Elvitte az infláció a magyar háztartások vagyonának tizedét
Csak 14 százalékkal nőtt tavaly a lakosság vagyonának értéke, miközben év végén már 24,5 százalékos volt az infláció. A lakásállomány értékének növekedését az ingatlanok áremelkedése fűtötte, azonban év végére ez is megállt.
Sokat veszítettek 2022-ben a háztartások az áremelkedések miatt - írja a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank által közzétett Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentése alapján.
Az MNB friss kockázati jelentése szerint csak 14 százalékkal nőtt tavaly a lakosság vagyonának értéke, miközben az év végére 24,5 százalékosra ugrott az infláció. A lakásállomány értékének növekedése mögött elsősorban az ingatlanok áremelkedése állt, az ingatlanpiaci drágulás azonban az év utolsó negyedévére már megállt.
A háztartások vagyonában átlag alatti volt a készpénz, a banki betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a részvények növekedése, míg a biztosítástechnikai és a pénztári tartalékok csökkentek.
A hosszútávú vagyonfelhalmozás szerepét betöltő életbiztosítási és önkéntes pénztári tartalékok esetében a díjbevételek valamelyest nőttek az előző évhez képest. A növekvő kifizetések és az árfolyamveszteség miatt a díjtartalékok állománya közel 170 milliárd forinttal csökkent.
A csökkenés átértékelődési veszteségből származó része meghaladta a 350 milliárd forintot, ennél nagyobb átértékelődési veszteség pedig csak a 2008-as pénzügyi válság idején érte az életbiztosítókat és a pénztárakat.
A 2022-ben tapasztalható gazdasági nehézségek az önkéntes nyugdíjpénztári tagok döntéseire is hatottak: többségük már napi szinten nyomon tudja követni egyéni számlájának alakulását, így szinte azonnal szembesülhetett a megtakarításának befektetési eredményességét érintő kedvezőtlen hatással. Eközben pedig a megélhetés költségei is nőttek a magas infláció és a rezsiváltozások miatt, ez mind hatással volt a tagok megtakarítási hajlandóságára.
2022-ben ráadásul rendkívül gyengék voltak a hozameredmények, az MNB szerint emiatt is dönthetett több nyugdíjas korú tag is a megtakarítása felvételéről. Az egyösszegű szolgáltatási kifizetések ezért 2022-ben elérték a fedezeti tartalék átlagos nagyságának az 5 százalékát, ami nagyjából a kétszerese a korábbi években megszokottnak.
Sokat veszítettek 2022-ben a háztartások az áremelkedések miatt - írja a Bank360.hu a Magyar Nemzeti Bank által közzétett Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentése alapján.
Az MNB friss kockázati jelentése szerint csak 14 százalékkal nőtt tavaly a lakosság vagyonának értéke, miközben az év végére 24,5 százalékosra ugrott az infláció. A lakásállomány értékének növekedése mögött elsősorban az ingatlanok áremelkedése állt, az ingatlanpiaci drágulás azonban az év utolsó negyedévére már megállt.
A háztartások vagyonában átlag alatti volt a készpénz, a banki betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a részvények növekedése, míg a biztosítástechnikai és a pénztári tartalékok csökkentek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.
Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.
„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”
– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.
Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.
A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.
A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.
A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.
A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.
Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.
Bedő Dávid videója az esetről:
(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)
A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.
A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:
„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”
Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.
Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”
A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.
A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”
A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”
A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Volt, aki két órát várt Szombathelyen, mire felfért egy vonatpótló buszra, más arra panaszkodott, hogy 3 átszállással, 4 óra alatt ért Budapestre – számolt be az RTL Híradója.
Az ok, hogy pályakarbantartó munkákat kezdetek meg a GYSEV vonalán. Aki Szombathelyről akar Budapestre jutni, az pótlóbusszal utazhat Győrig, vagy vonattal, de kerülővel juthat el Budapestre.
Szombathely és Győr között most pótlóbuszok közlekednek – a különleges menetrend a MÁV ígérete szerint jövő hét keddig tart.
Az RTL megkérdezte a vasúttársaságot, hogy mi volt az oka a fennakadásnak. Válaszukban azt írták: „a korábban tapasztaltnál jóval több utas kívánta igénybe venni ezeket a járatokat, ezért tartalékbuszt is be kellett állítani Szombathelyen, ami időbe került”. Egyben elnézést is kértek az érintett utasoktól.
Volt, aki két órát várt Szombathelyen, mire felfért egy vonatpótló buszra, más arra panaszkodott, hogy 3 átszállással, 4 óra alatt ért Budapestre – számolt be az RTL Híradója.
Az ok, hogy pályakarbantartó munkákat kezdetek meg a GYSEV vonalán. Aki Szombathelyről akar Budapestre jutni, az pótlóbusszal utazhat Győrig, vagy vonattal, de kerülővel juthat el Budapestre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
