HÍREK
A Rovatból

„Felvállalták a szégyent is, csak bűnhődjön János bácsi" – megszólalt a bicskei gyerekotthonban zajló visszaélésekről elsőként tudósító riporter

Annyira zárt világ volt a bicskei gyermekotthonban, hogy alig szivároghattak ki az erőszaknak kitett áldozatok panaszai. Az igazgató 26 éven át élt egy épületben a gyerekekkel és érzelmi függést alakított ki áldozataival.
F. P. Fotó: RTL - szmo.hu
2024. február 23.



Moskovics Judit, az RTL Házon kívül riportere elsőként tárta fel a gyermekotthon sötét titkait. A riporter 2014 tavaszán szerzett tudomást arról, hogy mi történik a bicskei gyermekotthonban. Egy kávézóban találkozott Schmidt Erikával, aki évekkel korábban élménypedagógusként dolgozott az intézményben. A nő elmondta neki, hogy az igazgató rendszeresen molesztálja a rábízott gyerekeket. Kiderült az is, hogy több gyerek 2011-ben már feljelentést tett az igazgató ellen, de a nyomozás eredménytelenül zárult, miután többen visszavonták a vallomásaikat. A rendőrség 34 tanút hallgatott meg az ügyben, mielőtt befejezte a nyomozást.

„Első pillanattól rendkívül furcsának találtam, hogy az igazgató maga is életvitelszerűen az épületben él. Kezdettől fogva ez volt a legnyugtalanítóbb részlet.

Nem tudtam elképzelni, ennek milyen szakmai indoka lehet. Ez nem egyszerűen egy lakrész volt valahol az intézményen belül, hanem egy olyan kétszobás szolgálati lakás, ami közvetlenül az igazgatói irodából nyílt. És bár az épületben lakott, az igazgatónak volt egy saját tulajdonú lakása is Bicskén, azt albérletbe kiadta. Semmi nem indokolta, miért él az intézményben” – emlékezett vissza Moskovics Judit a 444-nek adott interjúban.

Kiderült, hogy nagyon sok bent lakó gyerek drogfüggő volt. Mindenki tudta, az igazgató is, hogy sok gyerek folyamatosan be van állva. Mivel a gyerekek jelentős része szerhasználó volt, sokan nem vették komolyan azt sem, amikor néhányan panaszokat fogalmaztak meg.

2016 szeptemberében aztán az egyik áldozat, a 18 éves Szabolcs, kisétált a vaskapun, és a bicskei vasútállomáson vonat elé vetette magát.

A fiú egyik barátja, Pop Mert, aki akkor már három éve nem lakott az intézményben, másnap feljelentést tett a józsefvárosi rendőrségen. A fiú és egy másik áldozat, Levente az első pillanattól fogva arccal és névvel akarták vállalni a dolgot, és elmondták, hogyan kényszerítette őket szexuális aktusokra az igazgató. „Elegük volt. Azt akarták üzenni, felvállalják a szégyent is akár, csak bűnhődjön. Biztosra akartak menni” – mondta az RTL riportere.

„Fontos tudni, hogy akkoriban sok itt élő gyereknek az igazgató volt a gyámja. Tudomásom szerint azoknak a gyereknek is, akik egyszer egy videofelvételen elmondták, majd a rendőrségen leírták, hogy mi mindent történt velük János bácsi irodájában. Aztán – mint köztudott – a gyerekek egyszer csak sorra visszavonták a rendőrségen a korábban leírtakat. Az egyik gyám, aki az eljárás idejére eseti gyámként helyettesítette „János bácsit”, az „Endre bácsi”, az igazgatóhelyettes volt. A kísérő, aki ott áll a kihallgatás alatt a fiú mögött, mialatt éppen arról kérdeznek a rendőrök, hogy mit szoktak csinálni az igazgatóval.

Hogy pontosan mi minden történt akkoriban a kihallgatások előtt, alatt, nem tudjuk, de az biztos, hogy az összes gyerek visszavonta a korábbi vallomását, és az ügy gyorsan le is zárult”

– árult el újabb döbbenetes részleteket Moskovics.

Az áldozatok megélése az volt, hogy ők kiválasztottak. Zsebpénzt és időnként ajándékokat kaptak: nagyobb „atyai” odafigyelést, nagyobb szabadságot, nagyobb védelmet.

Balog Zoltán miniszter asztalán már 2012-ben ott volt egy ombudsmani jelentés erről az ügyről. A második eljárás idején már az általa vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felelt az intézményért. „Két nappal azután, hogy megjelent a filmünk, első nyilvános fellépésén felkerestem Balog Zoltánt. Megkérdeztem, miként lehetséges, hogy két hete a minisztérium bejelentést tett az igazgató ellen, hetek óta zajlik a nyomozás az ügyben, és V. János továbbra is a gyermekotthonban él és lakik. Azt válaszolta, kijelölt gyám felügyeli az intézményt, és bonyolult feloldani a helyzetet, mert a szolgálati lakás nem a minisztérium felügyelete alá tartozik. Aztán kiderült, mégsem olyan bonyolult.

Az interjú másnapján V. Jánost kiköltöztették, előzetesbe vették, és megkezdődtek a kihallgatások”

– folytatta a riporter.

K. Endrét senki nem jelentette fel, csak a V. János ellen zajló nyomozás során merült fel az érintettsége. A későbbi ítélet szerint gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények elfedésében vállalt kulcsszerepet. „Egy gyereknek 5000 forintot kínált azért, hogy ne tegyen terhelő vallomást a rendőrségen János bácsira. Ő egy enyhén szellemileg sérült fiú, akinek V. János lakhatást biztosított annak ellenére, hogy már túlkorosnak minősült. Ez volt a vesztegetés kísérlete. A másik esetben az egyik gyerek jelentette a gyámjának, hogy erőszak áldozata volt. A gyám intézkedett arról, hogy a gyereket emeljék ki az intézményből, és védett intézményben helyezzék el. Így is történt. A nyomozás kezdetével a fiúnak – akinek unokatestvére is a bicskei intézményben lakott – megüzenték, most még visszajöhet, de ha nem jön, később nem fog tudni. Az unokatestvérén keresztül is nyomást gyakoroltak rá azzal, hogy ez az ő otthona, és ha nem tér vissza, egymástól távol fognak felnőni. A legtöbb gyerek számára a bicskei kastély tényleg otthon volt, és minden gyerek megijed, ha az összes gyökere és létező emberi köteléke odavész. Ez a fiú is úgy döntött, visszamegy.

Az igazgató és K. Endre közösen írták meg a papírt, amiben visszavonta a gyámnak tett vallomását a zaklatásokról.

Kényszerítés miatt az igazgatónak és a helyettesének is felelnie kellett a bíróságon” – mondta Moskovics Judit.

A riporter dühös és csalódott volt, amikor értesült arról, hogy K. Endre kegyelmet kapott. „Sokan vállaltak kockázatot és hoztak áldozatot azért, hogy fény derüljön az igazságra. És amikor már azt hitték, vége van, kiderült, hogy az elkövetett bűnt az ország elnöke bocsánatosnak tekinti” – nyilatkozta a 444.hu-nak Moskovics Judit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egyre feszültebb a helyzet, Kína minden eddiginél keményebben üzent Trumpnak: készen állnak a végsőkig harcolni
Peking nemcsak válaszvámokat vezet be, hanem katonai kiadásait is jelentősen növeli, miközben belső gazdasági problémákkal küzd.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2025. március 05.



Kína határozott választ adott az Egyesült Államok új vámintézkedéseire. Donald Trump újabb vámokat vetett ki a kínai árukra, amire Peking 10-15%-os válaszvámokkal reagált az amerikai mezőgazdasági termékekre. A kínai washingtoni nagykövetség éles hangvételű üzenetet küldött:

„Ha az USA konfliktust akar – legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármi más –, Peking készen áll a végsőkig harcolni.”

Ez az egyik legkeményebb nyilatkozat, amelyet Kína Trump elnöksége alatt tett. Az amerikai-kínai viszony az elmúlt években is feszültségekkel volt terhelt, bár Trump kezdetben barátságosabb hangnemet ütött meg Pekinggel. Meghívta Hszi Csin-pinget az elnöki beiktatására, és az első telefonhívásuk után még „nagyszerű beszélgetésről” számolt be. A két vezető állítólag egy újabb telefonbeszélgetést tervezett a közelmúltban, de ez végül nem valósult meg. Azóta azonban egyre több vám, kereskedelmi vita és politikai üzengetés élezte a kapcsolatot.

Kína ezzel párhuzamosan tovább növeli védelmi kiadásait is. Li Csiang kínai miniszterelnök bejelentette, hogy a katonai költségvetést idén is 7,2%-kal emelik, akárcsak az előző évben. A pekingi vezetés szerint „évszázados léptékű változások zajlanak a világban.” Az ország katonai költségvetése jelenleg 89 000 milliárd forint, ami a világ második legnagyobb hadikiadása,

bár a GDP arányában ez még mindig alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban vagy Oroszországban.

A kínai külügyminisztérium is élesen bírálta az Egyesült Államokat, miután az USA az opioidválságra hivatkozva növelte a kínai importvámokat. „A fentanyl-ügy csak egy gyenge ürügy arra, hogy az Egyesült Államok megemelje a kínai importvámokat” – mondta a külügyi szóvivő.

„A megfélemlítés nem hat ránk. A zsarolás nem működik velünk szemben. A nyomásgyakorlás, a kényszerítés vagy a fenyegetés nem a megfelelő módja annak, hogy Kínával tárgyaljanak.”

Kína nemcsak a kereskedelmi feszültségekkel küzd, hanem belső gazdasági problémákkal is szembe kell néznie. Az alacsony fogyasztás, az ingatlanválság és a növekvő munkanélküliség továbbra is kihívást jelent az ország számára. A kínai vezetés több ezermilliárd forintos gazdaságélénkítő csomagokat tervez, amelyeket a Nemzeti Népi Kongresszus során ismertetett. A kormány emellett igyekszik stabil és megbízható partnerként megjelenni a nemzetközi színtéren, miközben az Egyesült Államokat háborús konfliktusokba keveredett, instabil hatalomként ábrázolja.

Peking többször hangsúlyozta, hogy nyitott marad a külföldi befektetésekre, és reméli, hogy vonzóbbá teheti gazdaságát a nemzetközi partnerek számára. Kína emellett előszeretettel mutatja magát békés, stabil országként, szemben az Egyesült Államokkal, amelyet az ukrajnai és közel-keleti háborúkban való részvételével vádol.

A kínai vezetés már korábban is beszélt háborús készültségről. Tavaly októberben Hszi Csin-ping arra szólította fel a hadsereget, hogy növelje felkészültségét, miközben Kína katonai gyakorlatokat tartott Tajvan környékén. Azonban katonai készültség és háborús hajlandóság között jelentős különbség van, amit Kína is igyekszik hangsúlyozni.

Forrás: Telex, BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Trump alulmaradt: a Legfelsőbb Bíróság megakadályozta a milliárdos segélyzárolást – Magyarország is vizsgálódik
A testület 5:4 arányban hozott döntést. Közben Magyarországon is vizsgálják az amerikai támogatásokat.


A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.

Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.

Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.

Forrás: 444.hu, The New York Times


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ismét feszültség Trump és Zelenszkij között: az USA visszafogja a hírszerzési adatokat
A CIA egyelőre nem oszt meg Kijevvel olyan adatokat, amelyekkel Oroszország területén csaphatnának le. A döntés Trump és Zelenszkij összetűzése után született, de az amerikaiak szerint csak átmeneti lépés.


Az Egyesült Államok egy időre felfüggesztette bizonyos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette, hogy Kijev mostantól nem kap olyan adatokat, amelyeket Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz használhatna fel.

A döntés hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békefolyamat iránti elkötelezettségével kapcsolatban.

Trumpnak volt egy komoly kérdése azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij elnök elkötelezett-e a békefolyamat mellett, ezért azt mondta, tartsunk szünetet"

mondta Ratcliffe a Fox-nak.

Bár az Egyesült Államok korlátozta bizonyos információk megosztását, egy ukrán tisztviselő a Sky News-nak azt mondta, hogy az adatátadás nem állt le teljesen. Az amerikai hírszerzés továbbra is megoszt olyan információkat Ukrajnával, amelyeket az Oroszország által megszállt ukrán területeken harcoló orosz erők elleni műveletekben használhatnak fel.

Ratcliffe szerint

a korlátozás nem lesz hosszú távú.

Hozzátette, hogy Zelenszkij egy levélben biztosította az amerikai vezetést a békekötés iránti elkötelezettségéről. Úgy gondolom, hogy vállvetve fogunk dolgozni Ukrajnával azon, hogy visszaszorítsuk az ottani agressziót, és jobb helyzetbe hozzuk a világot, hogy végül ezek a béketárgyalások előrehaladhassanak" – mondta a CIA igazgatója.

A döntés előzményei között szerepel Trump és Zelenszkij találkozója, amely feszült légkörben zajlott. Az amerikai elnök és alelnöke összekülönbözött az ukrán elnökkel, és nem sikerült megállapodni egy olyan szerződésről sem, amely lehetővé tette volna az Egyesült Államok számára Ukrajna ásványkincseinek kiaknázását.

A találkozó után Trump bejelentette, hogy szünetelteti Ukrajna katonai támogatását. A legtöbb nyugati vezető ezután kiállt Kijev mellett, Orbán Viktor azonban nem csatlakozott hozzájuk. Moszkvában pedig valószínűleg elégedetten fogadták a hírt.

Zelenszkij később jelezte, hogy kész újratárgyalni a vitás kérdéseket, így az amerikai hírszerzési együttműködés is hamarosan folytatódhat.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Macron: Készen kell állnunk arra, ha az USA többé nincs a mi oldalunkon
A francia elnök szerint Európa sorsa nem Moszkvában vagy Washingtonban dőlhet el. A katonai kiadások növeléséről, közös védelmi stratégiáról és Ukrajna további támogatásáról beszélt.


Emmanuel Macron francia elnök hétfő este televíziós beszédben szólt a nemzethez, amelyben Európa biztonságának megerősítéséről, az ukrajnai háború hatásairól és Franciaország védelmi politikájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Európa sorsát nem Moszkvának vagy Washingtonnak kell meghatároznia, és kiállt Ukrajna további támogatása mellett.

A francia elnök szerint Oroszország az észak-koreai katonák és az iráni fegyverzet bevonásával globálissá tette a háborút. Macron úgy fogalmazott:

„Az első naptól úgy döntöttünk, támogatjuk Ukrajnát, és szankcionáljuk Oroszországot. Jól tettük.”

Véleménye szerint Moszkva megsérti az országhatárokat, befolyásolja a választásokat Romániában és Moldovában, valamint kibertámadásokat hajt végre kórházak ellen.

Hangsúlyozta, hogy

Franciaország és Európa nem maradhat tétlen: „Ebben a veszélyes világban őrültség lenne nézőnek maradni.” Kiemelte, hogy a kontinens védelmét erősíteni kell, mert „nem lehetséges, hogy Moszkvában vagy Washingtonban döntsenek a kontinens jövőjéről.”

Macron elutasította azokat a béketárgyalásokat, amelyekben Ukrajna nem vesz részt. Úgy véli, hogy az ország kapitulációja nem lehet opció. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi minszki fegyverszüneti megállapodásokat is az európaiak segítségével kötötték meg, de az oroszok nem tartották be azokat.

A francia elnök jövő hétre találkozót szervez a tartós béke iránt elkötelezett országok vezetőinek részvételével. Emellett közös hadi beszerzéseket jelentett be, valamint csúcstalálkozót szervez a hadipari szektor vezetőinek és a vezérkari főnököknek.

Macron hangsúlyozta, hogy a védelmi kiadások növelését nem lehet adóemelések vagy a költségvetési hiány növelése árán megvalósítani. Felidézte, hogy Franciaország a második világháború utáni vezetésnek köszönhetően rendelkezik nukleáris elrettentőképességgel, és ezzel kapcsolatban „stratégiai vitát” szeretne indítani európai szövetségeseivel.

A beszéd időzítése nem véletlen: csütörtökön Brüsszelben EU-csúcsot tartanak, ahol az Oroszországgal szembeni újabb szankciók kerülnek napirendre. A találkozó előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétóval fenyegetőzött, míg az Egyesült Államok az Oroszország elleni szankciók enyhítését tervezi.

Az elmúlt napokban több európai ország vezetője is a védelmi együttműködés erősítésén dolgozott. Keir Starmer brit miniszterelnök Londonba hívta az Ukrajnát támogató országokat, köztük Macront is. A találkozón bejelentették a „hajlandók koalícióját”, amelynek célja a katonai kiadások növelése és Ukrajna további támogatása.

Macron szerint Európa képes versenyezni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. „A politikai döntések, a katonai eszközpark és a büdzsé sosem fogják pótolni a lélek erejét” – mondta. Hozzátette, hogy

Európának készen kell állnia arra az eshetőségre is, ha az Egyesült Államok többé nem állna az oldalán.

A beszédben kitért Donald Trump azon tervére is, amely szerint az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vetne ki az európai árukra. „Érthetetlennek” nevezte az amerikai elnök döntését, és kijelentette, hogy megpróbálja meggyőzni Trumpot a vámok elhagyásáról. Ennek érdekében a francia kormány és a miniszterelnök egy tervet készít elő.

Forrás: Telex, Le Figaro


Link másolása
KÖVESS MINKET: