendőrségi feljelentést tettünk. Ma 20 önkéntesünk is a faluba érkezik, hogy megvédjük az érintett hölgyet a további atrocitástól, bár ő azt mondta, hogy ő nyugdíjas létére nem fél az ilyen hőzöngő Fideszesektől.”
A politikus ismét felszólítja Sulyok Tamás köztársasági elnököt is, hogy vagy szólaljon meg az embereket ért atrocitásokról, vagy haladéktalanul távozzon a hivatalából”.
A Nemzet Hangja kezdeményezésen (amit Magyar Péter időnként népszavazásként emleget) ebben a 12 kérdésben várják az emberek véleményét:
Egyetért-e Ön azzal, hogy évi maximum 200 ezer forint értékben Nyugdíjas Szép-kártyát vezessünk be, amely élelmiszerre, gyógyszervásárlásra és egészségmegőrzésre fordítható?
Egyetért-e Ön azzal, hogy a gyógyszerek áfakulcsa 0 százalékra csökkenjen?
Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam ne fordíthasson költségvetési forrásokat magánegészségügyi beruházások támogatására, és évente minimum 500 milliárd forint extra forrást biztosítson az állami egészségügyi rendszer fejlesztésére?
Egyetért-e Ön azzal, hogy a visszaszerzett nemzeti vagyont oktatásra, egészségügyre és vidékfejlesztésére fordítsuk?
Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészséges élelmiszerek áfakulcsa maximum 5 százalék legyen?
Egyetért-e Ön azzal, hogy a személyi jövedelemadó (szja) egységesen 9 százalékra csökkenjen?
Egyetért-e Ön azzal, hogy újra bevezetésre kerüljön a korábbi területeken a kata adózási forma?
Egyetért-e Ön azzal, hogy az 5 milliárd forintos vagyon felett extra adófizetési kötelezettség kerüljön megállapításra?
Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja maradjon?
Egyetért-e Ön azzal, hogy egy miniszterelnök két ciklusig, maximum 8 évig tölthesse be a pozícióját?
Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzatok visszakapják a hatásköreiket, intézményeiket és forrásaikat az oktatási, egészségügyi és szociális területen.
Egyetért-e Ön azzal, hogy a miniszterelnök fizetése maximum 2,5 millió forint legyen, és az országgyűlési képviselők jövedelme a felére csökkenjen?
A politikus szerint az interneten is kitölthető kérdéssorra már több tízezer válasz érkezett országszerte.
A tegnapi hosszabb videó után ma egy rövid, kivágott jelenettel mutatta meg Magyar Péter, hogy milyen atrocitásoknak vannak kitéve a Tisza Párt aktivistái, miközben országszerte a Nemzet Hangja kérdőívüket igyekeznek minél több emberrel kitöltetni.
Újabb elképesztő beruházást mutatott be Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a Baranya megyei Alsószentmártonban járt, ahol egy „bölcsődeépítést” mutatott be. A projekt 340 millió forintból valósult meg, de bölcsődéseket nem talált a helyszínen. Mint írja:
„Bölcsisek helyett a bukott fideszes polgármester rokonait találtam ott, akik nagy hangon elhajtottak – pedig én csak a fantasztikus új fejlesztést szerettem volna – országgyűlési képviselőként – megtekinteni.”
Hozzátette: „Egészen vicces volt a kedvemért a kapura kiragasztott két papírlap, miszerint tilos fotózni és építési területről van szó. Valamit ki kellett találni gyorsan, amikor meghallották, hogy a faluba érkeztem. Találhattak volna ki jobbat is, hiszen a "bölcsődét" már tavaly márciusban "átadták" a propagandasajtó szerint.”
Hadházy szerint „a "bölcsődézés" sajnos mostanra egy elterjedt elkövetési forma lett, mint a 90-es években az olajozás.”
A képviselő egyébként további ügyeket tárt fel a falu életéből:
„- A pénzt nem az önkormányzat, hanem egy "Napforduló Szociális és Drogprevenciós Egyesület" fantázianevű egyesület nyerte, amelyet a bukott polgármester rokonai jegyeznek.
