FELFEDEZŐ
A Rovatból

Ez a világ 10 legdrágább stadionja, amelyek több száz milliárdból épültek fel

Magyar sportaréna nincs köztük, de európai is csak alig.


Bár Magyarországon is több impozáns stadion épült az elmúlt években, ezek a közelében sincsenek azoknak a társaiknak, amelyeket a világ legdrágább stadionjaiként tartanak számon (legalábbis értéküket tekintve). A Daily Star összeszedte, hogy melyek ezek jelenleg.

1. SoFi Stadion, Egyesült Államok

A világ legdrágább stadionja, a SoFi Stadion a kaliforniai Inglewoodban található. Nagyon új, hiszen csak 2020 szeptemberében nyitott meg, megépítése 5,5 milliárd dollárba került (közel 1,8 billió forint). A hatalmas aréna ad otthont az amerikaifutball-ligában (NFL) játszó Los Angeles Rams és Los Angeles Chargers csapatok hazai mérkőzéseinek. Jelenleg ez a második olyan stadion, amelyen két NFL-csapat osztozik. Itt játsszák majd 2022 februárjában az 56. Super Bowlt, valamint a 2028-as nyári olimpia nyitó- és záróünnepségét is itt tartják.

2. Allegiant Stadion, Egyesült Államok

A második helyen a Nevada államban található Allegiant Stadion, amely szintén elég új, tavaly júliusban nyitott meg. Az 1,9 milliárd dollárból (588 milliárd forint) felépült létesítmény a Las Vegas Raiders NFL-csapat és a Nevadai Egyetem amerikaifutball-csapatának otthona. Idén már több koncertet is tartottak az arénában, például a Guns N' Roses is fellépett, de a SummerSlam profi birkózó eseményt is itt rendezték meg.

3. MetLife Stadion, Egyesült Államok

Dobogós helyre került még a New Jersey-ben található MetLife Stadion, amely a Meadowlands Sportkomlexum része. 1,7 milliárd dollárba (526 milliárd forint) került a megépítése, 2010-es megnyitásával pedig a régi Giants Stadiont váltotta le. Sok koncertet és birkózó eseményt tartottak már itt, és a hírek szerint esélyes a 2026-os labdarúgó-világbajnokság döntőjének megrendezésére is.

4. Mercedes-Benz Stadion, Egyesült Államok

Az Atlantában található Mercedes-Benz Stadion is egy korábbi létesítmény helyébe lépett, méghozzá az ikonikus Georgia Dome kupolás stadiont váltotta le 2017-ben. Felépítése 1,5 milliárd dollárba (463 milliárd forint) került. Főleg focimeccseket tartanak itt, ez volt a 2019-es Super Bowl helyszíne is.

5. Wembley Stadion, Egyesült Királyság

Az ikonikus Wembley a legdrágább európai stadion, amely ugyanúgy 1,5 milliárd dollárba került, mint a Mercedes-Benz Stadion. A jelenlegi stadiont 2007-ben nyitották meg az eredeti Wembley helyén, amelyet 2002 és 2003 között lebontottak. A 90 ezer fős férőhellyel rendelkező létesítmény ad otthont az angol labdarúgó-válogatott hazai mérkőzéseinek, de a labdarúgó Európa-bajnokság és a Bajnokok Ligája kupasorozat egyik fontos helyszíne is, emellett pedig több koncertet is tartották már itt. Ez az Egyesült Királyság legnagyobb stadionja, Európában pedig a második legnagyobb.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
A szakértő szerint 5 milliárd ember halna meg 72 perc alatt, ha kitörne egy atomháború
Egy szakértő szerint az emberiség 60 százaléka meghalna az első órában. A túlélők föld alá szorulnának, kivéve Új-Zélandot és Ausztráliát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 19.



