Elúszott százmilliárdok: már most biztos, hogy nem kapjuk meg az uniós pénzek 7 százalékát
Hiába érkeznek uniós pénzek, az elérhetőnél jóval kevesebb jut el a költségvetésig. A migrációs bírságokat is levonják, ráadásul további milliárdok sorsa forog kockán.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Március közepéig ez az összeg elérte a 477 millió eurót, és újabb levonások várhatók.
A Bizottság hivatalosan nem közölte, mely kifizetésekből vonták le ezeket az összegeket, de egy belső forrás szerint mindig a kohéziós pénzekből érkezett meg kevesebb a tervezettnél. A kieső 477 millió euró a teljes keret közel 7 százalékát jelenti.
Ráadásul a 6,3 milliárd euróra rúgó, jelenleg felfüggesztett kohéziós összegből tavaly év végén egymilliárd eurót végleg elveszített Magyarország, mert az EU nem tudott időben kötelezettséget vállalni a 2022-es forrásokra.
A helyreállítási alapból 6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel járna Magyarországnak. Eddig 919 millió euró előfinanszírozás érkezett. A további kifizetésekhez huszonhét „szupermérföldkövet” kellene teljesíteni, ezek főként az igazságszolgáltatás függetlenségét és az átláthatóságot érintik.
Jelen állás szerint a kohéziós pénzekből 6,3 milliárd euró továbbra is zárolva van, ezekhez csak akkor lehet hozzáférni, ha a kormány olyan reformokat vezet be, amelyeket az Európai Bizottság és a Tanács is megfelelőnek talál. Reformok hiányában a költségeket nem téríti meg a Bizottság, és év végéig újabb egy milliárd euró elvesztése is biztosra vehető.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjelent a kormány rendelete a szombati nemzeti gyásznapról
A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A szabályozás a rendezvények korlátozását nem említi.
Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy a települések jegyzői még nem kaptak információt arról, hogy szombaton Ferenc pápa temetése miatt lesz-e nemzeti gyásznap, és annak mik lesznek a szabályai.
Csütörtök estére jelent meg a Magyar Közlöny, melyből kiderül, hogy április 26-ra:
"A Kormány Őszentsége Ferenc pápa búcsúztatásának napjára a méltó megemlékezés érdekében nemzeti gyásznapot rendel el".
Azt nem említi, hogy a gyásznap miatt a rendezvényeket korlátozni kellene.
A rendelet szerint a Parlament előtti nemzeti zászlót ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik. A középületekre kiteszik a gyászlobogót, a magyar és az európai zászlókat félárbócra eresztik.
Korábban mi is hírt adtunk róla, hogy a települések jegyzői még nem kaptak információt arról, hogy szombaton Ferenc pápa temetése miatt lesz-e nemzeti gyásznap, és annak mik lesznek a szabályai.
Csütörtök estére jelent meg a Magyar Közlöny, melyből kiderül, hogy április 26-ra:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még nem tudni, hogy lehet-e lagzit tartani szombaton – A kormány még nem hirdetette meg Ferenc pápa temetése miatt a nemzeti gyásznapot
A kormány szóban már említette a gyásznapot Ferenc pápa temetésére, de a hivatalos rendelet még mindig nem jelent meg. A jegyzők tanácstalanok, mi alapján kellene dönteniük.
A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János a HVG-nek beszélt arról, hogy a nemzeti gyásznap elrendelésének szabályai egyértelművé teszik: a köztársaság zászlaját, illetve az intézményeken elhelyezett fekete lobogókat félárbócra kell ereszteni. Ugyanakkor van egy további rendelkezés is, amely lehetőséget ad a rendezvények korlátozására. Amíg azonban nem jelenik meg a rendelet, nem lehet tudni, pontosan milyen eseményeket érinthet ez – például méretük alapján.
A labdarúgóklubok már jelezték, hogy mindenképpen megtartják a szombati meccseket, de Tóth János szerint ez jogi szempontból még nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Nem tisztázott az sem, hogy egy étteremben tervezett családi eseményt, például egy lakodalmat milyen feltételek mellett lehet megtartani Ferenc pápa temetésének napján.
A jegyzőknek a helyi lakosságot is tájékoztatniuk kellene, de mivel egyelőre nem jelent meg hivatalos jogszabály, nem tudják, pontosan mi alapján tegyék ezt meg. Csütörtök délben még mindig nem került ki a Magyar Közlönybe az erről szóló rendelet, noha a települési jegyzők folyamatosan frissítették a hivatalos jogszabályi felületet.
Tóth János arra is emlékeztetett, hogy hasonló helyzet alakult ki a koronavírus-járvány idején is. Akkor a kormány döntése alapján el kellett engedni a parkolási díjakat, azonban erről eredetileg a képviselő-testületek voltak jogosultak határozni. Ezt később azzal oldották meg, hogy a polgármestereket átmenetileg felhatalmazták arra, hogy saját hatáskörben rendeleteket hozzanak a járványhelyzet idején.
Mivel a döntések hétről hétre születtek, a polgármestereknek minden szombaton be kellett menniük a hivatalba, hogy az aktuális rendeletet aláírják és kihirdessék – a település hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján is.
A jegyző szerint most is hasonló a helyzet: másfél nappal a nemzeti gyásznap előtt még mindig nem jelent meg a szabályozás.
A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Tóth János a HVG-nek beszélt arról, hogy a nemzeti gyásznap elrendelésének szabályai egyértelművé teszik: a köztársaság zászlaját, illetve az intézményeken elhelyezett fekete lobogókat félárbócra kell ereszteni. Ugyanakkor van egy további rendelkezés is, amely lehetőséget ad a rendezvények korlátozására. Amíg azonban nem jelenik meg a rendelet, nem lehet tudni, pontosan milyen eseményeket érinthet ez – például méretük alapján.
A labdarúgóklubok már jelezték, hogy mindenképpen megtartják a szombati meccseket, de Tóth János szerint ez jogi szempontból még nem tekinthető teljesen egyértelműnek. Nem tisztázott az sem, hogy egy étteremben tervezett családi eseményt, például egy lakodalmat milyen feltételek mellett lehet megtartani Ferenc pápa temetésének napján.
A jegyzőknek a helyi lakosságot is tájékoztatniuk kellene, de mivel egyelőre nem jelent meg hivatalos jogszabály, nem tudják, pontosan mi alapján tegyék ezt meg. Csütörtök délben még mindig nem került ki a Magyar Közlönybe az erről szóló rendelet, noha a települési jegyzők folyamatosan frissítették a hivatalos jogszabályi felületet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
24.hu: Bede Zsolt tényleg rövidnadrágban ment a bazilikába, ahol Magyar Pétert zaklatta
A szemtanúk szerint többen próbálták megfékezni a kiabáló aktivistát a templomban. Bede végül bocsánatkérő posztban magyarázkodott a viselkedése miatt.
Egészen szokatlan jelenet zajlott le a Ferenc pápa lelki üdvéért tartott gyászmisén a Szent István Bazilikában. A már szabadlábon lévő Bede Zsolt, akit fideszes és orosz propagandistaként is emlegetnek, rövidnadrágban jelent meg a szertartáson. A 24.hu fotósai a helyszínen le is képeket is készítettek arról, ahogy valóban lenge öltözékben jelent meg, és az is látszik a képeken, hogy beszélt Magyar Péterrel.
Egy rövid videó is készült az esetről. Ezen az látszik, hogy Magyar Péter éppen interjút ad, miközben Bede követi őt, és a telefonjával veszi. A beszélgetésből annyi hallható, hogy Bede azt kérdezi: „Miért kiabálsz?”
Bede Zsolt az incidens után nem tett közzé videót az esetről, csupán egy szelfit posztolt, amelyhez bocsánatkérő sorokat írt: „Bocsásd meg, Uram! De a Házadból ki kell verni a kufárokat… Az emberek gratuláltak… (szóljon mentségemre …)” – állt a bejegyzésében.
Ennek némileg ellentmond, hogy Magyar Péter korábbi posztjában azt írta:
„Egészen megdöbbentő jelenet volt az ünnepi gyászmise végén, amikor a már ismét szabadlábon lévő fideszes/orosz propagandista, Bede Zsolt rövidnadrágban berontott a Szent István Bazilikába és egészen minősíthetetlen, trágár dolgokat üvöltve próbált zaklatni. Köszönöm azon apácáknak és vendégeknek, akik megpróbálták leállítani és felhívták a fideszes politikusok kitartottjának a figyelmét arra, hogy ilyet egy ember nem tesz egy templomban, főleg nem egy gyászmisén.”
Egészen szokatlan jelenet zajlott le a Ferenc pápa lelki üdvéért tartott gyászmisén a Szent István Bazilikában. A már szabadlábon lévő Bede Zsolt, akit fideszes és orosz propagandistaként is emlegetnek, rövidnadrágban jelent meg a szertartáson. A 24.hu fotósai a helyszínen le is képeket is készítettek arról, ahogy valóban lenge öltözékben jelent meg, és az is látszik a képeken, hogy beszélt Magyar Péterrel.
Egy rövid videó is készült az esetről. Ezen az látszik, hogy Magyar Péter éppen interjút ad, miközben Bede követi őt, és a telefonjával veszi. A beszélgetésből annyi hallható, hogy Bede azt kérdezi: „Miért kiabálsz?”
Bede Zsolt az incidens után nem tett közzé videót az esetről, csupán egy szelfit posztolt, amelyhez bocsánatkérő sorokat írt: „Bocsásd meg, Uram! De a Házadból ki kell verni a kufárokat… Az emberek gratuláltak… (szóljon mentségemre …)” – állt a bejegyzésében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komoly szigorítás jöhet a műszaki vizsgáknál, az autókat, furgonokat és motorokat is érintené az új uniós szabályozás
A cél a balesetek és a környezetszennyezés csökkentése. A tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.
Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a Portfolio.
A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján
évente kötelező műszaki vizsga várna minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra. Emellett megszűnne a jelenlegi kivétel a motorkerékpárok esetében is:
a 125 köbcentiméter feletti motorokra szintén kötelező lenne a rendszeres vizsgálat. A bizottság indoklása szerint „a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki”.
A javaslat technológiai fejlesztéseket is tartalmaz. Az új járműtípusok – különösen az elektromos autók – esetében célzott ellenőrzések bevezetését írná elő. Vizsgálnák többek között a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is. A kibocsátásmérésben is szigorítást terveznek: kötelezővé válhat az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxidok szintjének mérése, különösen a dízelmotoros járműveknél.
A kilométeróra-manipuláció visszaszorítására is kitér a javaslat. Ennek érdekében minden szervizelés és javítás során rögzíteni kellene a kilométeróra állását, amelyet egy nemzeti adatbázisban tárolnának. Ezek az adatok más uniós tagállamok hatóságai számára is elérhetővé válnának például akkor, ha egy járművet újra kell regisztrálni.
A tervezet szerint a rendszer digitalizációja is fontos szerepet kap.
Bevezetnék az egységes, elektronikus formátumú műszaki vizsga- és forgalmi engedélyeket, valamint összekapcsolnák a tagállamok járműnyilvántartásait.
A jövőben lehetőség nyílna arra is, hogy az ideiglenesen másik országban tartózkodó járművezetők ott végezzék el a műszaki vizsgát, az eredményt pedig ideiglenes tanúsítvány formájában elfogadnák.
A bizottság számításai szerint a tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a portfolio.hu. A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján évente kötelező műszaki vizsga várna minden tíz évnél idősebb személygépkocsira és furgonra. Emellett megszűnne a jelenlegi kivétel a motorkerékpárok esetében is: a 125 köbcentiméter feletti motorokra szintén kötelező lenne a rendszeres vizsgálat. A bizottság indoklása szerint „a régi járművek gyakrabban hibásodnak meg, nagyobb valószínűséggel vesznek részt balesetben, és aránytalanul sok káros anyagot bocsátanak ki”.
A javaslat technológiai fejlesztéseket is tartalmaz. Az új járműtípusok – különösen az elektromos autók – esetében célzott ellenőrzések bevezetését írná elő. Vizsgálnák többek között a biztonsági rendszerekhez tartozó szoftverek épségét is. A kibocsátásmérésben is szigorítást terveznek: kötelezővé válhat az ultrafinom részecskék és a nitrogén-oxidok szintjének mérése, különösen a dízelmotoros járműveknél.
A kilométeróra-manipuláció visszaszorítására is kitér a javaslat. Ennek érdekében minden szervizelés és javítás során rögzíteni kellene a kilométeróra állását, amelyet egy nemzeti adatbázisban tárolnának. Ezek az adatok más uniós tagállamok hatóságai számára is elérhetővé válnának például akkor, ha egy járművet újra kell regisztrálni.
A tervezet szerint a rendszer digitalizációja is fontos szerepet kap. Bevezetnék az egységes, elektronikus formátumú műszaki vizsga- és forgalmi engedélyeket, valamint összekapcsolnák a tagállamok járműnyilvántartásait. A jövőben lehetőség nyílna arra is, hogy az ideiglenesen másik országban tartózkodó járművezetők ott végezzék el a műszaki vizsgát, az eredményt pedig ideiglenes tanúsítvány formájában elfogadnák.
A bizottság számításai szerint a tervezett változások 2026 és 2050 között akár 7 ezer ember életét menthetik meg, és 65 ezer súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.
Az Európai Bizottság olyan javaslatcsomagot dolgozott ki, amely jelentős változásokat hozhat a járművek műszaki vizsgáztatásában, nyilvántartásában és közúti ellenőrzésében – írja a Portfolio.
A cél az, hogy csökkenjen a közúti balesetek száma, valamint hatékonyabbá váljon a közlekedés okozta környezetszennyezés elleni fellépés.
A tervek alapján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