- Az 1300 fős, rendkívül szegény településnek van egy önkormányzati óvodája is, korábban azt vezette a bukott polgármester rokona. Azt az óvodát elvileg 50 millióért újította fel, sajnos abból alig látszik valami.
- Ellenben a polgármester bukása után a volt óvodavezető kipakolta az ovi bútorait, most a bútorok a csilliós "bölcsi" tornácán voltak láthatóak ottjártamkor.
- A kis településen működik egy valódi, minden igényt kielégítő katolikus egyházi óvoda és bölcsőde is. Emiatt ez a 340 millió akkor is maga lenne az elherdált pénz szimbóluma, ha megpróbálnák gyerekekkel feltölteni.”
Hadházy Ákos megjegyezte azt is, hogy „Alsószentmárton ezzel együtt egyike azon kis szigeteknek , ahol legyőzték a fideszes kiskirályt az önkormányzati választásokon.” Hozzátette ugyanakkor, hogy „sajnos ezeken a településeken az EP-listán viszont ugyanannyit kapott a Fidesz, mint korábban.”
Újabb elképesztő beruházást mutatott be Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a Baranya megyei Alsószentmártonban járt, ahol egy „bölcsődeépítést” mutatott be. A projekt 340 millió forintból valósult meg, de bölcsődéseket nem talált a helyszínen. Mint írja:
„Bölcsisek helyett a bukott fideszes polgármester rokonait találtam ott, akik nagy hangon elhajtottak – pedig én csak a fantasztikus új fejlesztést szerettem volna – országgyűlési képviselőként – megtekinteni.”
Hozzátette: „Egészen vicces volt a kedvemért a kapura kiragasztott két papírlap, miszerint tilos fotózni és építési területről van szó. Valamit ki kellett találni gyorsan, amikor meghallották, hogy a faluba érkeztem. Találhattak volna ki jobbat is, hiszen a "bölcsődét" már tavaly márciusban "átadták" a propagandasajtó szerint.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Őrizetbe vették Törökországban a svéd újságírót, aki korábban Orbanisztánnak nevezte Magyarországot
Joakim Medin svéd újságíró azért érkezett Törökországba, hogy az ott zajló kormányellenes tüntetésekről tudósítson. Nem sokkal később előzetes letartóztatásba került, a török hatóságok terrorizmus vádjával indítottak eljárást ellene.
Medin a svéd Dagens ETC munkatársa. A török ügyészség szerint a letartóztatása egy olyan nyomozáshoz kapcsolódik, amit egy 2023 januárjában tartott stockholmi tüntetés után indítottak, ahol egy Erdogant ábrázoló bábut akasztottak fel a városháza előtt. A hatóságok szerint Medin is ott volt a szervezők között, és 15 másik emberrel együtt azzal vádolják, hogy részt vett a demonstráció megszervezésében, népszerűsítésében, vagy valamilyen módon kapcsolódott hozzá. Két bűncselekménnyel is megvádolták: a köztársasági elnök megsértésével és terrorista szervezetben való tagsággal - írta a 444.hu.
A török hatóságok azt is felhozták ellene, hogy korábban több konfliktuszónából is tudósított: 2014 és 2017 között megfordult Szíriában, Irakban és Törökország délkeleti részén is. Medint végül videókapcsolaton keresztül hallgatta ki egy ankarai bíróság, amely elrendelte előzetes letartóztatását.
A Dagens ETC szerkesztőségében aggódni kezdtek, miután két napig nem tudták elérni újságírójukat - írta a Reuters. A lap főszerkesztője, Andreas Gustavsson a svéd TV4-nek azt mondta: „Medin semmi rosszat nem tett, csak végezte az újságírói munkáját.”
A tüntetések Törökországban azóta tartanak, hogy a hatóságok letartóztatták Isztambul ellenzéki polgármesterét, Ekrem Imamoglut. Az utcákon százezrek vonultak fel, és eddig több mint 300 tüntetőt vittek el a rendőrök. Erdogan elnök az eseményeket utcai terrorizmusnak nevezte.
Medin neve Magyarországon is ismerős lehet, ugyanis 2018-ban könyvet írt a NER-ről Orbanisztán – Félelem és undor az illiberális Magyarországon címmel.
A könyv megjelenésekor így indokolta, miért foglalkozott a témával: „Orbán egyike azon európai vezetőknek, akik a legsikeresebben használták fel a menekültválság és az Iszlám Állam okozta félelmeket, hogy saját politikai támogatottságukat növeljék. Azért döntöttem el nagyjából egy évvel ezelőtt, hogy könyvet írok róla, hogy elmagyarázzam, hogyan függ össze a Soros-kampány, a menekültválság és a civilellenesség, illetve mindez hogyan hat a demokrácia állapotára.”
A stockholmi könyvbemutatón a helyettes magyar konzul azt tanácsolta neki, hogy a következő években inkább ne írjon Magyarországról.
Az ügyben a svéd külügyminiszter is megszólalt. Maria Malmer Stenergard az SVT-nek azt mondta: „Svédország arra kérte Törökország stockholmi nagykövetét, hogy adjon részletes tájékoztatást a vádakról, és biztosítsa, hogy Medin sürgősen hozzáférhessen a konzuli szolgáltatásokhoz.”
Nem ez az első eset, hogy a tüntetésekről tudósító külföldi újságírót visznek el Törökországban. A BBC egyik munkatársát korábban 17 órán keresztül tartották bent, majd azzal az indokkal toloncolták ki, hogy nem volt érvényes akkreditációja.
Medin a svéd Dagens ETC munkatársa. A török ügyészség szerint a letartóztatása egy olyan nyomozáshoz kapcsolódik, amit egy 2023 januárjában tartott stockholmi tüntetés után indítottak, ahol egy Erdogant ábrázoló bábut akasztottak fel a városháza előtt. A hatóságok szerint Medin is ott volt a szervezők között, és 15 másik emberrel együtt azzal vádolják, hogy részt vett a demonstráció megszervezésében, népszerűsítésében, vagy valamilyen módon kapcsolódott hozzá. Két bűncselekménnyel is megvádolták: a köztársasági elnök megsértésével és terrorista szervezetben való tagsággal - írta a 444.hu.
A török hatóságok azt is felhozták ellene, hogy korábban több konfliktuszónából is tudósított: 2014 és 2017 között megfordult Szíriában, Irakban és Törökország délkeleti részén is. Medint végül videókapcsolaton keresztül hallgatta ki egy ankarai bíróság, amely elrendelte előzetes letartóztatását.
A Dagens ETC szerkesztőségében aggódni kezdtek, miután két napig nem tudták elérni újságírójukat - írta a Reuters. A lap főszerkesztője, Andreas Gustavsson a svéd TV4-nek azt mondta: „Medin semmi rosszat nem tett, csak végezte az újságírói munkáját.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, száz százalék” – Donald Trump szerint katonai erő nélkül is övék lehet a sziget, de nem zár ki semmit
Az amerikai elnök egy interjúban beszélt az autóipari vámokról, és ezzel kapcsolatban arról is, hogy egyáltalán nem bánja, ha más országok autói drágábbak lesznek, mert az emberek úgyis amerikai kocsikat vesznek majd.
Donald Trump újabb erős kijelentéseket tett: szerinte egyáltalán nem baj, ha a vámok miatt drágábbak lesznek az autók. Az NBC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott: „egyáltalán nem érdekli”, ha az autógyártók árat emelnek. Hozzátette, hogy 25%-os vámot vet ki minden külföldön gyártott autóra.
Arra a kérdésre, mit üzent az autóipari vezetőknek, Trump ezt mondta:
„Az üzenet egyszerű: gratulálok, ha az Egyesült Államokban gyártod az autódat, rengeteg pénzt fogsz keresni. Ha nem, akkor valószínűleg ide kell jönnöd, mert aki itt gyártja, arra nem vonatkozik a vám.”
Azt is hozzátette: „Egyáltalán nem érdekel, ha árat emelnek, mert az emberek úgyis amerikai autót fognak venni.” Sőt: „Remélem, árat emelnek, mert akkor az emberek amerikai autót vesznek. Van elég belőlük.”
Egy elnöki tanácsadó később pontosította, hogy Trump a külföldi autók árára gondolt. Korábban az NBC News arról írt, hogy nemcsak a külföldi autók, hanem azok alkatrészei is érintettek lesznek, még akkor is, ha az autót az USA-ban szerelik össze.
Trump hangsúlyozta: a vámok nem ideiglenesek. Mint mondta: „A világ 40 éve és még régebb óta kihasználja az Egyesült Államokat. Mi csak igazságosak vagyunk, sőt, én kifejezetten nagyvonalú vagyok.”
A bejelentés néhány héttel előzte meg Trump úgynevezett „Felszabadítás napját”, amikor több fogyasztási cikkre is kivetik az új vámokat. A lépést több vezető is bírálta, például Shigeru Ishiba japán és Mark Carney kanadai miniszterelnök. Carney szerint: „Ezek a vámok indokolatlanok, és az a régi kapcsolat, amit az Egyesült Államokkal ápoltunk – amely a gazdaságaink szoros összefonódásán és szoros katonai együttműködésen alapult –, véget ért.”
Az interjúban szóba került a Signal-ügy is. Nemrég derült ki, hogy Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó véletlenül hozzáadott egy újságírót egy csoportos csevegéshez, ahol magas rangú tisztviselők egy jemeni katonai csapás részleteiről egyeztettek. Trump erre reagálva azt mondta: „Nem rúgok ki embereket álhírek és boszorkányüldözések miatt.” Az ügyet végig „kamunak” nevezte. Mikor arról kérdezték, továbbra is bízik-e Waltzban és Pete Hegseth védelmi miniszterben, annyit mondott: „Igen, megbízom bennük.” Hozzátette:
„Ez egy boszorkányüldözés, és a fake newsok – mint önök is – állandóan erről beszélnek. Közben pedig volt egy hatalmas sikerünk. Keményen és halálosan lecsaptunk. De erről senki nem akar beszélni. Csak a marhaságokkal foglalkoznak. Ez kamu.”
Az Atlantic főszerkesztője, Jeffrey Goldberg szerint őt is hozzáadták a kormányzati chatcsoporthoz, Trump-kormány szerint viszont a megosztott információk nem voltak titkosak. Trump így fogalmazott: „Fogalmam sincs, mi az a Signal. Nem is érdekel. Csak annyit tudok, hogy ez egy újabb boszorkányüldözés, és a sajtó csak erről akar beszélni, mert semmi más témájuk nincs. Ez volt az ország történetének legsikeresebb első 100 napja.”
Trump az interjúban Grönlandról is beszélt. Elmondta, hogy „teljesen komolyan” tárgyalt már annak megszerzéséről. Azt mondta:
„Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, száz százalék.”
Szerinte „jó esély van rá, hogy ezt katonai erő nélkül is elérjük”, de nem zár ki semmit.
Az interjú előtti napon JD Vance alelnök és felesége Grönlandon jártak, ahol beszédet mondtak az amerikai űrhaderő ottani bázisán. Vance úgy fogalmazott: „Üzenetünk Dániának nagyon egyszerű – nem szolgálták jól Grönland népét.” Amikor Trumpot arról kérdezték, milyen üzenetet küldene Grönland megszerzése Oroszországnak vagy a világnak, így válaszolt: „Nem igazán gondolok erre. Nem is érdekel. Grönland teljesen külön téma. Nemzetközi béke. Nemzetközi biztonság és erő.” Majd így zárta: „Orosz, kínai és más országok hajói hajóznak Grönland partjainál. Nem fogjuk hagyni, hogy olyan dolgok történjenek, amelyek ártanak a világnak vagy az Egyesült Államoknak.”
Donald Trump újabb erős kijelentéseket tett: szerinte egyáltalán nem baj, ha a vámok miatt drágábbak lesznek az autók. Az NBC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott: „egyáltalán nem érdekli”, ha az autógyártók árat emelnek. Hozzátette, hogy 25%-os vámot vet ki minden külföldön gyártott autóra.
Arra a kérdésre, mit üzent az autóipari vezetőknek, Trump ezt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
