„Felfordult a gyomrom” – egy republikánus szenátortól kapott éles bírálatot Trump elnök
Lisa Murkowski alaszkai repbulikánus szenátor annyira felháborodott a Fehér Házban tartott Trump-Zelenszkij-találkozó után, hogy a közösségi médiában is megosztotta, mit gondol az új adminisztráció külpolitikai teljesítményéről.
Úgy tűnik, nem teljes a republikánus egység Donald Trump amerikai elnök mögött. Lisa Murkowski alaszkai repbulikánus szenátor annyira felháborodott a Fehér Házban tartott Trump-Zelenszkij-találkozó után, hogy a közösségi médiában is megosztotta, mit gondol az új adminisztráció külpolitikai teljesítményéről.
„A hét azzal kezdődött, hogy a kormányzat egyes tagjai annyit sem voltak hajlandók elismerni, hogy a háborút Oroszország kezdte Ukrajnában. A hét feszült, sokkoló beszélgetéssel zárult az Ovális Irodában, miközben a Fehér Házban azt suttogják, lehet, hogy minden, Ukrajnának nyújtott amerikai segítséget leállítanak” – írta Murkowski.
„Tudom, hogy a külpolitika nem a gyengéknek való, de most felfordult a gyomrom azt látva, hogy az adminisztráció eltávolodik Amerika szövetségeseitől
és azt a Putyint támogatja, aki fenyegetést jelent mind a demokráciára, mind az Egyesült Államok által képviselt értékekre nézve szerte a világon” – zárult a kritikus hangvételű bejegyzés az X-en.
Úgy tűnik, nem teljes a republikánus egység Donald Trump amerikai elnök mögött. Lisa Murkowski alaszkai repbulikánus szenátor annyira felháborodott a Fehér Házban tartott Trump-Zelenszkij-találkozó után, hogy a közösségi médiában is megosztotta, mit gondol az új adminisztráció külpolitikai teljesítményéről.
„A hét azzal kezdődött, hogy a kormányzat egyes tagjai annyit sem voltak hajlandók elismerni, hogy a háborút Oroszország kezdte Ukrajnában. A hét feszült, sokkoló beszélgetéssel zárult az Ovális Irodában, miközben a Fehér Házban azt suttogják, lehet, hogy minden, Ukrajnának nyújtott amerikai segítséget leállítanak” – írta Murkowski.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Diplomáciai botrány Boszniában: bekérették a nagykövetet Magyar Levente kijelentései miatt
A politikus támogatásáról biztosította Milorad Dodikot és bírálta a Nyugat boszniai szerepét. Željko Komšić emiatt bekérette a magyar nagykövetet, és magyarázatot kért a kijelentésekre.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára Banja Lukában tett kijelentései miatt Pósa Krisztián magyar nagykövetet bekérették Bosznia-Hercegovinában – írja a balk.hu.
A beszámoló szerint Magyar Levente sajtótájékoztatóján támogatásáról biztosította Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, és politikailag motivált támadásnak nevezte a Dodik ellen zajló jogi eljárást. Emellett azt mondta, hogy
a Nyugat „gyarmati státuszban tartja Bosznia-Hercegovinát, anélkül hogy megfelelő történelmi ismeretekkel rendelkezne a régióról”.
A lap szerint a kijelentések komoly felháborodást váltottak ki Boszniában, ezért Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének kvázi horvát tagja hivatalos meghallgatásra hívta Pósa Krisztiánt.
Komšić hivatala megerősítette, hogy a magyar nagykövet bekéretésére a boszniai belügyekbe való beavatkozás gyanúja miatt került sor.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára Banja Lukában tett kijelentései miatt Pósa Krisztián magyar nagykövetet bekérették Bosznia-Hercegovinában – írja a balk.hu.
A beszámoló szerint Magyar Levente sajtótájékoztatóján támogatásáról biztosította Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, és politikailag motivált támadásnak nevezte a Dodik ellen zajló jogi eljárást. Emellett azt mondta, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Katonai büntetőeljárás indult Bozsó Zoltán, a Budapesti Fegyház és Börtön távozó parancsnoka ellen – értesült a 24.hu. A Belügyminisztérium korábban arról tájékoztatott, hogy Bozsó lemondott hivatalos szolgálati jogviszonyáról.
