Extrém napok: Majdnem egyhavi eső esett a mögöttünk álló héten Magyarországon
Gomolyfelhőképződés, majd mediterrán ciklonok tették tönkre március utolsó teljes hetének időjárását. Az előrejelzések szerint jövő hétre már szebb időt várhatunk.
Rendkívül csapadékos volt a március utolsó teljes hete hazánkban. Hogy mennyire, arról a HungaroMet ír – emotikonokkal gazdagon ellátott – Facebook-posztjában.
Közlésük szerint már a múlt hétvégén több hullámban nedves és poros idő érkezett a nyugat-európai ciklon előoldalán. A hét közepére a tartós esőzés megszűnt, viszont egyre több helyen képződtek gomolyfelhők, amelyekből záporok, zivatarok alakultak ki, főleg kedden okozva jelentős csapadékot.
Később egy mediterrán ciklon alakította a magyarországi időjárást, amiből viszont pénteken és szombaton esett komolyabb mennyiségű eső. Mint írják:
„Összességében elmondható, hogy nagyjából Nagykanizsa-Debrecen tengely mentén esett a legtöbb csapadék. [...] Az északi, északnyugati tájakat leszámítva csak ezen a héten szinte egyhavi csapadék hullott”.
Képeken nézve a múlt heti csapadékmennyiség:
Illetve a havi csapadékátlag:
(Forrás: HungaroMet, Facebook)
Az előrejelzések szerint ugyanakkor jövő héten már más arcát mutatja az időjárás. Az Időkép szerint bár szeles napok lesznek, futó záporokon kívül nem hull majd jelentős csapadék, a nappali maximumok pedig folyamatos emelkedés után egyes helyeken a 20 fokot is elérhetik.
Rendkívül csapadékos volt a március utolsó teljes hete hazánkban. Hogy mennyire, arról a HungaroMet ír – emotikonokkal gazdagon ellátott – Facebook-posztjában.
Közlésük szerint már a múlt hétvégén több hullámban nedves és poros idő érkezett a nyugat-európai ciklon előoldalán. A hét közepére a tartós esőzés megszűnt, viszont egyre több helyen képződtek gomolyfelhők, amelyekből záporok, zivatarok alakultak ki, főleg kedden okozva jelentős csapadékot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Osztrák játékos örülhet az EuroMillions történetének legnagyobb főnyereményének, ugyanis a pénteki sorsoláson kihirdetett számokat követően
nyugati szomszédunk egy szerencsés állampolgára nyerte meg 250 millió eurós, azaz több mint 100 milliárd forintos fődíjat.
A nyertes számok a következők voltak: 10, 21, 30, 42 és 45.
Az osztrák lottótársaság tájékoztatása szerint egyébként ez már a 19. alkalom, hogy osztrák játékos nyert az Európa-szerte játszott EuroMillionson a játék indulása óta.
A pénteki nyeremény azért halmozódott fel ilyen hatalmas összegre, mert a keddi sorsoláson senki sem találta el a helyes számokat, így a főnyeremény továbbgörgetődött.
A jelenlegi nyertes egyúttal megdöntötte a korábbi rekordot is: 2022. július 19-én egy névtelenséget kérő játékos vitt el 233 millió eurót, vagyis több mint 78 milliárd forintot.
A Forbes 2024-es listája szerint Magyarországon a 29. leggazdagabb embernek az Opus Global igazgatósági tagja, a TV2-ben is érdekelt Vida József számít, 90,8 milliárd becsült vagyonnal. Az osztrák nyertes a hazai listán őt előzné nyereményével, nem sokkal lemaradva a 28. helyet elfoglaló Hernádi Zsolt Mol-vezértől.
„Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, száz százalék” – Donald Trump szerint katonai erő nélkül is övék lehet a sziget, de nem zár ki semmit
Az amerikai elnök egy interjúban beszélt az autóipari vámokról, és ezzel kapcsolatban arról is, hogy egyáltalán nem bánja, ha más országok autói drágábbak lesznek, mert az emberek úgyis amerikai kocsikat vesznek majd.
Donald Trump újabb erős kijelentéseket tett: szerinte egyáltalán nem baj, ha a vámok miatt drágábbak lesznek az autók. Az NBC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott: „egyáltalán nem érdekli”, ha az autógyártók árat emelnek. Hozzátette, hogy 25%-os vámot vet ki minden külföldön gyártott autóra.
Arra a kérdésre, mit üzent az autóipari vezetőknek, Trump ezt mondta:
„Az üzenet egyszerű: gratulálok, ha az Egyesült Államokban gyártod az autódat, rengeteg pénzt fogsz keresni. Ha nem, akkor valószínűleg ide kell jönnöd, mert aki itt gyártja, arra nem vonatkozik a vám.”
Azt is hozzátette: „Egyáltalán nem érdekel, ha árat emelnek, mert az emberek úgyis amerikai autót fognak venni.” Sőt: „Remélem, árat emelnek, mert akkor az emberek amerikai autót vesznek. Van elég belőlük.”
Egy elnöki tanácsadó később pontosította, hogy Trump a külföldi autók árára gondolt. Korábban az NBC News arról írt, hogy nemcsak a külföldi autók, hanem azok alkatrészei is érintettek lesznek, még akkor is, ha az autót az USA-ban szerelik össze.
Trump hangsúlyozta: a vámok nem ideiglenesek. Mint mondta: „A világ 40 éve és még régebb óta kihasználja az Egyesült Államokat. Mi csak igazságosak vagyunk, sőt, én kifejezetten nagyvonalú vagyok.”
A bejelentés néhány héttel előzte meg Trump úgynevezett „Felszabadítás napját”, amikor több fogyasztási cikkre is kivetik az új vámokat. A lépést több vezető is bírálta, például Shigeru Ishiba japán és Mark Carney kanadai miniszterelnök. Carney szerint: „Ezek a vámok indokolatlanok, és az a régi kapcsolat, amit az Egyesült Államokkal ápoltunk – amely a gazdaságaink szoros összefonódásán és szoros katonai együttműködésen alapult –, véget ért.”
Az interjúban szóba került a Signal-ügy is. Nemrég derült ki, hogy Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó véletlenül hozzáadott egy újságírót egy csoportos csevegéshez, ahol magas rangú tisztviselők egy jemeni katonai csapás részleteiről egyeztettek. Trump erre reagálva azt mondta: „Nem rúgok ki embereket álhírek és boszorkányüldözések miatt.” Az ügyet végig „kamunak” nevezte. Mikor arról kérdezték, továbbra is bízik-e Waltzban és Pete Hegseth védelmi miniszterben, annyit mondott: „Igen, megbízom bennük.” Hozzátette:
„Ez egy boszorkányüldözés, és a fake newsok – mint önök is – állandóan erről beszélnek. Közben pedig volt egy hatalmas sikerünk. Keményen és halálosan lecsaptunk. De erről senki nem akar beszélni. Csak a marhaságokkal foglalkoznak. Ez kamu.”
Az Atlantic főszerkesztője, Jeffrey Goldberg szerint őt is hozzáadták a kormányzati chatcsoporthoz, Trump-kormány szerint viszont a megosztott információk nem voltak titkosak. Trump így fogalmazott: „Fogalmam sincs, mi az a Signal. Nem is érdekel. Csak annyit tudok, hogy ez egy újabb boszorkányüldözés, és a sajtó csak erről akar beszélni, mert semmi más témájuk nincs. Ez volt az ország történetének legsikeresebb első 100 napja.”
Trump az interjúban Grönlandról is beszélt. Elmondta, hogy „teljesen komolyan” tárgyalt már annak megszerzéséről. Azt mondta:
„Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, száz százalék.”
Szerinte „jó esély van rá, hogy ezt katonai erő nélkül is elérjük”, de nem zár ki semmit.
Az interjú előtti napon JD Vance alelnök és felesége Grönlandon jártak, ahol beszédet mondtak az amerikai űrhaderő ottani bázisán. Vance úgy fogalmazott: „Üzenetünk Dániának nagyon egyszerű – nem szolgálták jól Grönland népét.” Amikor Trumpot arról kérdezték, milyen üzenetet küldene Grönland megszerzése Oroszországnak vagy a világnak, így válaszolt: „Nem igazán gondolok erre. Nem is érdekel. Grönland teljesen külön téma. Nemzetközi béke. Nemzetközi biztonság és erő.” Majd így zárta: „Orosz, kínai és más országok hajói hajóznak Grönland partjainál. Nem fogjuk hagyni, hogy olyan dolgok történjenek, amelyek ártanak a világnak vagy az Egyesült Államoknak.”
Donald Trump újabb erős kijelentéseket tett: szerinte egyáltalán nem baj, ha a vámok miatt drágábbak lesznek az autók. Az NBC Newsnak adott interjújában úgy fogalmazott: „egyáltalán nem érdekli”, ha az autógyártók árat emelnek. Hozzátette, hogy 25%-os vámot vet ki minden külföldön gyártott autóra.
Arra a kérdésre, mit üzent az autóipari vezetőknek, Trump ezt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Takarítani akarta nagyszülei sírját, Dél-Korea történetének legnagyobb erdőtüzét okozta
A középkorú férfi lánya szerint apja egy öngyújtóval akarta elégetni a sír fölé hajló ágakat. A szél azonban elvitte a lángokat, és kialakult a pusztító tűz.
Dél-Koreában nyomozást indítottak egy 56 éves férfi ellen, aki március 22-én Uiseong térségében rendbe akarta tenni nagyszülei sírját. A hatóságok szerint ekkor keletkezhetett az a tűz, amely később az ország történetének legsúlyosabb erdőtüzeivé vált.
A férfi lánya elmondta a nyomozóknak, hogy az apja egy öngyújtóval próbálta elégetni a sír fölé hajló ágakat. A Yonhap hírügynökség szerint így fogalmazott:
„A szél belekapott a lángokba, és az egész elharapózott – így alakult ki a tűz.”
A rendőrség szombaton, őrizetbe vétel nélkül, gyanúsítottként hallgatta ki a férfit. Újabb kihallgatásra csak akkor kerül sor, ha a helyszíni vizsgálat befejeződik, ez viszont akár több mint egy hónapot is igénybe vehet. A hatóságok egyikük nevét sem hozták nyilvánosságra, és hivatalosan egyelőre nem erősítették meg a történteket.
A pusztító tüzek eddig 30 ember életét követelték, köztük egy helikopterpilótáét is, aki a lángok oltása közben szenvedett balesetet.
Az országban több mint 48 000 hektárnyi erdő vált a tűz martalékává, elsősorban az erős szél és a rendkívül száraz időjárás miatt. A térség hónapok óta jóval kevesebb csapadékot kap az átlagnál, miután 2024-ben Dél-Korea történetének legmelegebb évét zárta.
A legsúlyosabban érintett terület Uiseong volt, ahol 12 800 hektárnyi erdő égett le. A lángok több történelmi helyszínt is elpusztítottak, köztük a 7. századból származó Gounsa templomegyüttest is. A Koreai Erdészeti Szolgálat munkatársai több helyszínen is figyelik és próbálják megfékezni a tüzeket.
Dél-Koreában nyomozást indítottak egy 56 éves férfi ellen, aki március 22-én Uiseong térségében rendbe akarta tenni nagyszülei sírját. A hatóságok szerint ekkor keletkezhetett az a tűz, amely később az ország történetének legsúlyosabb erdőtüzeivé vált.
A férfi lánya elmondta a nyomozóknak, hogy az apja egy öngyújtóval próbálta elégetni a sír fölé hajló ágakat. A Yonhap hírügynökség szerint így fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter: Az EU egyetlen tagállamát és egészét sem fenyegeti semmilyen háborús kockázat, Oroszország részéről sem
A külügyminiszter szerint komolytalan az EU 72 órás túlélőcsomagjának javaslata. Szerinte az uniós politikusoknak csak csatlakozni kellene az USA által vezetett népszavazáshoz, a magyaroknak pedig véleményt nyilvánítani a kormány újabb konzultációján.
Megengedhetetlen, hogy az Európai Unió (EU) háborút kiszélesítő, háborút eszkaláló politikát folytasson – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a 72 órás túlélőcsomag összeállításáról szóló európai bizottsági javaslatról.
Leszögezte, hogy ma az EU egyetlen tagállamát és egészét sem fenyegeti semmilyen háborús kockázat, Oroszország részéről sem.
Megjegyezte, hogy a háború eszkalációjának veszélyét jelenleg Brüsszel háborúpárti politikája jelenti.
Szijjártó Péter szerint a túlélőcsomagról készült videó világosan mutatja, hogy az EU miért veszítette el a komolyságát, a versenyképességét, a helyét és a súlyát a világpolitikában.
A javaslattal ugyanis szerinte „egy elképesztő és minden alapot nélkülöző, a józan ész minden aspektusát és összetevőjét nélkülöző hisztériakeltés” zajlik.
Kiemelte, hogy az EU politikusainak semmi más dolga nem lenne most, mint támogatni az amerikai elnököt a béketörekvésében. „Nem alá kéne aknázni a béketárgyalások útját, hanem támogatni a béketárgyalásokat” – fogalmazott.
A tárcavezető hozzátette, a „háborúpárti politikának” lehet gazdasági oka, de lehet, hogy "a felelősséggel való szembesülés időpontját akarják kitolni, mert három éven keresztül egy olyan háborúpárti politikát folytatott az európai elit, ami minden európai embernek a mindennapi életének szintjén érezhető károkat okozott" egyebek mellett a háborús inflációval, a szankciós áremelésekkel, az energiaárakkal, az élelmiszerárakkal vagy a fegyverraktárak kiürítésével – fogalmazott a külügyminiszter.
Szijjártó Péter szerint azt a kérdést is fel lehetne tenni, hogy hol vannak azok a százmilliárd eurók, „amiket az európai emberek pénzéből a brüsszeli politikusok odaadtak Ukrajnának hitel címén, miközben maguk az ukránok mondják, hogy sem a hadsereget, sem magát az állam működését ők fenntartani nem tudják”.
Kiemelte, a háborúpárti politikusok tudják, hogy Ukrajna felvételéhez az Európai Unióba mind a 27 tagországnak a jóváhagyása szükséges, Magyarországé is, „ezért tekintenek rendkívüli aggodalommal arra, hogy a magyar emberek a jövő hónapban egy véleménynyilvánító szavazáson elmondhatják majd a saját véleményüket, kifejthetik a saját álláspontjukat arról, hogy egyetértenek-e azzal, hogy Ukrajnát ilyen agresszív veszélyes módon, hirtelen benyomják az EU-ba” – utalt a kormány legújabb, ezúttal népszavazásnak álcázott nemzeti konzultációjára.
Hozzátette, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke ezért „azt az utasítást adta az Európai Néppárt magyarországi tagpártjának, a Tisza Pártnak, hogy nekik produkálniuk kell gyorsan egy olyan eredményt bármi áron, hamisítással (...), mintha a magyar emberek támogatnák Ukrajna gyors felvételét az EU-ba”.
Ezért
„egy ilyen Ukrajna-párti aláírásgyűjtés zajlik ma Magyarországon azért, hogy azt a hamis képzetet állíthassák elő, mintha a magyar emberek támogatnák Ukrajna gyors benyomását az EU-ba”
– utalt Magyar Péter, olykor „népszavazásnak” is nevezett, egyébként 12 pontból álló Nemzet Hangja kérdőívére.
Megengedhetetlen, hogy az Európai Unió (EU) háborút kiszélesítő, háborút eszkaláló politikát folytasson – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a 72 órás túlélőcsomag összeállításáról szóló európai bizottsági javaslatról.
