HÍREK
A Rovatból

Ez nem jó hír a nyugdíjasoknak – 2025-ben nem mindenki kap inflációkövető nyugdíjemelést

A 2025-ös nyugdíjemelés a várt 3,2%-os inflációval igazítja a korábbi összegeket, de az Országos Nyugdíjas Parlament szerint a méltányossági keretek továbbra sem elégségesek, és a Nyugdíj Alaphoz irányított források aránya is csökken.


Kikerült a kormány oldalára a 2025-ös nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások emeléséről szóló rendelettervezet. A társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentum szerint december 4-ig lehet észrevételeket küldeni. A tervezet alapján a kormány jövőre is a költségvetésben tervezett 3,2 százalékos infláció mértékével emeli meg bizonyos ellátások összegét – de nem mindenki számíthat erre.

A tervezet rögzíti azt a 28 ellátást, amelyeket januártól az inflációhoz igazítanak. Fontos részlet, hogy

a 3,2 százalékos emelés csak azokra az ellátásokra vonatkozik, amelyeket 2024-ben már megállapítottak. Nyugdíjszakértők szerint azonban ez nem minden juttatásra terjed ki – vannak ellátások, amelyek továbbra sem nőnek az infláció mértékével.

A részletekért továbbra is figyelni kell, hogy pontosan mely juttatások kerülnek az emelendők listájára. Tehát a rendelettervezet szerint:

  • nemzeti gondozási díj
  • özvegyi nyugdíj
  • árvaellátás
  • fogyatékossági támogatás
  • baleseti járadék
  • bányászok egészségkárosodási járadéka
  • polgármesterek közszolgálati járadéka
  • rehabilitációs ellátás
  • táncművészeti életjáradék
  • nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék
  • hadigondozásról szóló törvény alapján nyugdíjtörvény szerinti rendszeres pénzbeli ellátások
  • mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék
  • rokkantsági ellátás
  • öregségi nyugdíj
  • házastársi pótlék
  • mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka
  • vakok személyi járadéka
  • szülői nyugdíj
  • házastárs után járó jövedelempótlék
  • a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátások
  • átmeneti bányászjáradék
  • korhatár előtti ellátás
  • honvédelmi adatkezelések szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás
  • rendvédelmi szervek árváinak kiegészítő támogatása
  • honvédek baleseti járadéka
  • rendszeres pénzbeli ellátások semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben
  • nemzeti gondozási díj

Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nyugellátások és más ellátások 2025. januári emeléséről szóló rendelettervezet lényegében megegyezik a korábbi évek szabályozásával, csupán az összegek változnak. Az új tervezet alapján az érintett ellátások összege a 2024-es értékekhez képest 3,2 százalékkal emelkedik.

A szakértő kiemelte azokat a fix összegű ellátásokat, amelyek nemcsak a nyugdíjasokat, hanem számos más csoportot is érintenek – ezeknél is a tervezett inflációnak megfelelő emelés várható.

  • A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összegének számításához az alapösszeg 2024-ben 137 655 forint, ami jövőre 142 060 forint lesz.
  • A rokkantsági járadék 2024-ben 58 830 forint, jövőre 60 715 forint lesz.

A többi ellátás kevés jogosultat érint:

  • A nemzeti helytállási pótlék 2024-ben 312 645 forint, jövőre 322 650 forint lesz. Ugyanez a pótlék hozzátartozói jogon a saját jogú pótlék fele, 2024-ben 156 330 forint, jövőre 161 335 forint lesz.
  • Az életüktől, szabadságuktól megfosztottak politikai kárpótlásának alapösszege 2024-ben 156 040 forint, jövőre 161 035 forint lesz.
  • Az együttfolyósítási összeghatár (ami csak nagyon speciális, régi esetekre érvényes szabály, a saját jogú nyugdíj és az özvegyi nyugdíj együttfolyósítására vonatkozik, ha a külön-külön folyósításnál ez lenne a kedvezőbb az érintett özvegy számára) 2024-ben 147 270 forint, jövőre 151 985 forint lesz.

Kitért arra is, milyen juttatások maradnak változatlanok jövőre is, vagyis mely ellátások nem emelkednek még 3,2 százalékkal sem

a következő évben:

  • A teljes öregségi nyugdíj minimális összege, ami 18. éve marad változatlanul, így jövőre is 28 500 forint lesz.

Mint a nyugdíjszakértő hozzáfűzte, ennek a nyugdíjrendszerben már nincs különösebb jelentősége, csak rémisztően rosszul mutat.

Az árvaellátás minimális összege, ami harmadik éve változatlanul 50 000 forint lesz jövőre is.

A nyugdíjszakértő szerint érthetetlen, miért nem emelik évente a fix összegű ellátásokat is a nyugdíjemelés mértékével, ahogy azt a szabályozás lehetővé tenné.

Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály úgy látja, a tervezetben csak a várt 3,2 százalékos inflációval igazítják a korábbi összegeket, valódi változás nincs. Az özvegyek és árvák ellátását indokoltnak tartják a nyugdíjfejezetben, de szerintük a többi tételt nem lenne szabad ide sorolni.

A pénzügyminiszter, Varga Mihály korábban azt mondta, megkezdték a nyugdíjrendszer tisztítását, hogy hosszabb távon stabilabb legyen, miközben a járulékfizetők száma nő.

Karácsony Mihály szerint a 2025-ös költségvetési tervezet csökkenti a Nyugdíj Alaphoz irányított szociális hozzájárulási adó arányát, miközben a bevételek közel azonos megoszlást mutatnak adó- és járulékalap között. A méltányossági támogatások keretét alig emelték: a nyugdíjmegállapításra 300 millió, az egyszeri segélyre 600 millió forint marad, a nyugdíjemelés kerete pedig 900-ról 1000 millióra nő, de ezek továbbra sem elégségesek az igényekhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: