"Simán mondhatták volna azt, hogy hagyjuk el a boltot, miután elment az áram, és hagyjuk a kosárban a termékeket. De ehelyett még 10-15 percet engedték vásárolni az embereket, majd mindenkit hagytak anélkül távozni, hogy bármiért fizetni kellett volna" - mondta a vásárló.
A történet eredetiségét később az üzletlánc is megerősítette Twitteren.
Mint arról már több cikkben is beszámoltunk, farkasordító hideg van az amerikai Texas államban, ahol hetek óta hó- és jégviharok sújtják a településeket. Volt, ahol mínusz 30 fokig süllyedt a hőmérséklet, a legújabb információk szerint már közel 50 emberéletet követelt az extrém hideg időjárás az Egyesült Államokban.
Az egyik texasi élelmiszerboltban több tucat ember vásárolt éppen be a vészhelyzet miatt otthonra, mikor hirtelen elment az áram, írja az austin360.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy ÁkosMatolcsy Ádám és Rogán Antal feleségeinek luxuséletmódja után most ifjabb Mészáros Lőrinc luxusautójáról posztolt
„Ifjú Mészáros Lőrinc a felcsúti benzinkúton pumpálja a Ferrari 488 kerekét. Egy újabb jelölt, akire a luxizós Lázár gondolhatott, amikor luxizó NER-kullancsokról beszélt. És egy újabb kép a magyar elitről”
– írja a Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő, aki fotót is posztolt a jelenetről.
„A típus árát nem tudom belőni, használt hirdetések szerint 100-120 millióért már Ön is vehet ilyenből 8-10 éves példányt”
– jegyezte meg Hadházy.
Hadházy ÁkosMatolcsy Ádám és Rogán Antal feleségeinek luxuséletmódja után most ifjabb Mészáros Lőrinc luxusautójáról posztolt
„Ifjú Mészáros Lőrinc a felcsúti benzinkúton pumpálja a Ferrari 488 kerekét. Egy újabb jelölt, akire a luxizós Lázár gondolhatott, amikor luxizó NER-kullancsokról beszélt. És egy újabb kép a magyar elitről”
– írja a Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő, aki fotót is posztolt a jelenetről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdok úsznak el a Dunán? – A kormány vidékre vinné a Római-part pénzét
Hamarosan végleg elbukhat Budapest egyik legfontosabb árvízvédelmi projektje. A főváros hiába kérte az uniós milliárdokat, a kormány nem siet aláírni a szükséges papírokat.
Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.
A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni
konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.
A fővárosi árvízvédelemre 2023-ban elfogadott kormányhatározat összesen 32,2 milliárd forintot különített el: ebből 28,3 milliárd forintot a Római-partra tervezett mobilgát kiviteli terveinek elkészítésére és megvalósítására, míg 3,9 milliárdot az észak-pesti projektre.
Az Európai Unió a beruházásokat 100 százalékban támogatná.
A mostani fejlesztésekhez kapcsolódóan a főváros korábban is kapott forrást: az előző uniós pénzügyi ciklusban 3,8 milliárd forintot észak-pesti szakaszra, 5,8 milliárdot pedig a Csillaghegyi-öblözet védelmére. Utóbbiból megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, valamint elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya.
A Római-parti védmű nyomvonala a Nánási-Királyok útja mentén kapott vízjogi létesítési engedélyt. A part menti megoldás hívei azonban bíróságon támadták meg a döntést, az eljárás jelenleg is tart.
A kivitelezői tender még folyamatban van, így egyelőre az sem biztos, hogy lesz olyan ajánlat, amely belefér a 28,3 milliárd forintos keretbe.
A projekt – ha minden jóváhagyást megkap – a tervezéssel együtt legalább négy évet venne igénybe.
A márciusi közgyűlésen ismét felszínre kerültek a korábban is ismert érvek: a part menti védekezés támogatói és ellenzői is felszólaltak. A vitában szó esett a természetes partszakasz lepusztításától és a fák kivágásától való félelmekről, valamint a lakók aggályairól.
A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatóságának vizsgálatáról. A szakértői anyag szerint mindkét nyomvonal megvalósítható, de a part mentén 700, a belső útvonalon csupán 160 fa kivágása szükséges, így ez utóbbi kevésbé terhelné a környezetet.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az ÉKM késlekedése miatt közel százezer ember válhat kiszolgáltatottá az egyre gyakoribb és pusztítóbb árvizeknek.
Mint fogalmazott: „az unió a korábbi 9,3 milliárd forint értékű támogatás visszafizetését is kérheti”. Véleménye szerint a kormány ezt a pénzügyi terhet a fővárosra hárítaná.
Közben más térségek is jelezték igényüket a támogatásra. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: „izgatottan várja” a döntést, mert „a pénznek másutt is jó helye lenne”. A Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” várakoznak.
Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.
A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni
konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eltűnt egy városnyi magyar három hónap alatt – drámai adatokat közölt a KSH
Idén márciusban kevesebb mint 6000 baba született, miközben több mint 11 ezren haltak meg. A természetes fogyás meghaladta a tavalyi év azonos időszakát.
Idén márciusban 5885 gyermek született Magyarországon, miközben 11 198 ember hunyt el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentéséből. A születésszám 8,9 százalékkal maradt el a tavaly márciusi adathoz képest, míg a halálozások száma 4,9 százalékkal emelkedett.
Márciusban a napi születésszám átlaga 190 volt, ami még a februári, rekord-alacsony hónap adatait is alulmúlta. Akkor 5653 gyermek jött világra, de mivel az a hónap rövidebb, a napi átlag 202 volt. A márciusi adat tehát tovább csökkent.
Az év első három hónapjában a születések és a halálozások száma közötti különbség tovább nőtt.
Március végéig 1397-tel kevesebb újszülött jött világra, és 1484-gyel többen haltak meg, mint 2024 azonos időszakában. A természetes fogyás mértéke így elérte a 17 300 főt, ami 20 százalékkal – a szökőnap hatását figyelembe véve pedig 21 százalékkal – magasabb, mint a tavalyi év első negyedévében mért 14 419 fős érték.
A KSH kiemelte:
„Ez a 17 300-as szám olyan, mint ha az első három hónap alatt elnéptelenedett volna Pomáz vagy Dabas.”
A születésszám csökkenésével együtt a teljes termékenységi arányszám is visszaesett. Márciusban 1,31 volt ez az érték, míg februárban 1,34, tavaly márciusban pedig 1,38. Ennél alacsonyabb érték csak 2010-ben (1,25) és 2011-ben (1,23) volt.
A házasságkötések száma szintén visszaesett.
Márciusban 2968 pár házasodott össze, ami 2 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos hónapjához képest. Az első negyedévben összesen 6614 házasságot regisztráltak, ez 6,4 százalékkal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
Idén márciusban 5885 gyermek született Magyarországon, miközben 11 198 ember hunyt el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentéséből. A születésszám 8,9 százalékkal maradt el a tavaly márciusi adathoz képest, míg a halálozások száma 4,9 százalékkal emelkedett.
Márciusban a napi születésszám átlaga 190 volt, ami még a februári, rekord-alacsony hónap adatait is alulmúlta. Akkor 5653 gyermek jött világra, de mivel az a hónap rövidebb, a napi átlag 202 volt. A márciusi adat tehát tovább csökkent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
"klasszikus" tornádó csapott le a Bács-Kiskun vármegyei Soltvadkertre április 18-án hajnalban, és okozott jelentős károkat
- írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt tanulmányban.
Felidézték:
április 18-án hajnali 2 órakor Soltvadkert északi részére egy átvonuló zivatarfelhőből rendkívül erős szélvihar, heves csapadék és intenzív jégeső csapott le. A nagyon rövid idő alatt orkán erősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott.
A legnagyobb pusztítás többé-kevésbé egy vonal mentén történt, attól már néhány száz méterrel eltávolodva a károk mértéke jelentősen csökkent, a káreseményektől körülbelül három kilométerre délnyugatra lévő meteorológiai mérőállomáson mindössze óránkénti 25 kilométeres legerősebb széllökést regisztrált a HungaroMet Zrt. hitelesített szélműszere, és a környéken másutt sem mértek viharos szelet.
A radarképek alapján hajnali 1 órakor érte el az országhatárt az a két, nagy méretű cellából álló zivatargóc, amely gyorsan mozgott északi irányba. Az első cella 1.40-kor már Soltvadkert térségében volt, a második Kiskunmajsa és Kiskunhalas között vonult északra. Ez az erősebb, második cella érkezett hajnali két órára Soltvadkert fölé szélvihart, illetve jégesőt okozva. A gyorsan vonuló rendszer két fő cellája ezután a főváros irányába haladt, azonban olyan mértékű káreseményről, ami Soltvadkerten történt, nem érkezett beszámoló.
Hozzátették: a radarképek alapján az átvonuló zivatarcellák forgó zivatarok, szupercellák lehettek, ezt alátámasztja a két fő cella sarlós alakzata, illetve a cellák hosszú élettartama is. A sarlós szerkezet ugyanis a forgásra utal, a hosszú élettartamhoz pedig éppen ez a forgás járul hozzá.
A Soltvadkert feletti állapotot mutató, függőleges irányú metszet ugyancsak jellegzetes szupercellás képet mutat, amelyen jól elkülönül a szűkebb, úgynevezett "beáramlási terület" és a lezúduló csapadék nagyobb területe. A károkat a szupercella beáramlási csatornájában kialakuló tornádó okozhatta.
Az elemzés szerint
a Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként a szupercellából kialakult tornádóhoz köthetőek, a károk alapján a tornádó erősségének becslésére szolgáló, módosított Fujita-skálán jellemzően EF1, esetleg EF2 osztályú tornádó alakult ki.
Hozzátették: egy 2004-2012 közötti időszakot feldolgozó tanulmány szerint Magyarországon évente átlagosan körülbelül 70 szupercella alakul ki, évenként erősen változó számban. A szupercelláknak csak kisebb, 10-20 százalékában jön létre tornádó.
.jpg){kind=link}