A portál a Központi Nyomozó Főügyészséget is megkereste az ügyben. Kovács Katalin szóvivő annyit mondott: „A Központi Nyomozó Főügyészségen katonai büntetőeljárás van folyamatban, amellyel kapcsolatban további adat jelenleg nem közölhető.”
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát szintén megkérdezték, hogy pontosan mi történt, onnan azonban egyelőre nem érkezett válasz.
Bozsó Zoltán korábban több rendőri vezetői pozíciót is betöltött. 1990 és 2003 között a váci rendőrkapitányságon dolgozott kapitányként, majd a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója lett. Később a BRFK rendészeti helyetteseként is szolgált, majd a gödöllői rendőrkapitányság vezetője volt. 2017-ben a tiszalöki börtön parancsnokává nevezték ki, ezt követően pedig a Budapesti Fegyház és Börtön élére került.
Bozsó oktatóként is tevékenykedik, vagy legalábbis eddig tevékenykedett. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán, valamint több büntetés-végrehajtási képzésen is tanít.
2021-ben a Magyar Érdemrend lovagkereszt katonai tagozata kitüntetésben részesült.
Katonai büntetőeljárás indult Bozsó Zoltán, a Budapesti Fegyház és Börtön távozó parancsnoka ellen – értesült a 24.hu. A Belügyminisztérium korábban arról tájékoztatott, hogy Bozsó lemondott hivatalos szolgálati jogviszonyáról.
A portál a Központi Nyomozó Főügyészséget is megkereste az ügyben. Kovács Katalin szóvivő annyit mondott: „A Központi Nyomozó Főügyészségen katonai büntetőeljárás van folyamatban, amellyel kapcsolatban további adat jelenleg nem közölhető.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Kreml elégedett, Kijev aggódik, miután Trump leállította az ukrán katonai segélyeket
Moszkva szerint a döntés tárgyalásra kényszerítheti Ukrajnát, míg Kijev a fronton hamar érzékelhető következményekre figyelmeztet. Közben Európa új védelmi stratégiát mutatott be.
A Kreml üdvözölte a Fehér Ház döntését, mely szerint az Egyesült Államok szünetelteti Ukrajna katonai támogatását. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint, ha ez a lépés valóban megvalósul, akkor az „a békefolyamat felé terelheti a kijevi rezsimet”. Hozzátette, hogy az európai országok várhatóan megpróbálják pótolni az amerikai szállítmányokat, de „a fő mennyiség továbbra is az Egyesült Államokból érkezik, amerikai csatornákon keresztül”.
Moszkva arra is reagált, hogy Washington esetleg enyhíthet az Oroszországgal szembeni szankciókon. Peszkov ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A szankciókkal kapcsolatos álláspontunk jól ismert – illegálisnak tartjuk őket.” Szerinte a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében meg kell szabadulni a szankciók negatív következményeitől.
Kijev ezzel szemben továbbra is szoros együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kijelentette, hogy
Ukrajna „kész aláírni” egy olyan megállapodást, amely biztosítaná az Egyesült Államok számára az ukrajnai ritkaföldfémekhez való hozzáférést.
A katonai segélyek felfüggesztésére több európai vezető is reagált. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a ReArm Europe elnevezésű programot, amelynek célja, hogy az uniós országok növeljék védelmi kiadásaikat. Petr Fiala cseh miniszterelnök az X-en azt írta, hogy elengedhetetlen az európai politika megváltoztatása, és Európának katonailag és gazdaságilag is erősödnie kell, ami szerinte Ukrajna támogatásának növelését is jelenti. Alexander Stubb finn elnök a CNN-nek adott interjúban arról beszélt, hogy Ukrajnának automatikusan csatlakoznia kellene a NATO-hoz, ha Oroszország megszegne egy esetleges tűzszünetet.
Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a segélyek leállítása gyors és súlyos következményekkel járhat. A BBC-nek azt mondta: „Nagyon hamar látni fogjuk a súlyos, veszélyes következményeket.” Úgy véli, hogy ennek hatása már napokon belül érzékelhető lehet a fronton.
„Arra kérem Trumpot, hogy ne játsszon ezekkel a veszélyes kérdésekkel, mert életekről van szó”
– fogalmazott.
A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump valóban felfüggeszti Ukrajna katonai támogatását. A Reuters egy Fehér Házi tisztségviselőt idézve azt írta: „Trump elnök világossá tette, hogy a békére szeretne összpontosítani.” Hozzátette, hogy a segélyezést felülvizsgálják annak érdekében, hogy biztosan hozzájáruljon a konfliktus megoldásához. A Fehér Ház és a Pentagon egyelőre nem közölt részleteket arról, hogy a szüneteltetés meddig tart.
A Kreml üdvözölte a Fehér Ház döntését, mely szerint az Egyesült Államok szünetelteti Ukrajna katonai támogatását. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint, ha ez a lépés valóban megvalósul, akkor az „a békefolyamat felé terelheti a kijevi rezsimet”. Hozzátette, hogy az európai országok várhatóan megpróbálják pótolni az amerikai szállítmányokat, de „a fő mennyiség továbbra is az Egyesült Államokból érkezik, amerikai csatornákon keresztül”.
Moszkva arra is reagált, hogy Washington esetleg enyhíthet az Oroszországgal szembeni szankciókon. Peszkov ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A szankciókkal kapcsolatos álláspontunk jól ismert – illegálisnak tartjuk őket.” Szerinte a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében meg kell szabadulni a szankciók negatív következményeitől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fontos változás az iskolákban: júliustól már csak gerincvédő székeket vásárolhatnak az intézmények
Júliustól csak gerincvédő székeket vásárolhatnak az iskolák, hogy megelőzzék a diákok tartásproblémáit. Szakértők szerint a döntés csökkentheti a porckopásos gerincbetegségek kockázatát is.
Július 1-től kizárólag gerincvédő székeket vásárolhatnak az iskolák, ha új tanulói székekre van szükség. A döntésről a Belügyminisztérium és az Oktatási Hivatal tájékoztatta az iskolafenntartókat és igazgatókat. Az Országos Gerincgyógyászati Központ közleménye szerint a diákok
egészségének védelme kiemelt fontosságú, mivel a hosszú ülés megterhelheti a gerincet, ezért lényeges, hogy a székek támogassák a helyes testtartást.
A minisztérium ezzel az Országos Gerincgyógyászati Központ kezdeményezését támogatja. Az Oktatási Hivatal honlapján már frissítették a kötelező felszerelések listáját, amelyben már az új méretű és gerincvédelmet biztosító tanulói székek szerepelnek. Az intézményeknek ennek megfelelően kell beszerezniük az új bútorokat. A szakemberek szerint az intézkedés segíthet csökkenteni a porckopásos gerincbetegségek kockázatát. A vizsgálatok azt mutatják: az iskolások akár 80 százalékánál is kimutatható valamilyen gerinceltérés, amelynek nagy része tartási rendellenességből ered.
Július 1-től kizárólag gerincvédő székeket vásárolhatnak az iskolák, ha új tanulói székekre van szükség. A döntésről a Belügyminisztérium és az Oktatási Hivatal tájékoztatta az iskolafenntartókat és igazgatókat. Az Országos Gerincgyógyászati Központ közleménye szerint a diákok
egészségének védelme kiemelt fontosságú, mivel a hosszú ülés megterhelheti a gerincet, ezért lényeges, hogy a székek támogassák a helyes testtartást.
A minisztérium ezzel az Országos Gerincgyógyászati Központ kezdeményezését támogatja. Az Oktatási Hivatal honlapján már frissítették a kötelező felszerelések listáját, amelyben már az új méretű és gerincvédelmet biztosító tanulói székek szerepelnek. Az intézményeknek ennek megfelelően kell beszerezniük az új bútorokat. A szakemberek szerint az intézkedés segíthet csökkenteni a porckopásos gerincbetegségek kockázatát. A vizsgálatok azt mutatják: az iskolások akár 80 százalékánál is kimutatható valamilyen gerinceltérés, amelynek nagy része tartási rendellenességből ered.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