Egy atomtámadás után az emberek nagy része nem élne sokáig – állítja Annie Jacobsen, aki oknyomozó újságíró és a nukleáris háborúk egyik legismertebb szakértője. Szerinte ha kitörne a harmadik világháború, akkor az első 72 percben ötmilliárd ember halna meg. Erről egy tavaly megjelent podcastban beszélt, amit a LADbible szemlézett.

Jacobsen szerint az amerikai elnöknek csak hat perce lenne döntést hozni, ha észlelnének egy atomrakétát. „Ennyi idő alatt kinyitják a Fekete Könyvet, amiből választania kell egy ellentámadási lehetőséget.” Ezt a könyvet sokan csak „nukleáris aktatáska” néven ismerik.

Egy ballisztikus rakéta 26 perc 40 másodperc alatt jut el Oroszországból az USA keleti partjára. Jacobsen ezt így fogalmazta meg: „Ez már 1959-60 óta így van, amikor Herb York [nukleáris fizikus és a Pentagon volt tudósa] először elvégezte az elemzést, és ma is igaz. A ballisztikus rakétatechnológia nem változtatta meg a gravitáció törvényeit. Bármit csinálsz, akkor is ennyi idő kell a kilövéstől a célba érésig. Phenjan esetében a földrajzi elhelyezkedés miatt ez 33 perc.”

A szakértő szerint egy atomháború esetén szinte az egész világ lakhatatlanná válna. Elmondta, hogy a középső földrajzi szélességi övek környéki területeket jég borítaná be.

Iowát és Ukrajnát például tíz évig csak hó fedné.

Ezért ott megszűnne a mezőgazdaság, és „amikor a mezőgazdaság megszűnik, az emberek egyszerűen meghalnak”.

A nagy sugárzás miatt az ózonréteg is súlyosan megsérülne. „Annyira megsérülne és elpusztulna, hogy nem lehetne kimenni a napfényre – az emberek kénytelenek lennének a föld alatt élni és élelemért harcolni, kivéve Új-Zélandon és Ausztráliában.”

Jacobsen Brian Toontól, a légkörkutatás egyik vezető szakértőjétől tudta meg, hogy

csak két ország élhetné túl a nukleáris telet – ezek Új-Zéland és Ausztrália, mert ott megmaradhat a mezőgazdaság.

Jacobsen 2016-ban Pulitzer-díj döntős volt egy könyvével, ma már a Columbia Egyetem egyik szakbizottságának tagja.

A teljes, angol nyelvű beszélgetést itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Az Élő Nostradamus szerint Ferenc volt az utolsó klasszikus pápa, egyházszakadás jön és női papság
A világhírű jós azt látja, természetfeletti jelenségek mellett szokatlan időjárás jön Rómában. Az ok: a világ hatalmas spirituális forradalom küszöbén áll.
Szerző: GJ, Fotó: Edgar Jiménez / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa 88 éves korában, április 21-én, húsvéthétfőn hunyt el, tüdőgyulladás szövődményei és más egészségügyi problémák miatt. Az egyházfőtől szombaton vesznek végső búcsút, ezt követően a bíborosok megválasztják az utódját, akire viszont az „Élő Nostradamus” néven ismert Athos Salomé brazil jós szerint egészen más főpapság vár, mint az elődjére.

Salomé a Daily Star című lapnak azt állította a pápa halálával kapcsolatban, hogy Ferenc lehetett a katolikus egyház utolsó vezetője a hagyományos modell szerint.

Úgy gondolja, jelentős spirituális átalakulás küszöbén állunk, amely az egyház három külön irányzatra bomlását hozhatja magával.

A jós elmondása alapján ezek az irányzatok a hagyományőrző, a reformer és az ezoterikus vonalat képviselik. A hagyományos frakció Rómában marad, és megtartaná az intézményi hatalmat, ugyanakkor elveszítheti a befolyását Latin-Amerikában és Afrikában. A reformerek – Salomé szerint – új központot hozhatnak létre Buenos Airesben, Bogotában, vagy Nairobiban, és egy korszerűbb, empatikusabb, befogadóbb megközelítéssel milliókat szólíthatnának meg. Az ezoterikus irányzat kisebb és visszahúzódóbb lenne, célja pedig a korai kereszténység misztikus tudásának újrafelfedezése.

Tagjai kontemplatív gyakorlatokat és okkult rituálékat végeznének, valamint visszanyúlnának azokhoz a hagyományokhoz, amelyeket az egyház korábban elfojtott.

Salomé azt látja, hogy az új pápa megválasztására várhatóan 2–3 héten belül sorra kerülő konklávé a modern idők leghosszabbja lehet, több mint hét napig tarthat. Ebben az időszakban rendkívüli természeti és technológiai jelenségek fordulhatnak elő Rómában, például szokatlan viharok, nagyobb technikai hibák és megmagyarázhatatlan légköri események.

A jós azt is meglátta, hogy az egyház az elkövetkező öt évben nőket is felszentelhet papnak.

Ezenkívül számításai szerint Rómát földrengések és árvizek is érhetik majd: a Tevere áradása nemcsak a várost, hanem a Szent Péter-bazilikát is elérheti, amely Salomé szerint egy új spirituális korszak kezdetét szimbolizálhatja. „Én nem mondom, csak elmondom, amit láttam. Nagyon remélem, hogy nem következik be” – fűzte hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Magyar Péter szinte lemásolta tavaly húsvéti fotóját, csak most új barátnőjével
Ismét a természetbe látogatott, ismét a kedvesével, aki azonban már nem Vogel Evelin, mint a tavalyi ünnepkor.


Ha húsvétvasárnap, akkor irány a természet – ez lehet a jelszava Magyar Péternek, aki 2024 után idén is az erdő felé vette az irányt a keresztények legnagyobb ünnepén.

Egy évvel és néhány héttel ezelőtt, március 31-én (tavaly akkor volt húsvét) még Vogel Evelinnel posztolt közös fotót egy erdei kis patak mellett:

Azt valószínűleg elég sokan tudják, annak a kapcsolatnak milyen vége lett: miután a politikus bejelentette, hogy szakítottak, Vogel ősszel az Indexnek kitálalt a kapcsolatukról, de mint kiderült, többször titokban készített hangfelvételt a politikusról, aki zsarolás miatt fel is jelentette őt.

Magyar Péter aztán idén tavasszal posztolt közös fotót új párjával, aki a Tisza Pártban tölt be fontos szervezői feladatot.

Húsvétvasárnap pedig ismét egy szerelmes posztot tett ki a Facebookra, ezúttal azonban már Ilivel. Mint írja:

„Sonka után, locsolás előtt. Valahol a Mátrában. Sok locsolót és/vagy hímes tojást holnapra!”

Ehhez pedig dukált a közös fotó is:

Korábban egyébként a Tisza Párt elnöke húsvét alkalmából azt ígérte: újra lesz magyar feltámadás, és jövő húsvétkor már másik Magyarországra ébredünk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Magyar Péter régi álma teljesült: palóc viseletben locsolkodott Hollókőn – videóval
A TISZA Párt a húsvét hétfői napját sem töltötte tétlenül: Hollókőn idézte fel a régi népszokásokat. Nem is akárhogyan és nem is akármiben.


„Egy régi álmom teljesült ma: palóc viseletben egy igazán autentikus locsolással kezdtünk korán reggel a festői Hollókőn” – írta Magyar Péter a Facebookon. A TISZA Párt elnöke egy locsolóverssel is készült:

„Palócföldön szép virágszál,

El ne hervadj locsollak már!

Tiszta vízzel megöntözlek,

Virágozzál sokat, kérlek!”

A vers után után pedig az előzetes engedély birtokában, vödörrel locsolt le öt nőt, köztük a barátnőjét is.

Magyar Péter locsolkodását itt lehet megtekinteni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: