„Ez nem gyermekvédelem, ez fasizmus” – így reagáltak a Pride szervezői a kormány javaslatára

Az egy éve hivatalba lépett Sulyok Tamás nem tartozik azon rendszerváltás utáni köztársasági elnökök közé, akik gyakran szólalnának meg mindennapi politikai ügyekben – esetében helyesebb lenne inkább a "soha" szót használni. A Telex ugyanakkor most megkérdezte az ország első számú közjogi méltóságát, mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor a nemzeti ünnepen elmondott beszédében az ország jó néhány állampolgárát kártékony rovarhoz hasonlította. A miniszterelnök beszédrészlete egész pontosan úgy szólt: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás. Átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget. Ők a mi újkori labancaink, a brüsszeli kegyencek, akik hazájuk ellenében, pénzért a birodalom szekerét tolják. Túl régóta vannak itt. Túl sok mindent éltek túl. Túl sok helyről kaptak pénzt. Túl sokszor váltottak már köpönyeget. 1848-ban császármadarak ültek a nyakunkra, most meg Weber-fiókák kárognak a fejünk fölött. Éppen elég volt belőlük. Tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket…”

A portál megkeresésére a Sándor-palota az alábbi, nem túl hosszú közleményt adta ki:

Hozzátették: „Amennyiben figyelmesen meghallgatja a miniszterelnöki beszédet, akkor egyértelműen kiderül, hogy a jelzett részben nincs hasonlat, de még metafora sem.”

A Telex emlékeztet arra, hogy hivatalba lépése után Sulyok a Mandinernek azt nyilatkozta: „A köztársasági elnök alkotmányos feladata, hogy az adott politikai helyzetben és környezetben kifejezze a nemzet egységét. (…) A társadalmi béke megteremtésén fogok dolgozni”.

A Palota indoklásának egyik része helyes lehet: a hasonlat feltétele a definíció szerint nem csak az, hogy a hasonlított között valamilyen hasonlóság, közös vonás legyen, de formailag szükséges a mondatba egy kötőszót (például: "mint") tenni. Ugyanakkor a metafora definíciója: „költői kép, összevont, egybecsúsztatott hasonlat, két fogalom, tulajdonság tartalmi-hangulati hasonlóságán alapuló szókép” – amibe inkább illik bele a miniszterelnök megjegyzése a poloskákról, majd kifejtése az így azonosított szereplők számonkéréséről.

A beszéden egyébként sokan megütköztek: hétfőn Magyar Péter is kifejtette, hogy azzal szerinte Orbán Viktor egyértelműen nem rá, hanem „magyar nemzet többségére” gondolt.

Nem az ellenzéki politikus ugyanakkor az egyetlen, aki tiltakozott a beszéd ellen: kedden (cikkünk megjelenéséig) már több mint 1800 pszichiáter, pszichológus és segítő szakember írta alá azt a petíciót, amiben elítélik a miniszterelnök szavait.

Reagált Magyar Péter a hétfőn bevezetett árrésstopra. A Tisza Párt elnöke úgy fogalmaztott: „Orbán Viktor nem segíteni akar a megélhetési válsággal küzdő magyarok millióin, hanem csak üveggyöngyökért szavazatokat vásárolni.”

Szerinte „miközben a Fidesz naponta milliárdokat kaszál az élelmiszeradókon, a boltokban máris korlátozásokkal és áruhiánnyal kell szembenézni. A korlátozás alá eső élelmiszereknél kieső bevételt a kereskedők a többi termék árának emelésével pótolják, az inflációt tovább emelve. Pont, mint az árstop esetében.”

Hozzátette: „Orbánék ismét magára hagyták a magyar vidéket és másoknak is csak üveggyöngyöt dobnak, miközben ismét felfele hajtják az élelmiszerek drágulását.”

Magyar ugyanakkor posztjában meghirdette a Tisza ezzel kapcsolatos programját is. Úgy fogalmazott:

Egyszersmind felhívta a figyelmet arra, hogy „a Nemzet Hangja elnevezésű népszavazási kezdeményezésen erről is szavazhatsz.” Erre már most is megnyílt a regisztráció lehetősége – írta a posztban.

„Segítő szakemberek kiállása az agresszív közbeszéd ellen” címmel indítottak petíciót pszichiáterek, pszichológusok, pszichoterapeuták, család- és párterapeuták, mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások és mediátorok, szúrta ki a 444.

A kezdeményezés célja, hogy felhívják a figyelmet a közbeszédben megjelent agresszív retorikára, amely szerintük fokozza a társadalmi megosztottságot és a gyűlöletkeltés veszélyét.

A szakemberek azt írják, hogy „növekvő szakmai aggodalommal” figyelik a közbeszéd durvulását. Úgy látják, hogy a dehumanizáló retorika hatására egyre többen fogadják el a verbális és fizikai agressziót, ami súlyos következményekkel járhat az egyének és a társadalom számára. Hozzáteszik: „a dehumanizáció olyan pszichológiai mechanizmus, amely megnöveli az embertelen cselekedetek esélyét”.

A petícióban külön kiemelik Orbán Viktor március 15-i beszédét, amelyben a miniszterelnök poloskáknak nevezte a bírókat, az újságírókat és a civileket. A szakemberek szerint „nem előzmény nélküli, hogy embertársainkra poloskaként utaljanak”. Emlékeztetnek arra, hogy 1942-ben Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt vezetője is használta ezt a kifejezést, és szerintük az akkori politikai retorika eldurvulása előrevetítette a fizikai erőszakot.

- fogalmaznak.

A szakemberek szerint a közbeszéd tisztasága szakmai, etikai és emberi kérdés. A petícióban azt írják, hogy „a verbális bántalmazás előjele a fizikai atrocitásnak”, ezért ki kell állniuk az agresszív közbeszéd ellen. Azt is hangsúlyozzák, hogy kezdeményezésük nem politikai állásfoglalás, hanem egyértelmű kiállás az emberséges kommunikáció mellett.

A petíciót a cikk megjelenéséig közel 1400-an írták alá.

Korábban Szlovákiában is indult hasonló petíció. Robert Fico miniszterelnök ugyanis éles bírálatokat kapott pszichiáterektől és pszichológusoktól, akik nyílt levélben hívták fel a figyelmet a demokrácia veszélyeztetésére. A szakemberek szerint ugyanis Fico nem hajlandó az önreflexióra, és ellenségesen reagált a kritikákra. A nyílt levélben 855 szakember kérte a miniszterelnököt a változtatásra, mert szerintük a jelenlegi helyzet káros következményekkel járhat az ország demokráciájára és a lakosság mentális egészségére.

A profitplafon hatására több tucat termék legalább 50 százalékkal csökkent - írják a Magyarország Kormány Facebook-oldalon. A posztban megosztottak egy táblázatot is, amelyben 29 terméket sorolnak fel. Ezeknek az ára a kormány állítása szerint az árrésstop hatására legalább 50 százalékkal csökkent.

A táblázatban a sertészsír mellett leginkább tejtermékek találhatóak: joghurt, tejföl, margarin, vaj, sajtok és túró. Sőt, még néhány laktózmentes termék ára is csökkent. Igaz, még így is magasabbak, hiszem a laktózmentes termékek ára egyébként is drágább szokott lenni a sima tejtermékekénél.

A kormány számítása szerint

58,9 százalékos csökkenéssel a Mizo laktózmentes natúr joghurt 150 g a második, de 57 százalékos csökkenést mértek a Régimódi sertés zsír (sült) 500 g, a Nádudvari élőflórás natúr joghurt 150 g, a Nádudvari laktózmentes, élőflórás natúr joghurt 3% 315 g és a Házi sült sertészsír 450 g termékek esetében is.

Egy keddi sajtótájékoztatón Nagy Márton is arról beszélt, hogy az árrésstop hatásosnak bizonyult. A nemzetgazdasági miniszter azt közölte, hogy az árfigyelő adatai szerint 760 termék ára mérséklődött, míg 160 esetében nem volt változás, mert már korábban is 10 százalék alatt volt az árrésük. 70 terméknél kismértékű áremelkedést tapasztaltak, amit akciók vagy adatfeltöltési hibák okozhattak.