Elismerte a DÁP fejlesztője, hogy egy Tiborcz Istvánhoz közeli cég arcfelismerő szoftverét használják majd a regisztrációhoz

Az ATV Csatt című műsorában is szóba került Kollár Kinga brüsszeli felszólalása, amely komoly vitát váltott ki a stúdióban. A Tisza párt EP-képviselője az Európai Parlament egyik vitájában beszélt arról, hogyan hat Magyarországra az uniós források visszatartása.

Felszólalásában úgy fogalmazott: „A kérdés témája valójában a jogállamisági feltételrendszer hatékonyságáról szól, és azt kell mondanom, hogy nagyon hatékony volt, mivel magyarként körülbelül 21 milliárd eurót felfüggesztettek, és több mint 1 milliárd már elveszett a magyarok számára, és ez komoly hatással volt a magyar államra.”

Hozzátette, hogy ennek a helyzetnek politikai következményei is vannak: „Most politikailag nem vagyok ebben olyan biztos, mert ez a magyar társadalom radikális polarizációját eredményezte.” Szerinte a magyar kormány „visszaél ezzel a helyzettel politikai, hazai célokra, azzal az állítással, hogy a pénzeszközök visszatartása kettős mércén alapul és politikailag motivált.”

Kollár szerint ha az EU politikai engedményeket tesz, „ez valamilyen módon politikailag motivált, és lehetővé teszi, hogy a magyar kormány úgy pozicionálja magát, mint Brüsszel vezetőivel szembeni védelmező, akiket rendszeresen magyarofóbnak ábrázolnak.”

A Tisza párti képviselő a vitában úgy fogalmazott: „Most a pozitív oldalon a magyarok romló életszínvonala valójában erősíti az ellenzéket, és ebben nagyon optimista vagyok a 2026-os választásokkal kapcsolatban.”

A stúdióbeszélgetés során Csintalan Sándor, aki korábban az MSZP alelnöke volt, kemény szavakkal bírálta Kollárt. Azt mondta:

Szerinte a képviselő „egy pályakezdő fiatal értelmiségi, aki nem tudja, hogy mit beszél.” Hozzátette: egy hasonló eset után volt pártelnöke, „Horn Gyula szétrúgta volna a seggét.”

Dévényi István, a Magyar Hang újságírója is megszólalt a műsorban. Elmondta, hogy ő előzőleg kijegyzetelte és posztolta Kollár hozzászólását. Szerinte a képviselő nem azt állította, hogy a romló életszínvonal jó dolog, hanem azt, hogy ez hozzájárulhat az ellenzék erősödéséhez.

A kormányoldal szerint Kollár megszólalása azt bizonyítja, hogy a Tisza párt összejátszik Brüsszellel „a magyarok” ellen. Kollár ezzel szemben azt mondta, többször is felszólalt az országunkat megillető uniós források érdekében.

Magyar Péter pedig arra emlékeztetett, hogy az uniós támogatások egy részét az Orbán-kormány politikája és a korrupció miatt fagyasztották be. Arról is beszélt, hogy 2006-ban maga Orbán Viktor is azt kérte, ne támogassa az Unió Magyarországot a Gyurcsány-kormány politikája miatt.

Ahogy arról korábban írtunk, halálos közlekedési baleset történt péntek délelőtt a 26-os főút sajóbábonyi elágazásánál, ahol egy személyautó két gyalogost ütött el. Egy 45 éves sajóecsegi férfi még a helyszínen életét vesztette, míg egy 71 éves rudabányai nő kórházba szállítás után halt meg.

A tragédia egyik áldozata Nagy Róbert, akit faluja, Sajócseg egy emberként gyászol. A 45 éves férfi a közútkezelő munkatársaként megállt segíteni egy 71 éves rudabányai asszonynak, akinek lerobbant az autója. Láthatósági mellényt viselt, bekapcsolta a szolgálati autó vészvillogóját is. A 41 éves sofőr fékezés nélkül elgázolta mindkettőjüket. Róbert a helyszínen meghalt, az idős asszony pedig a kórházba szállítás közben vesztette életét.

A gázoló csak majdnem száz méterrel a baleset helyszíne után tudott csak megállni. Kora este is jól láthatók voltak a rendőrségi jelzések a 26-os úton. Gábor, aki fuvarozóként dolgozik a környéken, szemtanúja volt az ütközésnek. Szerinte „ez egy nagyon veszélyes útszakasz, rossz az út minősége is, mégis mindenki száguldozik, pedig pár száz méterre még egy közlekedési lámpa is van”. Azt is mondta: „már öt-hat kereszt is van ebben a kereszteződésben, szomorú, hogy mától két újabb koszorút helyeznek majd el itt”.

Róbert hosszú évek óta dolgozott a közútkezelőnél. A munkáját szerette, mindenki csupa szív, segítőkész emberként ismerte. A településen mindenki büszke volt rá. Harkai Erzsébet, a falu református tiszteletese a templomra húzta fel a fekete zászlót, amikor a Blikk a helyszínen járt. Elmondása szerint Róbert presbiterként is sokat tett a közösségért. A tiszteletes szerint mindig másokon akart segíteni, „ez okozta a halálát is”.

Sajóecsegen csend borult Róbert házára. Felesége, Kata és három gyermekük – egy fiú és egy lány ikerpár – a nagyszülőkkel és az anya testvéreivel együtt bezárkóztak. Száraz Levente polgármester most mindent intéz helyettük. Arra kérte a helyieket, hogy „két-három napig senki ne zavarja a családot”. Elmondta: „Róbert nem csak a település egyik polgára, hanem a legjobb barátom is volt”.

Felidézett egy múlt heti esetet is: „a faluban sétálva vette észre, hogy az egyik idős lakónk összeesett és magatehetetlenül fekszik az udvaron. Róbert nem várt, azonnal cselekedett: ölbe kapta és biztonságba helyezte, majd szólt nekem és mentőt hívtunk”. A polgármester szerint mindene a családja volt, a gyerekei. Úgy fogalmazott: „Sokkal fontosabbnak tartotta azt, hogy a lányai a kosárlabda-imádatukat kiélhessék, mint az, hogy magának bármit is megteremtsen”.

Hozzátette:

Péter, a szomszéd is megrendülten beszélt Róbertről. Nem ismerték közelről egymást, de elmondta: „Legendás volt a faluban, hogy mennyire jó ember, mennyire segítőkész, hogy bárki, bármilyen problémával megszólította az utcán, azonnal ugrott, segített”. Szerinte nem nagy szavak, de „tényleg minden házban őt gyászolják”. Azt is hozzátette: „Nem vagyok templomjáró ember, de a vasárnapi istentiszteletre én is elmegyek Robira emlékezni, ahogy szerintem az egész falu ott lesz”.

A Magyar Közút borsodi kirendeltségén is mindenkit megrázott Róbert halála. Egyik munkatársuk a Blikk megkeresésére azt mondta:

Péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy szerinte a TISZA Párt EP-képviselője, Kollár Kinga a hazája ellen szólalt fel az Európai Parlamentben. Azt mondta, hogy a magyar képviselőket azért küldik Brüsszelbe, hogy a magyar embereket képviseljék, de szerinte Kollár az ellenfél oldalán kötött ki. Orbán szerint ez szégyenletes dolog, és úgy fogalmazott: „a TISZA párt és Brüsszel összeesküdött a magyarok ellen”. A miniszterelnök a történteket „a magyar demokrácia sötét napjának” nevezte.

A rádióinterjúban Orbán Viktor felidézte a 2006-os őszödi beszédet is. Azt mondta, hasonló a helyzet, mint akkor, mert most is azt próbálják elmagyarázni az embereknek, hogy „az a jó, ha egy képviselő a hazája ellen beszél”.

Kollár Kinga a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság ülésén szólalt fel hétfőn. Azt mondta, hogy a jogállamisági mechanizmus hatásos volt, mert körülbelül 21 milliárd eurónyi uniós forrást felfüggesztettek, és ebből több mint 1 milliárd eurót már el is vesztettek a magyarok. Hozzátette, hogy ez komolyan befolyásolja az állam működését, mert nem tud költeni infrastruktúrára, nem tudja támogatni a gazdaságot, és nem tudja biztosítani az alapvető szociális szolgáltatásokat. Példaként említette, hogy a helyreállítási alapból 50 kórházat lehetett volna felújítani, de ez nem történt meg, és a vasúti hálózat állapota tragikus, egyes vonalakon 170 évvel ezelőtti sebességgel járnak a vonatok.

Politikai szempontból Kollár úgy látja, hogy a folyamat a társadalom radikális polarizálódásához vezetett. Azt mondta, hogy a Fidesz és a kormány visszaél a helyzettel, és politikai célokra használja fel, miközben azt állítja, hogy a Bizottság politikai alapon tartja vissza a pénzeket. Kollár szerint, ha a politikai engedmények szerepet kapnak, akkor valóban politikai motivációjúvá válnak a döntések. Azt is mondta: „A dolog pozitív oldala, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket. Én ilyen értelemben nagyon pozitívan tekintek a 2026-os választásra.”

Magyar Péter is megszólalt az ügyben. A közösségi oldalán azt írta, hogy 2006–2007-ben Orbán Viktor maga követelte, hogy ne utaljanak uniós pénzeket Magyarországnak a korrupció miatt.

A Blikk felidézte, hogy Orbán Viktor 2006. október 24-én, az Európai Néppárt politikusai előtt mondott beszédet, amikor a Fidesz még az EPP tagja volt. Az '56-os forradalom évfordulója kapcsán beszélt, és szóba hozta a 2006-os magyarországi zavargásokat is. Azt mondta: „az egyik kihívás, amellyel szembesülnünk kell, egy közös örökség”, majd arról beszélt, hogy a kommunizmus intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, és a politikai hazugságokat. Ez szerinte közös örökséggé vált az EU-n belül.

Ezután hozzátette:

Akkori mondatai szerint „a politika célja nem lehet kizárólag a versenyképesség [...] a versenyképesség csak egy eszköz a sok közül, amely egy közösséget, egy nemzetet hozzásegíthet a céljához. Ha és amikor szükséges, nekünk képesnek kell lennünk, hogy ellenálljunk globális gazdasági törekvéseknek is.”

Bayer Zsolt szélsőséges nyelvezetéről ismert jobboldali publicista a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórummal (CÖF) együtt szombat délutánra tüntetést is szervezett Kollár Kinga és a TIsza ellen a Millenáris Parkba.

Puskás Zsolt március 29-én hajnalban jelentkezett be egy hotelbe az indiai Laitumkhrah településen. A szállásról még aznap reggel távozott, majd taxival a körülbelül kétórányira fekvő Mawsahew faluba utazott. Innen gyalogosan indult tovább Nongriat felé, amely kedvelt célpont a turisták körében. Csak egy hátizsák volt nála.

A férfit ezután nem látták többé.

Nagyszabású kutatóakció indult a felkutatására.

A keresés során Puskás Zsolt holttestét Cserápundzsiban, egy meredek hegyoldalban találták meg Meghálaja államban – írta az NDTV. A helyi rendőrség szerint a férfi valószínűleg balesetet szenvedett és lezuhant.

(via hvg.hu)