KULT
A Rovatból

„Előbb lőttek meg, mint ahogy az első sört megihattam volna legálisan” – A Sólyom végveszélyben igaz története dokumentumfilmen

A Netflix készített egy remek kis dokumentum-sorozatot, ami nem csak az amerikai oldalról mutatja be az eseményeket, és még Ridley Scott 2001-es Sólyom végveszélyben című filmjét is befejezik nekünk!
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. február 16.



Idén lesz a szomáliai hadműveletek 32. évfordulója, erre a Netflix, Ridley Scott produceri tevékenysége mellett, elhozta nekünk A Sólyom végveszélyben: A mogadishui csatát. Egy háromrészes dokumentumsorozatot az 1993. október elején történt eseményekről. Előzményekről annyira nem beszélnek, de aki látta a címben is szereplő háborús filmet, az pontosan tudja, mi okozta a konfliktust. Szomáliában több törzs küzdött a hatalomért, ami miatt kirobbant egy polgárháború.

A legnagyobb támogatása Mohamed Farrah Aididnak volt, aki szinte személyi kultuszt épített ki.

Aidid hadúr követőinek és a polgárháborúnak köszönhetően ENSZ-erők érkeztek a régióba, és „békefenntartói” szerepet végeztek. Az ENSZ Amerika segítségét kérte, és megérkeztek a Delta Force és a Ranger speciális erők a régióba. A Delta Force az amerikai hadsereg krémje volt, a legjobbak között is a legjobbak, a Rangerek pedig a „testőrök” szerepét játszották a speciális kommandósoknak. A konfliktus akkor kezdett eldurvulni, amikor az amerikai erők különleges hadműveleteket hajtottak végre az ENSZ tudta nélkül. Amerika el akarta fogni vagy megölni Aididot bármi áron.

A sorozat több interjúból áll, ahol nemcsak Rangereket és Delta Force katonáit kérdezik, hanem Aidid csapatai közül is több harcos visszaemlékezését hallhatjuk. Sőt, még helyi civilek is nyilatkoznak, több ártatlan család is megszólal, akik az összecsapások áldozatává váltak. Az érdekesség, hogy Amerika megérkezése után gyorsan elmérgesedett a helyzet a megszálló katonák és a helyiek között. Ugyanis a katonai akcióknak sajnos gyakran ártatlan áldozatai is voltak, aminek következtében rengetegen csatlakoztak Aidid milíciájába. A szikra, ami belobbantotta az utcai harcokat, az 1993. október 3-ai speciális akció volt.

Két csapat Delta Force katonának kellett elfognia Aidid katonai vezetését, akik épp egy megbeszélést tartottak egy épületben.

A Rangerek követték a Delta Force-ot, és biztosították nekik a helyszínt, majd egy terepjáró konvoj indult a túszokért a város külső kerületéből. Arra viszont nem számított az amerikai vezetés, hogy szinte az egész város ellenük fordul. Nem sokkal a katonák megérkezése után elszabadult a pokol. Rögtön több fegyveres lőni kezdett a katonákra, a terepjáró konvoj is eltévedt, és több helikoptert is lelőttek a szomáliai erők. A jelen lévő amerikaiakra szinte az egész város rárontott, összefogott mindenki ellenük.

Egyik első személy, akivel közelebbről megismerkedünk, Randy Ramaglia Ranger lesz, aki a Delta Force kísérő erőit szolgálta a harcban. Miután megismerjük a volt katona hátterét, húsba vágóan mesél a tapasztalatairól. Leírást kapunk a konvojjal történtekről Brad Thomas Ranger szájából, aki két jó barátját is elveszítette az anarchiában. Majd egy Delta Force kommandós, Tom Satterly is elmeséli, hogyan harcoltak egy teljes napon át egy szomáliai család házából.

Gyakorlatilag végigkövethetjük a 2001-es Sólyom végveszélyben történetét. A 2001-es Ridley Scott által rendezett háborús film tökéletes időben érkezett az amerikai nemzet életébe. A szeptember 11-ei támadások után az országnak szüksége volt egy hazafias drámára, amit Scott filmje tökéletesen megadott nekik.

Emellett a film meglepően pontosan adta át a történelem ezen részletét. A drámai csúcspontok tényleg úgy zajlottak, ahogy azokat a brit rendező megmutatta nekünk.

A Rangerek és a Delta Force alakulat harca a hihetetlen túlerő ellen, miközben az egész város rájuk támad. Közben a fejetlen csirke módjára kapkodó amerikai vezetés próbálta kihozni az embereit, inkább kevesebb sikerrel. Minden hasonlóan alakult, de amit sose tudtunk meg a filmből, hogy mi történt a második helikopter lezuhant pilótájával, akit elvittek a helyiek. Pont a dokumentumsorozat előtt néztem meg a filmet újra, és feltűnt, hogy Mike Durant története félbemarad a Scott-filmben. Nos, most megtudjuk az igazat a katonáról, sőt, még nyilatkozik is a pilóta.

Technikailag szinte hibátlan a sorozat. Az „újrajátszások” néha kicsit puritánok és ismétlődő jellegűek, de aki erre kíváncsi, az nézze meg a filmet. Erős vágóképekkel dolgoznak, hatásos zenével. A szörnyűségeket főleg a helyi civilek szájából hallani. Sokan az egész családjukat elveszítették, vagy maradandó sérülést szenvedtek, mert épp rossz helyen voltak, rossz időben. Az archív felvételek, hangfelvételek nagyon hatásosak. A híradások, fényképek sokkoló részleteket osztottak meg velünk, amiket lehet, hogy nem is akartunk tudni. Kicsit jobb rálátást kínál az egész konfliktusra, mint a film.

Az előzményeket nem igazán emeli ki a széria, tényleg csak a mogadishui harcra koncentrál, pedig a helyi civilek igen kemény szenvedésnek voltak kitéve Aidid polgárháborúja alatt.

Ezt Scott drámai nyitánya jobban átadja. Cserébe viszont a politikai hátteret és következményeket a doksinak köszönhetően jobban átláthatjuk. A helyiek szemszöge nagyon érdekes, vannak, akik még mai napig is utálják az amerikaiakat, úgy, hogy az Aidid-diktatúra alatt éheztek és szenvedtek. A sorozat szerkezete pont úgy épül fel, mint a Sólyom végveszélybené. Több látószögből kapjuk az információkat, követjük a konvojt, a Rangereket és a Delta Force erőit, majd az első helikopter kilövése utáni mentőakciót. A folytatásban pedig a lelőtt helikopter utáni pánikot ismerjük meg. A harmadik rész felénél véget ér a mogadishui harc, onnantól a következményeket láthatjuk.

Jól leírja az eseményeket az interjú Randy Ramaglia Rangerrel. Azt mondta, hogy előbb lőtték meg, mint hogy az első sörét megihatta volna legálisan. Ebből is látszik, hogy az USA oldaláról is sok tapasztalatlan fiatalt vetettek be, míg a milícia oldalán sok háborús veterán volt a szomáliai lázadók között, nemcsak gyerekkatonák és átlagemberek. Az igazság, hogy Amerika mindig is azt gondolta, hogy bármit megtehet. Amikor pedig visszanyal a fagyi egy vietnámi háborúval vagy egy szomáliai kivonulással, akkor a sebeiket nyalogatják és drámai háborús filmeket gyártanak a vereségekből.

Ez a doksi talán kicsit felnyithatja a szemeket, hogyan lehetséges, hogy 18 amerikai katona meghalt és 73 megsebesült, a szomáliai halottakat pedig 200 és 1500 fő közé becsülik, és mégis ez az USA drámája marad.

Ráadásul az áldozatok között nemcsak a lázadó milícia embereit, de a kereszttűzbe került ártatlanokat is megtalálhatjuk. Így mégse hangzik annyira pátoszos hősi történetnek, mint ahogy azt bemutatták Scotték. Illetve az se hangzik túl biztatóan, hogy Szomáliában újra polgárháború van, 2009 óta még a mai napig tart. Ki tudja, mennyi ártatlan áldozatnál járhatnak most?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Meghalt Szűcs Márta
A Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes 72 éves volt.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. április 24.



Elhunyt Szűcs Márta Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetettje – írja a Papgeno.

Szűcs Márta 1952. szeptember 7-én született. 1981-ben diplomázott a Zeneakadémián Révhegyi Olga növendékeként. Közvetlenül diplomaszerzése után a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. Giuseppe Verdi Rigolettójának Gilda szerepével debütált.

1983-ban a Brüsszeli Belcanto Énekversenyen a legjobb női alakítás díját nyerte Donizetti Lammermoori Luciájával. 1984-ben Edinburgh-ban, Glasgowban, Liverpoolban és Newcastle-ben Gilda szerepét énekelte nagy sikerrel.

Szűcs Márta olyan világsztárokkal énekelt együtt, mint Renato Bruson, Piero Cappuccilli, Sherill Milnes, Jevgenyij Nyesztyerenko, Jennifer Larmoore vagy Peter Dvorsky.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Komoly bakival ért véget a Hunyadi sorozat záróepzódja
Nem valószínű, hogy a tévedés utólag elhomályosítaná a rendkívül népszerű széria sikerét, mindenesetre egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni.


Elképesztő sikere volt a Hunyadi sorozatnak, amibe tényleg apait-anyait beleadtak a készítők: mind látványvilágában, mind történetmesélésében, mind a színészek játékában új korszakot hozott a magyar mozgóképkészítés világába.

A hírekbe sokszor a fülledt erotika miatt bekerülő sorozat utolsó részének utolsó perceibe ugyanakkor egy komoly baki csúszott be, amit egy kis odafigyeléssel el lehetett volna kerülni – vette észre az ATV.hu.

A mű természetesen szabadon kezeli a történelmi eseményeket, de azért arra igyekeztek vigyázni a készítők, hogy tárgyi tévedések ne rontsanak az élvezeti élményen. Az utolsó rész utolsó perceiben azonban a záró feliratban azt lehet olvasni, hogy az V. László után a következő magyar királyt, Hunyadi Mátyást „a Duna jegén koronázták meg”.

Azon túl, hogy a Duna jegén történt eseményeket a történészek ma már egységesen cáfolni szokták,

azt soha senki nem is állította, hogy maga a koronázás is Duna jegén történt volna – a legenda szerint csak Mátyás királlyá választása történt ott.

Történelmi tény, hogy Hunyadi János fiát csak évekkel később, 1464. március 29-én koronázták meg, ráadásul a Dunától jócskán messze, Székesfehérváron.

A sorozat népszerűségének azonban ez a tévedés valószínűleg mit sem fog ártani: a Hunyadi – A Holló felemelkedése húsvétvasárnaptól ráadásul már a Netflixen is elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A Bűnösök dögös, fülledt, bizsergető, véres, brutális, elképesztő – A Creed és a Fekete Párduc rendezőjének új zenés horrorja az év kiemelkedő mozis élménye
Képzeljük el az Alkonyattól pirkadatigot az 1930-as évek amerikai délvidékén fekete blueszenével és ír vámpírokkal! Vérbő 137 perc következik.


Csoda, hogy behozták a magyar mozikba a Bűnösöket. Persze nem azért, mert a főszereplő Michael B. Jordan vagy a rendező Ryan Coogler ne lennének itthon is ismertek. Hiszen egyrészt ők ketten együtt szinte elválaszthatatlanok, mivel közösen forgatták A megállót (2013), a Creed: Apollo fiát (2015) és a Marvel-féle Fekete Párducot (2018), másrészt Jordant még olyan további darabokban is megkedvelhettük, mint az Aranytartalék (2001), a Drót (2002-es epizódok), Az erő krónikája (2012), a Csajkeverők (2014), A Fantasztikus Négyes (2015), A kegyelem ára (2019), a Bűntudat nélkül (2021) és persze a további Creed-filmek (2018, 2023), amelyek közül a harmadikat ő is rendezte.

Szóval velük akár a magyar mozikba is be lehet csalogatni a nézőket.

Sokkal inkább azért volt merész vállalás a hazai forgalmazás, mivel a témára nem igazán tud rezonálni egy átlag hazai moziba járó: 1930-as évek, amerikai délvidék, fekete közösség, blueszene… Soroljuk még? A felszínen, pontosabban a Bűnösök első felében ezt kapjuk, bár már ez sem piskóta.

Egy Chicagóban gengszterkedő ikerpár, Smoke (Michael B. Jordan) és Stack (Michael B. Jordan) térnek haza pénzzel kitömve gyapotültetvényes szülővároskájukba a sztori elején azzal a céllal, hogy a helyi, használaton kívüli malomból egy szórakozóhelyet rittyentsenek a város fekete közössége számára: exkluzív piák és kaják, nem utolsósorban pedig a legjobb zenészek asszisztálásával. A talpalávalóról többek között a helyi veterán muzsikus, Delta Slim (Delroy Lindo) gondoskodik, valamint az ikrek unokaöccse, a már fiatalon is profi gitáros-énekes Sammie. (az énekes-dalszerző Miles Caton filmes debütálása), történetünk kvázi főhőse. A sztori első felében Smoke és Stack ezt a nyitóbulit próbálják összehozni, annak minden részletére kitérve, miközben a városbeli múltjukkal és annak szereplőivel, traumáival is szembe kell nézniük újra.

Majd hirtelen kapunk egy több, mint éles váltást. Valami természetfeletti erő üti fel ugyanis a fejét, pontosabban egy vámpír egy fiatal fehér fickó, Remmick (Jack O’Connell) testében, aki szeretné meghívatni magát az ikrek bulijába egy vérgőzös este reményében…

Igen, ha ez ismerősen hangzik, az nem véletlen, a Bűnösök dramaturgiája ugyanis erősen megidézi az 1996-os Alkonyattól pirkadatigot, ám míg Robert Rodriguez menő filmje a puszta szórakoztatás jegyében fogant, addig a Bűnösökbe Coogler nem kevés tematikát sűrített bele. Természetesen benne van a rasszizmus kérdése, a Jim Crow-féle szegregációs törvények, ugyanakkor a zene és az „ördög” kapcsolata is igen hangsúlyos.

Klasszikus toposzok bukkannak itt fel, miszerint az igazán tehetséges zenészek, előadók azért lettek ennyire kiemelkedők, mert eladták a lelküket a vén patásnak? Egyáltalán a blueszene (és bármilyen új, az előző generáció számára furcsa/értékelhetetlen/meg nem értett muzsika) az ördögtől való? Hogy annak hívására az emberek, kiszakadva a valóságból, áhítatban adják át magukat buja vágyaiknak, mint a tánc, a szex, az alkohol és a drogok?

E világi és túlvilági ösztönök, kultúrák (a vámpírok által megtestesített ír bevándorlók), rasszok, sőt idősíkok összeütközése, van itt minden. Mindezt pedig egészen parádés jelenetek kíséretében kapjuk az arcunkba. Az egyikben például tanúi lehetünk annak, ahogy a bulin a múlt, a jelen (’30-as évek) és a jövő zenei stílusai keverednek, s mindhárom kor képviselői egyszerre és együtt ropják egy nagyszabású, közös, időkön átívelő partin az épphogy nem kakofóniába hajló egyvelegben, hiszen a zene egy univerzális, közös nyelv, amely összeköt embereket, időket, helyszíneket. De említhetjük még azt a szcénát is, amikor a bejutásukra váró, s emiatt kint rostokoló vámpírhorda a saját maga által előadott ütős ír népzenére ropja – ilyet sem látni gyakran mozgóképen. Minderre jön rá pedig az utolsó, hosszabb felvonásban a kemény hentelés, nem árulunk el azzal ugyanis nagy titkot, hogy a vérszívók természetesen beszabadulnak a buliba…

A Bűnösök egy furcsa, a tetten érhető inspirációi ellenére mégis mással össze nem hasonlítható műfaji egyveleg, egy amolyan zenés horror-gengszter-dráma, ami egyszerre nagyon dögös, izzasztóan fülledt, kifejezetten brutális és kegyetlen, ugyanakkor sokatmondó, színes és megható is.

A csúcshatás eléréseben pedig óriási szerepe van az operatőr Autumn Durald Arkapaw (Loki, Fekete Párduc 2, Az utolsó táncosnő) csodálatos képeinek s legfőképp a kétszeres Oscar-díjas zeneszerző, Coogler állandó munkatársa, Ludwig Göransson elképesztő aláfestésének, amely a film teljes, 137 perces játékideje alatt egy lüktető, bizsergető, az alantas öszöntökre és az értelemre egyaránt ható csodás műfajmixszel ajándékozzák meg a nézőket. Az év egyik legkiemelkedőbb mozgóképe lesz, érdemes hát alkut kötni az ördöggel egy mozijegy erejéig.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fekete öves taekwondós, az anyjának köszönheti a karrierjét, és a Föld 100 legnagyobb hatású embere közé sorolták – 35 érdekesség a 35 éves Dev Patelről
A Gettómilliomos főszereplőjeként robbant be a filmvilágba 18 évesen, azóta pedig talán a leghíresebb indiai származású színész lett belőle, sőt, van, aki szerint ő a legszexibb élő férfi.


1. 1990. április 23-án született London Harrow nevű kerületében.

2. Az édesanyja, Anita Patel gondozóként dolgozik, az apja, Raj Patel pedig IT tanácsadóként.

3. A szülők egyébként szintén nem Indiában születtek, hanem Kenya fővárosában, Nairobiban, ahol jelentős indiai diaszpóra található. S bár mindketten Kenyából származtak, külön-külön költöztek Nagy-Britanniába, és már Londonban ismerték meg egymást.

4. Saját elmondása szerint gyerekkorában „hihetetlenül energikus” volt, és emiatt gyakran került bajba.

5. A harrow-i Longfield Middle Schoolba és a Whitmore High Schoolba járt gimibe.

6. Van egy Trushna nevű nővére, aki négy évvel idősebb nála.

7. A*-t, vagyis csillagos ötös minősítést kapott GCSE Dramából (egy olyan tantárgy, amely lehetővé teszi a diákok számára, hogy a színház művészetét gyakorlati és írásbeli munka kombinációján keresztül fedezzék fel), miután a könnyekig meghatotta vizsgáztatóját egy a beszláni iskolai túszdrámában részt vevő tanuló alakításával.

8. A legelső színészi szerepét egy iskolai darabban, a Vízkereszt, vagy amit akartokban kapta: ő játszotta Sir Andrew Aguacheeket.

9. 188 centiméter magas.

10. Bár Angliába született, elmondása szerint kifejezetten fontosak számára a gyökerei, épp ezért gyakran utazik Indiába.

11. A közösségi média egyáltalán nem érdekli, nincs profilja sem a Facebookon, sem az X-en (Twitteren), sem az Instagramon.

12. Saját magát „technofóbnak” vallja, idegenkedik minden technikai vívmánytól, kütyütől, ezért sincs róla egyébként túl sok információ az interneten.

13. Jártas a harcművészetekben, például nyolc éven keresztül taekwondózott, amiből meg is szerezte a fekete övet.

14. Állítása szerint egyáltalán nincs hallása a zenéhez, sem ritmusérzéke. „Ha az életemről lenne szó, akkor sem tudnék énekelni. A tánc sem megy, szóval a Grease remake-jét biztosan nem kapom meg!” – nyilatkozta. Ehhez képest azért kaptunk tőle egy pofás táncjelenetet első filmje, a Gettómilliomos fináléjában…

15. 16 évesen szerepelt a Skins című brit tinidrámában, az anyja intézte el neki a meghallgatást. „Neki köszönhetem, hogy a szakmában vagyok. Meglátott egy hirdetést a Skins castingjáról a Metro nevű újságban, kitépte, és elrángatott a londoni National Youth Theatre-be. Lógnom kellett a suliból miatta” – emlékezett vissza Dev.

16. A Gettómilliomos 2007-es forgatása előtt sosem járt Indiában.

17. Óriási Bruce Lee-rajongó. Mindent gyűjt, ami a tragikusan fiatalon elhunyt harcművész-színészhez köthető: filmplakátokat, ereklyéket stb.

18. A Bruce Lee-imádat már kisgyerekkorában elkezdődött, vele együtt pedig odavolt az akció- és a harcművészeti filmekért. Minden bizonnyal emiatt fogant első játékfilmes rendezése, a 2024-es A Majomember is e műfajokban.

19. A 2008-as Hancock című film londoni premierjén órákig várt, hogy lefotózhassa Will Smith-t. „Három órán keresztül szobroztam. Majd sikerült lőnöm egy képet a homlokáról, és emlékszem, arra gondoltam: hű, ez annyira hihetetlen!” – mesélte egy interjúban.

20. A 2012-es Pi életének még a meghallgatására sem engedték el: „A Gettómilliomos után nem lehetett enyém az a szerep, mert a filmesek »túlexponáltnak« tartottak engem. Suraj Sharma, aki megkapta a szerepet, elképesztő munkát végzett, és a film is lenyűgözött, de egy részem azt gondolja, hogy a fenébe is, bárcsak kaptam volna egy esélyt!”

21. Nem küld SMS-eket. „Utálom” – mondta a The Guardiannek. „A barátaim azt mondják: »Haver, írnod kell SMS-t. De ehelyett inkább felhívom a kocsimból az illetőt, és beszélgetünk. Úgy tűnik, ez manapság túl intim az emberek számára.”

22. A Gettómilliomos bemutatása után jött össze a filmbeli partnerével, Freida Pintóval (A majmok bolygója: Lázadás), akivel hat éven át voltak együtt, 2014-ben szakítottak. Hogy miért váltak szét, arról úriember lévén nem volt hajlandó beszélni.

23. A 2016-os Oroszlánban való szerepléséhez új fizikumot kellett kialakítania, így ennek érdekében rengeteg órát töltött az edzőteremben. Szakállt is növesztett, és ausztrál akcentust vett fel. Összesen 8 hónapig készült a szerepre.

24. Állítása szerint egyébként elkezdtek potyogni a könnyei, majd elbőgte magát, amikor először olvasta az Oroszlán forgatókönyvét.

25. 2017 óta az ausztrál színésznő, Tilda Cobham-Hervey (Lány a hullámok hátán, Almaecet) a barátnője, akivel a Hotel Mumbai forgatásán ismerték meg egymást.

26. Meghallgatták egy szerepre a 2015-ös Star Wars: Az ébredő Erőhöz, ami saját elmondása szerint meglehetősen rosszul sült el. Bár nem hozták nyilvánosságra, hogy melyik szerepre jelentkezett, a feltételezések szerint Finn vagy Poe karaktere lehetett, akiket John Boyega, illetve Oscar Isaac alakítottak.

27. 2017-ben a műsorvezető Ellen DeGeneres a „legszexibb élő férfinak” nevezte őt.

28. A sportokhoz annyi kötődése van, hogy imád sakkozni, és szenvedélyes Arsenal-drukker.

29. Szerepelt a Time magazin 2024-es 100-as listáján, vagyis a szerzők szerint ő a világra legnagyobb hatást gyakorló embereinek egyike jelenleg.

30. Eddig egyszer jelölték Oscar-díjra: 2017-ben az Oroszlán mellékszerepéért.

31. A Golden Globe-on azonban már két nominációval is büszkélkedhet, az Oroszlánon kívül 2021-ben jelölték a David Copperfield rendkívüli élete című 2019-es filmért a legjobb férfi színész – musical/vígjáték kategóriában.

32. A 2024-es International Film Festival Australia Awards díjátadón a legjobb játékfilmes rendező díját kapta A Majomember című 2024-es akciófilmjéért.

33. A Brit Filmakadémia díját, a BAFTA-t azonban elnyerte az Oroszlánért 2017-ben, mellette pedig jelölték a Gettómilliomos férfi főszerepéért 2009-ben, valamint legjobb elsőfilmesként A Majomemberért idén.

34. „Olyan karaktereket keresek, akik maradandó hatást gyakorolnak a nézőkre, olyan történeteket, amelyek megmaradnak az emberek fejében. Igyekszem minél sokoldalúbb lenni a felkínált karakterekben” – mesélte egyszer arról, hogy mi szerint próbál szerepet választani.

35. A jótékonysági aktivitása is számottevő: olyan szervezetekkel működik együtt, mint pl. a LionHeart, hogy anyagi segítséget nyújtson több mint 11 millió, utcán élő indiai gyermeknek. Továbbá jelentősen támogatja a Railway Children nevű szervezetet is, amelyet az Egyesült Királyságban, Indiában és Tanzániában az utcán élő, kiszolgáltatott gyermekek védelmére alapítottak, valamint a Greenpeace-t, amely a globális környezetvédelemért kampányol.


Link másolása
KÖVESS MINKET: