Ahogy arról korábban beszámoltunk, júniusban 124 718 magyar dolgozott Ausztriában.
Ez a szám emelkedett a következő hónapra 126 656-ra, tehát majdnem kétezer újabb magyar kapott munkát nyugati szomszédunknál.
Ilyen ütemű növekedést egyetlen másik nemzetnél sem mutattak ki, sőt ezekkel a számokkal megelőzzük Ázsia (júniusban 84 304, júliusban 85 796, 1492 fős növekedés) vagy Afrika (júniusban 18 686, júliusban 19 184, 498 fős növekedés) egészét is.
A Világgazdaság értékelése szerint a növekedést alapvetően a mezőgazdasági munkák és a nyári turisztikai szezon beindulása indokolja.
A magyar kolónia jelenleg már a legnépesebb egész Ausztriában megelőzve a németeket (123 696 fő) és a románokat (82 005 fő).
„Terep előttünk! Húzd fel!” – Hajszálon múlt a katasztrófa a Wizz Air járatán, súlyos pilótahibák derültek ki
Az eset még 2016-ban történt, amikor a Budapestről Nisbe tartó járat veszélyesen közel került egy hegyhez. A társaság utána kivizsgálta az ügyet, a tapasztalatokat pedig beépítették a képzési programjukba.
A Wizz Air egyik repülőgépe 2016. november 10-én súlyos repülőeseményt élt át, amikor a Budapestről Nisbe tartó 801-es járat veszélyesen közel került egy hegyhez. A Blikk most utánajárt az esetnek, és kiderült, hogy az incidens során több pilótahiba is történt. A fedélzeti automatika azonban közbelépett, ez akadályozta meg a katasztrófát.
A járat úgynevezett kiszolgáló járat volt, utasok nem tartózkodtak rajta, utaskísérőket szállítottak a szerbiai Nis repülőterére. A pilótafülkében a kapitány és az első tiszt dolgozott, akik korábban még nem repültek erre az útvonalra. A repülés kezdetben problémamentesen zajlott, azonban a leszállási fázisban váratlan fordulat történt.
A légi irányítás egy másik megközelítési eljárást adott meg, mint amit a pilóták előzetesen beprogramoztak. Ennek megfelelően módosították a repülési tervet, de
nem vették észre, hogy a repülőgép számítógépe egy 360 fokos fordulót iktatott be az útvonalba. Ezt követően az első tiszt beállította a fedélzeti rendszert, hogy a gép 1000 lábra süllyedjen, miközben az útvonalon egy 3100 láb magas hegy helyezkedett el.
Ekkor a kapitány rákérdezett: „Miért süllyedünk?” A következő pillanatban a földközelségi figyelmeztető rendszer vészjelzése is megszólalt: „Terep előttünk! Húzd fel!” A pilóták azonnal reagáltak, és egyszerre húzták hátra a botkormányt, hogy megakadályozzák az ütközést. A megfelelő tolóerőt azonban csak késve állították be, így a gép meredeken emelkedni kezdett, és végül a fedélzeti automatika állította maximumra a hajtóművek teljesítményét.
Az esemény után a repülőgép a tervezett 4300 láb helyett 7000 láb fölé emelkedett, majd innen visszatérve biztonságosan landolt Nis repülőterén.
A kivizsgálás megállapította, hogy a pilóták nem kommunikáltak megfelelően egymással, és volt olyan művelet, amelyet egyszerre ketten is végrehajtottak, miközben más fontos teendőket figyelmen kívül hagytak. A jelentés szerint a kapitány nem tudta megfelelően kipihenni magát az előző napon, ennek ellenére alkalmasnak érezte magát a repülésre. Az első tiszt ezzel szemben kipihent volt, mivel előtte tíz napig nem repült.
A légitársaság teljes körű vizsgálatot végzett az eset kapcsán.
„Az incidens a Wizz Air számára ismert volt, az esetet teljes körűen kivizsgálták, és azóta a légitársaság beépítette a képzési programjába is” – közölte a vállalat a Blikkel. Az érintett pilóták további képzéseken vettek részt, amelyeket sikeresen teljesítettek. A vizsgálat során megfogalmazott ajánlásokat a Wizz Air beépítette a képzési anyagaiba és a vállalat repülési gyakorlatába.
A Wizz Air 2018-ban indította el a Pilótaakadémiáját Magyarországon, amelynek célja, hogy a tehetséges fiatalok számára lehetőséget biztosítson pilótakarrierjük megkezdésére. A program 17–21 hónapos integrált képzést kínál, amely 750 óra elméleti oktatásból, 60 óra szimulátoros gyakorlatból és 145 óra repülési gyakorlatból áll. A képzés során a kadétok megszerzik a szükséges tudást és gyakorlatot ahhoz, hogy első tisztként kezdjenek dolgozni a Wizz Air járatain, majd további tapasztalat megszerzésével kapitánnyá vagy Airbus A320/A321 oktatóvá válhassanak.
A Wizz Air egyik repülőgépe 2016. november 10-én súlyos repülőeseményt élt át, amikor a Budapestről Nisbe tartó 801-es járat veszélyesen közel került egy hegyhez. A Blikk most utánajárt az esetnek, és kiderült, hogy az incidens során több pilótahiba is történt. A fedélzeti automatika azonban közbelépett, ez akadályozta meg a katasztrófát.
A járat úgynevezett kiszolgáló járat volt, utasok nem tartózkodtak rajta, utaskísérőket szállítottak a szerbiai Nis repülőterére. A pilótafülkében a kapitány és az első tiszt dolgozott, akik korábban még nem repültek erre az útvonalra. A repülés kezdetben problémamentesen zajlott, azonban a leszállási fázisban váratlan fordulat történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Behívják az irodába, megkapja a kirúgásról szóló papírt, majd közlik, hogy van egy jobb ajánlat – így zajlanak az elbocsátások az iváncsai akkugyárban
A Telex és a 444 is úgy értesült, hogy Iváncsán is elkezdődtek a csoportos elbocsátások. Az SK azonban törekszik arra, hogy jogilag ne kelljen tömeges létszámleépítést bejelentenie.
Az SK iváncsai gyárában is elkezdődtek a csoportos elbocsátások – írja a 444 a cég dolgozóitól kapott információkra hivatkozva. Az elküldött munkavállalók között operátorok, műszakvezetők, karbantartók és PQC technikusok is vannak. A lap forrásai szerint
a következő napokban további dolgozók távozására lehet számítani.
Az érintett dolgozók közül többen arról számoltak be a Telexnek, hogy már hetek óta érezni lehetett, valamilyen változás várható a cégnél. Bár eleinte csak egy-egy dolgozót küldtek el, február közepére felgyorsultak az események, és ekkorra vált világossá, hogy valójában tömeges leépítés zajlik. A folyamat először az SK komáromi gyárában indult, majd átterjedt a második komáromi üzemre, végül pedig Iváncsára is.
A Telex információi szerint
az SK szándékosan törekszik arra, hogy jogilag ne kelljen tömeges létszámleépítést bejelentenie.
Ennek érdekében közös megegyezéses szerződést ajánlanak a dolgozóknak, ami anyagilag kedvezőbb lehet: az elküldött munkatársak így a törvényileg előírt végkielégítésen túl plusz egy-két havi bért kaphatnak, bizonyos esetekben pedig azt is lehetővé teszik számukra, hogy a felmondási idő alatt ne kelljen munkát végezniük. A lap úgy tudja, a dolgozók többsége elfogadja ezt a feltételt.
Az elbocsátások körülményeit ugyanakkor többen sérelmezik. Egy dolgozó elmondása szerint az elküldés úgy zajlik, hogy
a munkatársat behívják az irodába, ott először megkapja a kirúgásáról szóló dokumentumot, majd rögtön utána közlik vele, hogy van egy kedvezőbb ajánlat. Ekkor adják át neki a közös megegyezésről szóló papírt, amelyet néhány percen belül, még a helyszínen alá kell írnia.
Miután a dolgozó aláírta a szerződést és összeszedte a személyes dolgait, azonnal el kell hagynia a gyárat. Az egyik munkatárs szerint volt olyan eset is, amikor biztonsági őr kísérte ki az elbocsátott dolgozót a gyárkapuig, és még azt sem engedték meg neki, hogy a vállalati buszt használja.
Az SK Innovation 2018-ban kezdte meg magyarországi tevékenységét. Az első európai akkumulátorgyárát Komáromban hozta létre, ahol 2020-ban indult a termelés. A vállalat 2021-ben jelentette be, hogy Iváncsán újabb, 30 GWh éves kapacitású gyárat épít, 681 milliárd forintos beruházással, az építkezés még az év végén el is kezdődött. 2024 májusában azonban az iváncsai üzemből 609 kölcsönzött, főként kirgiz munkavállaló szerződését szüntették meg. A cég akkor hangsúlyozta, hogy a leépítés nem érintette a saját állományban lévő magyar munkavállalókat, és a döntést a világpiaci kereslet átmeneti csökkenésével indokolta.
Az SK iváncsai gyárában is elkezdődtek a csoportos elbocsátások – írja a 444 a cég dolgozóitól kapott információkra hivatkozva. Az elküldött munkavállalók között operátorok, műszakvezetők, karbantartók és PQC technikusok is vannak. A lap forrásai szerint
a következő napokban további dolgozók távozására lehet számítani.
Az érintett dolgozók közül többen arról számoltak be a Telexnek, hogy már hetek óta érezni lehetett, valamilyen változás várható a cégnél. Bár eleinte csak egy-egy dolgozót küldtek el, február közepére felgyorsultak az események, és ekkorra vált világossá, hogy valójában tömeges leépítés zajlik. A folyamat először az SK komáromi gyárában indult, majd átterjedt a második komáromi üzemre, végül pedig Iváncsára is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy
az uniós tagállamok jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt már mind a 27 ország elfogadta.
A kedden bemutatott „Rearm Europe Plan” (Európa újbóli felfegyverzésének terve) szerint az EU országai a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is fordíthatnának közös és nemzeti védelmi fejlesztésekre.
A terv részeként az unió 150 milliárd euró hitelt biztosítana a tagállamoknak olyan katonai rendszerek fejlesztésére, mint a lég- és rakétavédelem, a tüzérségi eszközök, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek.
Von der Leyen szerint, ha az EU országai átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék a védelmi kiadásaikat, akkor ebből 650 milliárd euró jönne össze négy év alatt, amit a 150 milliárdos uniós hitellel kiegészítve érnék el a 800 milliárd eurós célt.
Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
VSquare: nem gyakorlatozni mentek a TEK-esek Boszniába, hanem Dodikot menekítették volna ki
Az oknyomozó portál szerint a magyar különleges egységek Horvátországon keresztül vitték volna ki a boszniai szerb vezetőt. Az akciót végül nem hajtották végre, mert Dodik fellebbezett az ítélete ellen.
Orbán Viktor február 17-én Budapesten találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével. A VSquare oknyomozó portál információi szerint ezt követően a magyar miniszterelnök utasítást adott a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőinek, hogy Banja Lukába küldjenek embereket arra az esetre, ha szükség lenne Dodik támogatására.
Február 24-én Dodik a boszniai szerb nemzetgyűlésben jelentette be, hogy magyar különleges egységek érkeztek Banja Lukába. Állítása szerint 300 ember érkezett, míg a TEK hivatalos közlése szerint a magyar egység létszáma 70 fő volt. A TEK tájékoztatása szerint a különleges egységek közös kiképzésen és gyakorlaton vettek részt a helyi erőkkel.
A VSquare forrásai szerint azonban a TEK nem kizárólag kiképzési céllal utazott Boszniába. A portál szerint
a magyar különleges egységek feladata az lett volna, hogy szükség esetén Horvátországon keresztül kimenekítsék Dodikot az országból.
Egy, az ügy részleteit ismerő forrás azt mondta, hogy négy operatív egység és egy felderítő egység vett részt az előkészítésben, összesen 70 ember, valamint járművek és egy mozgó műveleti parancsnoki központként szolgáló teherautó is érkezett a helyszínre. A VSquare szerint civil ruhás egységek felderítést és megfigyelést is végeztek a művelet biztosítása érdekében.
A portál úgy tudja, hogy az eredeti tervek szerint Dodikot a dél-magyarországi Mohács közelében vitték volna át a határon, a horvát hatóságok értesítése nélkül. Azt nem tudni, hogy az akció pontosan kinek az ötlete volt, de végül nem valósult meg. Dodik fellebbezett az ítélete ellen, így egyelőre nem kell börtönbüntetést letöltenie,
emellett Horvátország és az Egyesült Államok is értesült a tervről.
Dodik ellen 2023 augusztusában indított eljárást a boszniai szövetségi ügyészség, mert nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Egy bosznia-hercegovinai bíróság múlt héten hat év börtönbüntetésre ítélte, és eltiltotta hivatala gyakorlásától. Két nappal később a boszniai szerb nemzetgyűlés megszavazta az országrész igazságügyi rendszerének függetlenedését, miközben Dodik nyíltan beszél az elszakadás lehetőségéről is.
A hatályos magyar jogszabályok szerint a TEK csak akkor menekíthetné ki Dodikot az országból, ha magyar állampolgársággal rendelkezne – ilyen információ azonban nem ismert.
A történtek után feszültebbé vált a diplomáciai helyzet Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. Március elején a boszniai hatóságok nem engedték leszállni a magyar külügyi államtitkár repülőgépét, majd a szarajevói magyar nagykövetet bekérették a külügyminisztériumba.
Orbán Viktor február 17-én Budapesten találkozott Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével. A VSquare oknyomozó portál információi szerint ezt követően a magyar miniszterelnök utasítást adott a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetőinek, hogy Banja Lukába küldjenek embereket arra az esetre, ha szükség lenne Dodik támogatására.
Február 24-én Dodik a boszniai szerb nemzetgyűlésben jelentette be, hogy magyar különleges egységek érkeztek Banja Lukába. Állítása szerint 300 ember érkezett, míg a TEK hivatalos közlése szerint a magyar egység létszáma 70 fő volt. A TEK tájékoztatása szerint a különleges egységek közös kiképzésen és gyakorlaton vettek részt a helyi erőkkel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
