Élőben közvetítik a kínai rakéta zuhanását szombat hajnaltól a YouTube-on

A kormány újabb Alaptörvény-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé, amely jelentős változásokat hoz a veszélyhelyzet kihirdetésének és fenntartásának szabályaiban. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jövőben a kormány saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül is elrendelheti és fenntarthatja a veszélyhelyzetet – szúrta ki a hvg.hu.

A módosítás szövege szerint a kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében.”

Ez a megfogalmazás megegyezik az Alaptörvény jelenlegi 51. cikkelyének első bekezdésével,

A jelenlegi szabályok szerint a kormány csak 30 napra rendelheti el a veszélyhelyzetet, és annak meghosszabbításához az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyására van szükség. A módosítás után erre nem lesz szükség, így a veszélyhelyzet akár határozatlan ideig is fennállhat a kormány döntése alapján.

A változás érinti az Alaptörvény 53. cikkelyét is, amely a veszélyhelyzet idején alkalmazott rendeleti kormányzás szabályozásáról szól. A javaslat szerint a kormány továbbra is csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük, azonban a veszélyhelyzet meghosszabbításának kötelezettsége megszűnik – írja a lap.

A háborús veszélyhelyzetet a kormány először 2022 májusában hirdette ki az Ukrajnában zajló háború miatt. Azóta a parlament félévente meghosszabbította a különleges jogrendet, legutóbb tavaly ősszel, így az jelenleg 2024. május 18-ig érvényes. Az új módosítás szerint a további hosszabbításokhoz már nem lesz szükség parlamenti jóváhagyásra.

Az Idősügyi Tanács azt javasolta, hogy a nyugdíjasok számára elérhető áfa-visszatérítés több termékre is kiterjedjen.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint folyamatosak az egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy milyen termékekre és milyen időponttól lehetne érvényesíteni az áfa-visszatérítést. A tárca azonban konkrét döntésről egyelőre nem adott tájékoztatást.

Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében jelentette be, hogy a nyugdíjasok számára lehetőség nyílik az áfa-visszatérítés igénybevételére bizonyos élelmiszerek esetében. A tervek szerint minden érintett kap egy kártyát, amelyen nyomon követhető a vásárlások összege, és egy meghatározott – várhatóan 10-15 ezer forintos – értékhatárig a következő havi nyugdíjjal együtt visszautalják az áfát.

Az Idősügyi Tanács egy olyan testület, amelynek tagjait a miniszterelnök kéri fel. A szervezet elnöke Orbán Viktor, alelnöke pedig a családügyi államtitkár.

(via hvg.hu)

Török Gábor szerint hatalmi átrendeződés figyelhető meg a kormánypárton belül. A politológus a Facebookon osztotta meg véleményét arról, hogy a Stratégiai Tanácsadó Testület irányítása már nem Rogán Antalhoz, hanem Gulyás Gergelyhez tartozik. Vagyis Rogán újabb terület feletti befolyását vesztette el.

Az elemző emlékeztetett: már korábban is felhívta a figyelmet arra, hogy Gulyás Gergely és Rogán Antal politikai helyzete meginoghat.

„Azért mondom most ezeket, mert amikor Gulyás Gergely (a kegyelmi botrány után Magyar Péter felemelkedésével) és Rogán Antal (a szankciós listára kerülésével) kapcsán egyaránt azt mondtam, hogy az - egészen eltérő jellegű - "ügyeik" hosszabb távon jelentősen megváltoztathatják a hatalmi helyzetüket, vagyis megrendíthetik a korábbi pozíciókat, akkor finoman fogalmazva sem sok egyetértéssel találkoztam” – idézte fel.

Török szerint sokan nem veszik figyelembe, hogy egy politikai párton belül is lehetnek érdekellentétek, és hogy a hatalmi egyensúly folyamatosan változik. Bár ezek a mozgások nem mindig láthatóak azonnal, idővel mégis érezhető hatásuk lesz.

Török a poszt végén arra jut, hogy változások zajlanak a Fideszben.

– fogalmazott.

A választani tudó biztos szavazók körében a Tisza Párt 46 százalékon áll, míg a Fidesz 37 százalékon – olvasható a Medián friss közvélemény-kutatásában. A kormánypárt ígéreteinek ellenére éppen hogy csak vesztett támogatottságából a Fidesz legnagyobb riválisa, a lakosság relatív többsége továbbra is Magyar Péteréket látná inkább kormányon.

A HVG cikke hozzáteszi, hogy a Tisza-szavazók 90 százaléka állítja, hogy egy „most vasárnapi” választáson biztosan elmenne szavazni, míg a fideszeseknek „csak” nyolctizede nyilatkozott így.

A felmérés szerint a biztos választóknál jelenleg csak a Mi Hazánk támogatottsága (6 százalék) éri el a parlamenti bejutáshoz elegendő küszöböt, míg a Kétfarkú Kutyapárt 1 ponttal alatta van.

A Tisza-szimpatizánsok a leginkább elkötelezettek: 90 százalékuk állítja, hogy egy „most vasárnapi” választáson biztosan elmenne szavazni, míg a fideszeseknek „csak” nyolctizede.

2024 végén a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók között viszont 11 százalékpontos volt a különbség Magyar Péterék javára. A Tisza akkor az előző méréshez képest 1 százalékpontot javítva 47-en állt, a Fidesz hármat rontva 36-on.