HÍREK

Több ezren tüntettek a fakivágás ellen a Kossuth térnél

Előbb az Agrárminisztérium épülete előtt demonstráltak, majd a Parlament előtt folytatódott a békés tiltakozás.


Tüntetést szervezett péntek kora estére az Agrárminisztérium épülete elé az LMP "az erdeink tarvágása ellen, és a nemzeti parkok területének eladása ellen". A Facebookon hirdették meg a demonstrációt, amelyre közel 58 ezer ember jelezte érdeklődését, 8600-an pedig a részvételüket is.

"A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat. Ezenkívül felmerült, hogy a nemzeti parkok területének egy részét is értékesíteni kívánja a kormány. Ez ellen minden eszközzel tiltakoznunk kell, mert épp most tervezik tönkretenni a gyermekeink jövőjét!" - írták a szervezők az esemény leírásában.

Facebook-oldalunkon élőben közvetítettük a tüntetés eseményeit:

Fél hatra már szép számú - pár száz fős - tömeg gyűlt össze a Kossuth térnél. Sok gyerek is volt a résztvevők között, illetve számos olyan tiltakozót lehetett látni, aki táblával érkezett. Fél hétre már több ezresre nőtt a tömeg.

A demonstráció házigazdája 6 órakor szólt először a tömeghez. Elmondta: "Azért vagyunk itt, hogy megvédjük a fákat, mert mi a Fidesszel szemben pontosan tudjuk, hogy a fák jelentik a jövőt". Kijelentette azt is: megüzenik a kormánynak, hogy harcolni fognak, hogy megakadályozzák az erdőirtást "békésen, de minden eszközzel".

Az első felszólaló Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere volt, aki azzal indított, hogy valószínűleg a kormány sem számított széles körű ellenállásra, amikor rendeletet hozott "az erdeink kiirtásáról".

"Tarvágás - ez Orbán Viktor kormányának új jelszava"

- jelentette ki Baranyi, aki többször is "Tarvágó Viktornak" nevezte a miniszterelnököt.

Közölte, hogy Ferencvárosban folytatják azt a munkát, hogy minden lehetséges helyen fát ültetnek, zöldfelületeket teremtenek, és befektetnek a közintézmények energetikai korszerűsítésébe. Emellett megemelik a szociális támogatási rendszerükben a támogatási összegeket. Arra biztatta a településvezetőket, hogy tegyenek hasonló lépéseket: szánjanak több pénzt zöldítésre és segítsék az embereket, hogy "ne kelljen választaniuk a fűtés és az étkezés között".

"Tegyük meg mi, falvak, városok polgármesterei azt, ami a kormány feladata lenne!"

- szólított fel.

Másodjára Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke lépett a mikrofon elé, aki arról beszélt, hogy a kormány rendelete nem megoldás a téli fűtésre, ráadásul ez a klímacélok elérését sem segíti elő. Elmondta, hogy jelenleg kétmillió hektár erdő van Magyarországon, ez pedig csak a hatoda annak, amihez a klímasemlegességhez szükségünk lenne.

Felhívta a figyelmet arra, hogy "az erdők elpusztítása nem játék, Orbán Viktor nem játszhat a gyermekeink, unokáink és a mi életünkkel sem". Azt is kijelentette: "Ha nem lesz erdő, előbb-utóbb mi sem leszünk. (...) Vagyis aki elpusztítja az erdőket, az kockára teszi az emberek életét!"

Az LMP társelnöke után Pap Dániel, az Extinction Rebellion Magyarország aktivistája szólt a tüntetőkhöz. A 20 éves fiú arról beszélt, hogy a kormány nem tesz semmit az ökológiai és klímakatasztrófa elkerüléséért, és nem érdekli őket az, hogy a fiataloknak milyen jövője lesz így, csak azzal törődnek, hogy minél több pénzt kiszivattyúzzanak a természetből és a társadalomból. Szerinte a radikális változásokhoz nem elég tüntetéseket szervezni, ezért arra buzdította az embereket, hogy csatlakozzanak mozgalmakhoz, láncolják magukat fákhoz, akadályozzák meg, hogy tavakat betonozzanak le.

"Nem tudom folyamatosan nézni, ahogy tönkretesznek mindent. Fel kell állnunk, és rá kell jönnünk, hogy a döntés a mi kezünkben van" - jelentette ki. Majd hozzátette: "Jöhet könnygáz, jöhet sokkoló, jöhet 150 000 forintos pénzbírság, engem nem érdekel!"

Beszéde végén mindenkit meghívott a természetvédelmi civil szervezetek jövő szerdai tüntetésére.

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője következett a színpadon, aki nemzetárulónak nevezte a kormányt a tűzifarendelet miatt.

"Amikor a bőrünkön érezzük a klímaválságot és az energiaválságot, akkor azt gondolnánk, hogy a kormány valamilyen korrekciót végez a politikáján. Ezzel szemben természetpusztító rendeletet hozott"

- jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy már a fideszes polgármesterek is szembemennek a kormány intézkedésével.

Mint mondta, a természetvédelmi kincsek védelme nem lehet pártpolitikai acsarkodások része, ez "az unokáink jövőjének kulcsa". Szerinte nem nemzeti és keresztény kormány az, amely lehetővé teszi a védett erdők elpusztítását, és tétlenül nézi, hogy kiszárad az ország, és szennyezik a folyókat.

Ha pedig a kormány nem látja, miképp kell cselekedni, "akkor nekünk kell kikényszeríteni ezeket a lépéseket" - közölte. Beszéde végén nemzeti mozgalom szervezésére biztatott a környezetvédelem érdekében.

A tüntetés egy pontján a Fridays For Future Magyarország egyik aktivistája egy láncfűrésszel lépett a színpadra, majd arra kérte a tömeget, hogy karjaik felemelésével "formázzank" lombkoronát. Amikor pedig beindította a láncfűrészt és körbemutatta, a tüntetők leengedték a karjukat, ezzel szimbolizálva a tarvágást.

Az utolsó felszólaló Ungár Péter, az LMP politikusa volt, aki Orbán Viktor 2020-as évértékelőjén elhangzott szavaival indított. A miniszterelnök akkor kijelentette: "Az alkotmányunk is azt mondja, hogy a jövő nemzedékének felelősséggel tartozunk, ezért kell megóvnunk a Kárpát-medence csodálatos élővilágát. Hogy katonás legyek, a klíma- és természetvédelem egyenesen keresztény és hazafias kötelességünk". Ungár erre azt mondta, hogy Orbán valószínűleg nem gondolta komolyan ezt, és bár a klímaváltozás nem az ő hibája, az igen, hogy a kormány nem készül fel a klímaváltozás hatásaira. Kijelentette, hogy ők meg fogják akadályozni ezt a természetrombolást, a küzdelem pedig most kezdődik. Az LMP célja az, hogy csoportokat, riadóláncokat alapítsanak, hogy az ország minden pontján ott tudjanak lenni, ha ki akarják vágni az erdőket.

"Ha az első tíz alkalommal megakadályozzuk ezt, a tizenegyedik alkalommal abba fogják hagyni. Mindent meg fogunk tenni, hogy megvédjük a saját testünkkel Magyarország természeti kincseit"

- jelentette ki beszéde végén.

Ezután a szervezők arra kérték a tüntetőket, hogy vonuljanak át a Kossuth térre, ott pedig üljenek le. Ekkor csendes tiltakozás kezdődött a Parlament épülete előtt, ami nagyjából 20 percig tartott. Fél nyolckor aztán a szervezők bejelentették, hogy a tüntetés hivatalosan véget ért, ezt követően a tömeg oszlani kezdett, de jó néhányan ülve maradtak a téren.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hol ül majd Trump Ferenc pápa temetésén – sokakat meglepett
Világvezetők sora búcsúzik a pápától szombaton a Vatikánban. Trump csak a harmadik sorba kerül, nyilvánosságra hozták, kik ülnek előrébb nála.


Ahogy már írtunk róla, Ferenc pápa temetése április 26-án, szombaton lesz a Vatikánban. A szertartás körülbelül 90 percig tart majd, mivel sok résztvevő érkezik, és az áldoztatás is része lesz a programnak. Ferenc pápa kérésére a temetés egyszerű lesz. Az elhunyt egyházfőt a Szent Mária Maggiore-bazilikában helyezik örök nyugalomra. Ez azért számít különlegesnek, mert több mint száz éve nem temettek ott pápát.

A búcsúztatáson több ismert vezető is jelen lesz, köztük Donald Trump, Vilmos herceg – aki III. Károly királyt képviseli –, Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A Vatikán protokollja szerint a meghívottakat az országuk francia nevének ábécésorrendje alapján ültetik le,

írta az unilad.com. Ez alapján Donald Trump várhatóan a harmadik sorba kerül, Zelenszkijtől távolabb. Hasonló ülésrendet alkalmaztak II. János Pál 2005-ös temetésén is, ahol az egyházi vezetőket és az állami tisztségviselőket külön csoportokba osztották.

Magyarországot a búcsúztatáson Sulyok Tamás köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli majd, de ott lesz a szertartáson Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Magyarnak: Nincsenek OTP-részvényeim, Magyar Orbánnak: Bankjai vannak
A miniszterelnök mosolyogva szólt be a Tisza Párt vezetőjének az OTP pénteki rendezvényén. Magyar Péter azonnal visszavágott.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:

„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon. Vendégként vagyok itt, és köszönöm a megtisztelő meghívást”

– mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.

Nem sokat kellet várni a Tisza Párt elnökének válaszára sem.

„A miniszterelnöknek nem részvényei, hanem bankjai vannak”

- kezdte posztját Magyar Péter.

„Orbán Viktor ma egy rendkívül humorosnak szánt megjegyzéssel üzent, hogy nincsenek OTP részvényei és tőzsdézni sem szokott. Nos én egy olyan emberről, aki sem egy bankkártyát sem egy számítógépet nem tud használni, készséggel elhiszem, hogy fogalma sincs arról, hogy miként működik a tőzsde, bár ez nem rólam állít ki szegénységi bizonyítványt.

De ha már ilyen vicces kedvében van a miniszterelnök, akkor esetleg azt is elárulhatná, hogy az MBH Bankban és a Gránit Bankban mekkora tulajdonrésszel rendelkezik a családtagjain és a strómanjain keresztül”

– írta a folytatásban a politikus. Hozzátette:

„Ahogy arról is beszámolhatna, hogy a Matolcsy klánhoz tartozó százmilliárdos MBH Bank részvénycsomag milyen módon kerül nemsokára szintén az Orbán-dinasztiához.”

Az OTP pénteki közgyűlésén nemcsak Orbán Viktor felszólalása volt az egyetlen érdekes esemény:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Donald Trump: A Krím Oroszországnál marad!
Szerinte Zelenszkij és mindenki más is belátja, hogy a félsziget már régóta Oroszország része. Arról is beszélt, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút a NATO-tagság emlegetésével.


Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”

Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:

„A Krím Oroszországnál marad!”

Hozzátette, szerinte nem ő, hanem Barack Obama adta oda a területet az oroszoknak. Úgy véli, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és „mindenki megérti”, hogy „a Krím már régóta Oroszországhoz tartozik”.

Oroszország 2014 óta tartja megszállás alatt a Krím-félszigetet. Az orosz csatlakozásról szóló népszavazás eredményét az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – nem tekintik érvényesnek. A referendumot eddig csak néhány ország ismerte el, köztük Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Kirgizisztán, Nicaragua, Szudán, Szíria és Zimbabwe.

Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly ősszel arról beszélt, hogy vissza kellene adni a Krím-félszigetet Ukrajnának, mert aggasztja a területen élő tatárok helyzete.

Miután a sajtóban megjelent, hogy az Egyesült Államok elismerheti a Krímet Oroszország részeként, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette: nem fogják jogilag is elismerni az orosz fennhatóságot a 2014-ben annektált terület felett, mert ez ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. A bejelentés után lemondta részvételét a londoni béketárgyalásokon.

Szerdán az amerikai kormány javaslatot tett Ukrajnának: a Krím orosz fennhatóságának jogi elismerése mellett az is szerepelt az elképzelések között, hogy Oroszország megtarthatná Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megszállt területeit. A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, de az EU-tagság lehetőségét nem zárnák ki. Az Egyesült Államok emellett azt is felvetette, hogy törölnék az Oroszországgal szembeni, 2014 óta érvényben lévő szankciókat.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Katasztrófa Horvátországnál –17 tonna olaj ömlött az Adriai-tengerbe Hvarnál
A hatóságok nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, a kármentesítés már megkezdődött. A szivárgást egy csőrepedés okozhatta.


Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.

A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.

Az értesülések szerint a szivárgást egy csőrepedés okozta, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyik vezetékről van szó.

A lap úgy tudja, hogy felmerült az INA csővezetékének lehetősége is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A hatóságok nyomozást indítanak az eset körülményeinek tisztázására.

Videó a helyszínről:


Link másolása
KÖVESS MINKET: