HÍREK
A Rovatból

Élő állatokon kívül szinte mindent bevisznek a londoniak a turkálókba



Az eddigi legdurvább esetük az volt, amikor használt szexuális segédeszközöket és játékokat adtak le adományboltban, de új, eredeti csomagolású bilincs és lovaglópálca is előfordult. Szerintük ezek véletlenül kerülhettek a csomagba a ruhákkal együtt.

„Mindenféle állapotú cipőt behoznak hozzánk, de rengeteg köztük a még bolti árcédulás, soha nem hordott darab. Az adományok negyede vadonatúj, bolti címkés ruha.”

Beáék üzlete csak jó állapotú cipőket árusít, olyat, amit meg is vesznek. Találni ott Adidastól a H&M-ig szinte mindent. Legutóbb például egy új H&M papucsot 10 font (3500-3600 forint) helyett a negyedéért, 2,5 fontért lehet megvenni.

Az árazást a turiban vadonatúj cuccoknál úgy lövik be, hogy az eredeti ár felénél valamivel kevesebbért teszik ki a boltban. A drága, márkás designer ruháknál viszont arányaiban ennél is még alacsonyabb az ár. Egy eredetileg 400 forintos shortot például 150 fontért sem fog megvenni senki, ezért lejjebb szállítják az árát. Egy eredetileg méregdrága kabátot viszont, aminek az ára 400 font (140 ezer forint) volt a charity shopban, már elvitték.

Vannak egyébként olyan vásárlók, akik éppen emiatt a designer cuccokra specializálódnak és kifejezetten ezek miatt járják a londoni turkálókat, hogy jóval olcsóbban szerezzék be őket. Issey Miyake, Dior, Chanel, Prada, Gucci holmikat is lehet venni, ha elég kitartó az ember. Mivel az olcsó angol Tesco vagy Primark konfekcióruháktól a mainstream konfekción át a legmenőbb márkáig mindenféle ruhát kidobálnak. A legmenőbb most a H&M és a Zara, ezek még megfizethető és népszerű márkák.

A charity shopok recycling tevékenységet is végeznek: a már nem megfelelő minőségű, eladhatatlan holmit továbbküldik újrahasznosításra. A olvashatatlan, rongyos könyvekből például újrapapír lesz. Valaki már eleve úgy adja oda, amit bevisz, hogy azt újrahasznosításra szánja.

Ha nem az adományboltba viszik a ruháikat az angolok, akkor úgynevezett recycling konténerbe dobják. Az is előfordul, hogy valaki a kuka mellé teszi egy zsákban, de ez nagyon ritka.

A recycling jegyében akadnak olyan programok, amelyekben divattervezőnek tanuló fiatalok és varrónők segítségével vagy női börtönök lakóinak munkája révén alakítanak át régi táskákat. Az így elkészült darabokat eladják.

A londoniakra az is jellemző, hogy rendszerint nem javítanak vagy javíttatnak meg semmit, hanem kihajítják. Ennek csak az egyik oka az, hogy nehezen találni varrónőt, a ruhajavítást is inkább a ruhatisztító cégeknél végzik, Bea szerint drágán. Sőt, nem egyszer előfordul az is, hogy a bepiszkolódott ruhát ahelyett, hogy kimosnák, inkább kihajítják. Ha mondjuk az estélyi ruhára vörösbor fröccsen, akkor sokan nem a tisztítóba viszik, hanem kidobják vagy charity shopban adják le.

"A londoniakra (ha nem bevándorlók) az is jellemző, hogy nemigen cserélgetik egymás között a ruháikat, nem divat például egymásnak odaadni azt, amit kihíztak vagy amiből kifogytak, mert az ciki. Akkor azt feltételezik a másikról, hogy nincs pénze ruhára vagy táskára" - mondja Bea.

A ruhabörzékre vagy gardrób cserékre Bea tapasztalatai szerint leginkább a fiatal hipszterek járnak, rendszerint ők is szervezik. Van olyan is, aki a Facebook Marketplace-en vagy E-bay-en árusítja leselejtezett holmijait, ám a legtöbb embernek ehhez nincsen türelme, a jómódú angolok pedig nem foglalkoznak azzal, hogy Facebookon hirdessenek meg 10 fontért egy megunt nadrágot.

„Amikor egy lány egyszer behozott egy 1000 fontos (vagyis 140 ezer forintos) Burberry cipőt, és megkérdeztem tőle, miért nem adja el online, azt felelte, még van 3 másik ilyen cipője. Nincsen rászorulva.”

A charity shopok áruinak minősége és árazása nyilván attól is függ, hogy milyen környéken találhatók. A szegényebb negyedekben sem a bevitt holmi minősége, sem azok ára nem éri el a gazdagabb negyedekben leadott ruhákét, cipőkét, táskákét.

Női ruhákból visznek be a legtöbbet az adományboltba, ezt követi a női cipő, női táska. Férfi ruhából sokkal kevesebbet adnak le, a legkevesebbet talán gyerekruhákból. Utóbbiakat cserélgetik egymás közt az angolok.

Az angolok évente kb. 1 millió tonna ruhát dobnak ki, illetve adnak le adományként, de többségük, különösen a jómódúak, nem vennének használt ruhát. Beáék bolthálózatának egyik üzlete, egy használt gyermekruhákat árusító bolt nagyon drága, "posh" környéken működik, a Primrose Hill negyedben – itt laknak Beckhamék, itt lakik Jude Law és Tom Hiddleston is. Kiváló minőségű holmikat árulnak, az üzlet kialakítása sem olyan, mint a szokványos charity shopoké, elsőre nem látszik rajta, hogy használtruha bolt. Megtörtént, hogy egy nő, miután kiválasztott a gyerekének egy ruhát, meglátta az adománygyűjtő perselyt, fintorgott egyet, hogy „Charity?” és visszatette a ruhát.

Az még nem terjedt el tömegesen, hogy kifejezetten környezettudatosságból vásároljanak használt ruhát. Akik viszont a környezet megóvását is szem előtt tartják, azok társadalmi helyzettől és keresettől függetlenül járnak charity shopba.

A divat az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág. Éppen emiatt már nyílt olyan üzlet, amelynek az az alapelve, hogy a vásárlók vegyenek használt holmit. A szemléletváltáson is sokan dolgoznak, legutóbb a BBC egyik dokumentumfilmje után jelentek meg Beáéknál olyan fiatalok, akik ennek hatására kezdtek el charity shopban vásárolni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hogy egy 16 éves fiúnak szült gyereket, lemondott az izlandi gyermekügyi miniszter
Ásthildur Lóa Thórsdóttir több mint 30 éve egy vallási csoportnál ismerkedett meg a fiúval. Ekkor ő 22 éves volt.


Lemondott Izland gyermekügyi minisztere, miután kiderült, hogy több mint 30 évvel ezelőtt egy 15 éves fiúnak szült gyereket - számolt be róla a BBC.

Ásthildur Lóa Thórsdóttir egy interjúban azt mondta:

„Eltelt 36 év, sok minden megváltozott azóta, és ma már biztosan másképp kezelnék egy ilyen helyzetet.”

A történetet elsőként az izlandi RÚV hírügynökség hozta nyilvánosságra. Beszámolójuk szerint Thórsdóttir 22 évesen egy vallási szervezetnél dolgozott, itt ismerkedett meg az akkor 15 éves fiúval. A kapcsolatuk titokban maradt, de egy évvel később az apa jelen volt gyermeke születésénél, és az első évben együtt nevelték a babát.

A helyzet akkor változott meg, amikor Thórsdóttir megismerte jelenlegi férjét. A RÚV szerint az apa dokumentumokat nyújtott be az izlandi igazságügyi minisztériumhoz, hogy kapcsolatba léphessen fiával. Thórsdóttir ezt elutasította, miközben 18 éven keresztül gyermektartást kapott tőle.

Izlandon a beleegyezési korhatár 15 év.

A törvény azonban tiltja a szexuális kapcsolatot 18 év alatti személlyel, ha az illető tanára, mentora, anyagilag függ tőle vagy nála dolgozik.

Az ilyen esetekben akár három év börtönbüntetés is kiszabható.

Bár Thórsdóttir távozott a miniszteri posztról, parlamenti képviselőként továbbra is folytatja munkáját.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Matolcsyék alapítványa kérlelte az Állami Számvevőszéket, hogy ne hozzák nyilvánosságra a jelentést
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány szerint a jelentés nyilvánosságra hozatala nemcsak az ország megítélését, de a forint stabilitását is veszélyeztetheti. Az ÁSZ szerint óriási összegek vesztek el.


A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) próbálta megakadályozni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által március 19-én nyilvánosságra hozott jelentés publikálását, írta a Telex. Az alapítvány arra hivatkozott, hogy

a jelentésben szereplő megállapítások súlyosan befolyásolhatják Magyarország nemzetközi megítélését, kormányközi kapcsolatait, és sérthetik az ország nemzetbiztonsági érdekeit.

Az ÁSZ jelentése szerint az alapítvány közel 500 milliárd forintnyi vagyont kezelt, amelyből 407 milliárd közpénzből származott.

A számvevőszék szerint a gazdálkodást „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában hajtották végre.

Az alapítvány vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. két külföldi ingatlancégbe fektette be az összegeket, amelyek azóta jelentősen vesztettek értékükből.

A PADME azzal érvelt, hogy az ÁSZ megállapításai közül sok már nem aktuális, vagyis módosítást igényel, mert azóta több változás is történt. Az alapítvány korábban döntött egy átfogó pénzügyi konszolidációról, amely szerintük hat hónapot vesz majd igénybe. Ezért azt kérték az ÁSZ-tól, hogy függesszék fel az eljárást ugyanennyi időre.

Az alapítvány több indokkal is próbálta megakadályozni a jelentés nyilvánosságra hozatalát.

Szerintük a dokumentum számos olyan titkot tartalmaz, amelyeket törvények védenek, és amelyek az érintett jogi személyekre és befektetőkre vonatkoznak. Azt is kiemelték, hogy az Optima tulajdonában álló lengyel Globe Trade Centre S.A. (GTC) és a svájci Ultima Capital S.A. tőzsdén jegyzett társaságok, így a jelentés nyilvánosságra hozatala hatással lehet a részvények árfolyamára.

A PADME szerint a jelentés publikálása „növelheti a forint elleni spekulációs támadások kockázatát a devizapiacon”. Az alapítvány arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentésben szereplő megállapítások olyan összefüggés látszatát kelthetik, amelyek a forint árfolyamának stabilitására és az ország pénzügyi védelmi képességére vonatkoznak.

A jelentés a PADME gazdálkodásával kapcsolatos további problémákra is rávilágít. Az ÁSZ megállapította, hogy az Optima egy rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyet nem tudtak racionális indokokkal alátámasztani. Emellett az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima gazdálkodásával kapcsolatban.

Az alapítvány állítja, hogy a befektetési döntések hátterében az állt, hogy az Európai Központi Bank 2015-ben felszólította az MNB-t, hogy ne használja az alapítvány forrásait állampapírok vásárlására.

Emiatt az alapítvány inkább jövedelemtermelő eszközökbe fektette vagyonát.

Az ÁSZ jelentése szerint az alapítvány vagyona jelentős részben eltűnt, az események idején 266 milliárd, jelen értékén közel 460 milliárd forintnyi alapítói vagyon veszett el. A számvevőszék több bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett, a Legfőbb Ügyészség pedig megkezdte a nyomozást az MNB-alapítványok ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Bagdy Emőke a Pride-ról: A szokatlan látvány, a gomolygó tömeg és a szélsőséges ingerek félelmet kelthetnek a gyerekekben
Bár elismerte, hogy kutatások nem támasztják alá, de a klinikai szakpszichológus szerint a kicsik még nem értik, mit látnak, és könnyen megijedhetnek. A kamaszokat pedig a lázadás viheti el a rendezvényre.


Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust a Mandiner kérdezte arról, milyen hatással lehet a gyerekekre a Pride. A szakember szerint tudományosan megalapozott hatásvizsgálatok jelenleg nincsenek, ezért ilyen esetben a pszichológus a fejlődéslélektan ismereteire támaszkodhat. Úgy véli, életkori bontásban érdemes megvizsgálni, hogy egy gyermek mikor képes értelmet adni annak, amit lát vagy átél. Hozzátette azt is, hogy „általános gyerek sincs, csak különböző korúak, és a fejlődésük szintjétől függ, hogyan reagálhatnak.”

Elmondta, hogy tízéves korig a gyerekek „önismereti zárlatban élnek”, vagyis ebben az időszakban még nincs meg bennük az önálló kritikai gondolkodás, ezért a világ értelmezésében a szülőkre és a tanítókra támaszkodnak. Ha a gyermek hall a Pride-ról, akkor azt jellemzően a szülei révén teszi, és az ő véleményüket ismétli vissza.

Bagdy Emőke szerint a szokatlan látvány, a gomolygó tömeg és a szélsőséges ingerek félelmet vagy riadalmat válthatnak ki a gyerekekből. Ezzel kapcsolatban azt mondta: „az óvodásokkal kapcsolatban ismert, hogy a cirkuszt, bohócokat, a más kinézetű, a normálistól és egyértelműtől eltérő, számukra értelmezhetetlen külsejű embereket sokszor elemi félelemmel utasítják el.” Hozzátette: „Ez az első reflexük, de lehetséges a hozzászoktatás.”

Szerinte a kisgyermekek kedvenc élményei olyan képeken alapulnak, ahol emberalakokkal vagy állatokkal azonosulhatnak. „A Pride előbb generál félelmet, mint vonzalmat” – fogalmazott.

Azt is elismerte, hogy mindezt semmilyen kutatás nem támasztja alá.

A pszichológus

arról is beszélt, hogy a kamaszokat a szabályoktól eltérő viselkedés, illetve a polgárpukkasztás iránti vágy is elviheti a Pride-ra. Szerinte a következmények kiszámíthatatlanok, például előfordulhat, hogy a kamasz droghasználattal vagy szabados viselkedéssel találkozik.

Hangsúlyozta: „A kamasz egész előtörténete reagál ilyenkor, nem csak azok az órák számítanak, amelyeken a Pride-hatást átéli.” Hozzátette, hogy érett ifjúkorban a reagálás már egyénibb, de a társas véleményhez való igazodás és a normák ereje továbbra is jelentős.

Bagdy Emőke 2020-ban a Meseország mindenkié című könyv kapcsán szólalt meg először ilyen témában, majd úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlannak tartja, ha valakit a többségtől való különbözősége miatt megbélyegeznek. 2022-ben Németh Szilárd mellett kampányolt, egy évvel később pedig megkapta a Laposföld-díjat. Az indoklás szerint azért, mert évek óta képviseli a szexuális fejlődéssel és nemi szerepekkel kapcsolatos elavult nézeteket, rendszeresen tesz gendertagadó és homofób kijelentéseket, és sokszor használ bonyolult tudományos kifejezéseket nehezen követhető módon.

A díj odaítélését akkor egy Mandinernek adott interjúban utasította vissza: „Van egy meggyőződésem, identitásom, vállalom azt, aki vagyok, és azt, amit gondolok. Ezt viszont a szabadság eszméjét, s a szabadság lobogóját cipelők nehezményezik, miközben ők maguk azok, aki nem örülnek a szabad véleménynyilvánításnak.”

A parlament nemrég megszavazta a gyülekezési jogról szóló törvény módosítását. A kormány ezt elsősorban a Pride korlátozása érdekében kezdeményezte. A jogszabály olyan formában változott, hogy a „gyermekek védelmére” hivatkozva akár más nyilvános rendezvények, tüntetések megtartása is ellehetetlenülhet.

Forrás: hvg.hu, 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Örökre velünk marad az óraátállítás? – Döntött az Európai Bizottság
Hiába szavazta meg 2019-ben az Európai Parlament az óraátállítás eltörlését, a tagállamok nem tudtak megegyezni a végleges időszámításról. Az Európai Bizottság visszavonta a javaslatot.


Az Európai Bizottság visszavonta az évi két óraátállítás eltörlésére vonatkozó javaslatot, mivel a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben – írja a Portfólió. A bizottság honlapján megjelent közlemény szerint így egyelőre marad a jelenlegi rendszer.

Az óraátállítás intézménye már jóval az Európai Unió létrejötte előtt is létezett. Először az első világháború idején vezették be energiamegtakarítás céljából, majd az 1970-es évek energiaválsága során több országban újra bevezették. Az Európai Unió az 1980-as években adott ki irányelvet a nyári időszámításról, hogy összehangolja a tagállami gyakorlatokat. A most érvényben lévő irányelv 2001-ben született, amely szerint minden évben március és október utolsó vasárnapján kell átállítani az órákat.

Az Európai Parlament 2019-ben már megszavazta az óraátállítás eltörlését, de a döntéshez a tagállamok vezetőit tömörítő tanácsnak is egyet kellett volna értenie.

A tagállamok minősített többsége is elegendő lenne az álláspont kialakításához, ennek ellenére a tanács nem tudott megállapodni a javaslatról.

Mivel a kérdésben nem született megállapodás, a téma egyelőre lekerült a napirendről, így továbbra is megmarad az óraátállítás gyakorlata.


Link másolása
KÖVESS MINKET: