Elbukta a Paks II ellen indított uniós pert az osztrák kormány
Az Európai Unió Bírósága elutasította a keresetet, amellyel Ausztria azt akarta elérni, hogy semmisítsék meg a paksi atomerőmű-bővítés jóváhagyásáról szóló döntést.
Az Európai Unió Bírósága elutasította Ausztria keresetét, amelyben az osztrák állam azt kérte az uniós törvényszéktől, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság döntését a paksi atomerőmű-bővítés jóváhagyásáról - közölte a luxembourgi székhelyű testület szerdán.
Ausztria 2018-ban perelte be a bizottságot, a miután az uniós testület 2017-ben engedélyezte Magyarország azon tervét, hogy két új reaktort építsen Pakson a Roszatom atomenergia-konszern segítségével. Az uniós testület 2015-ben vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának.
A vizsgálat során megállapították, hogy a két új nukleáris reaktor megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság végül 2017. március elején jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, mert úgy ítélte meg, hogy a támogatás összege arányos a kitűzött célokkal, és nem haladja meg az elérésükhöz szükséges mértéket.
Ausztria ezt a jóváhagyást támadta meg az uniós bíróságon, arra hivatkozva, hogy az atomenergia egyrészt nem fenntartható energiaforrás, másrészt nem is ad helyes választ a klímaváltozásra.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint Magyarország energiabiztonsága szempontjából nagy győzelem született. Kiemelte, hogy az Európai Bíróság elutasította a "megalapozatlan támadás" során felsorolt állításokat.
"Az Európai Bíróság kimondta, hogy az engedélyezési folyamat teljes egészében megfelelt az európai uniós normáknak. Hazánk kényesen ügyel arra, hogy a paksi beruházás megfeleljen a lehető legszigorúbb környezetvédelmi és egyéb szakmai követelményeknek, hiszen nyilvánvalóan a biztonság a legfontosabb kérdés egy atomerőmű építésekor"
- jelentette ki Szijjártó Péter.
Az Európai Unió Bírósága elutasította Ausztria keresetét, amelyben az osztrák állam azt kérte az uniós törvényszéktől, hogy semmisítse meg az Európai Bizottság döntését a paksi atomerőmű-bővítés jóváhagyásáról - közölte a luxembourgi székhelyű testület szerdán.
Ausztria 2018-ban perelte be a bizottságot, a miután az uniós testület 2017-ben engedélyezte Magyarország azon tervét, hogy két új reaktort építsen Pakson a Roszatom atomenergia-konszern segítségével. Az uniós testület 2015-ben vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának.
A vizsgálat során megállapították, hogy a két új nukleáris reaktor megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság végül 2017. március elején jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, mert úgy ítélte meg, hogy a támogatás összege arányos a kitűzött célokkal, és nem haladja meg az elérésükhöz szükséges mértéket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az osztrák hatóságok nem kaptak előzetes tájékoztatást arról, hogy Pereszteg közelében, a magyar oldalon nagy tömegben ástak el fertőzött állattetemeket – írja az mfor.hu a Vol.at és az APA hírügynökség nyomán.
A Burgenlandi Tartományi Hivatal első értékelése szerint az ausztriai oldalon egyelőre nincs közvetlen veszély a talajvízre nézve.
Az osztrák forrás a magyar fél utólagos tájékoztatására hivatkozva azt írja, a leölt állatokat egy korábban bányászat céljára használt homokbányában földelték el, ahol a talaj sűrű szerkezetű, túlnyomórészt agyagos. Emellett megerősítették azt is, hogy a talajvíz áramlási iránya északnyugat–délkelet, így jelenleg nem kell számolni azzal, hogy a szennyezés elérné az osztrák oldalt.
A burgenlandi vízügyi főosztály szakemberei ettől függetlenül vizsgálják a helyzetet. Heinrich Dorner tartományi tanácsos közleménye szerint „továbbra is nagy figyelmet fordítunk arra, hogy kizárhassuk a talajvízre gyakorolt esetleges hatásokat”.
A fertőzött szarvasmarhák és a kényszervágásra ítélt sertések tetemeit pénteken kezdték Peresztegre szállítani, egy állami tulajdonban lévő ATEV telepre, amelyet már korábban is használták dögtemetőként.
Magyarország kiterjesztette a korlátozási zónát, ahonnan nem lehet állatokat vagy állati eredetű termékeket külföldre szállítani. Burgenlandban emiatt jelenleg 21 kisebb határátkelőt teljesen lezártak, a nagyobb átkelőknél – például Nickelsdorfnál – fertőtlenítő szőnyegeket fektettek le. A tartományi vezetés közölte, hogy az intézkedéseket folyamatosan értékelik, és ha szükséges, módosítják is.
Az osztrák hatóságok nem kaptak előzetes tájékoztatást arról, hogy Pereszteg közelében, a magyar oldalon nagy tömegben ástak el fertőzött állattetemeket – írja az mfor.hu a Vol.at és az APA hírügynökség nyomán.
A Burgenlandi Tartományi Hivatal első értékelése szerint az ausztriai oldalon egyelőre nincs közvetlen veszély a talajvízre nézve.
Az osztrák forrás a magyar fél utólagos tájékoztatására hivatkozva azt írja, a leölt állatokat egy korábban bányászat céljára használt homokbányában földelték el, ahol a talaj sűrű szerkezetű, túlnyomórészt agyagos. Emellett megerősítették azt is, hogy a talajvíz áramlási iránya északnyugat–délkelet, így jelenleg nem kell számolni azzal, hogy a szennyezés elérné az osztrák oldalt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mandiner munkatársa, Lentulai Krisztián Hotel Lentulai című műsorának vendége voltMolnár Imre. Az Irigy Hónaljmirigy basszusgitárosa és a házigazda már az interjú elején leszögezték, hogy egy értékrendet vallanak és egy oldalon állnak. Némi mókázás után a Hír TV-től 18 év után nemrég távozó Lentulai már az első percben Magyar Péter felé terelte a szót, mondván: „én be tudom azonosítani ezt a nevet, hogy Irirgy Hónaljmirigy – egy mai magyar politikusra én rá tudom tenni: ő Magyar Péter.”
Molnár ekkor még no commenttel válaszolt, de később már belement a Tisza elnökének elemzésébe. Arról beszélt, hogy neki Magyar Péter egyelőre egy csukott könyv, „még nagyon nem nyílt ki, vagy még meg sem írták azt a könyvet”. De természetesen Lentulai Krisztiánnál nem lehet megúszni ennyivel a magyarpéterezést, és a műsorvezető felveti, hogy Magyar ősbűne, hogy lehallgatta a feleségét. Ezzel Molnár Imre is egyetértett, ahogy hasonló ősbűnnek tartotta Kollár Kinga európai parlamenti elszólását is. Lentulai vissza is kérdezett, hogy valóban csak elszólásról volt-e szó.
„Egyik rosszabb, mint a másik. Ha elszólás, azért rossz, ha pedig annyira nyeregben érzem magam, hogy 'nesze nektek, így az arcotokba vágom!', akkor pedig azért rossz.
Ez szerintem szörnyű, a Hunyadi korában azonnal ment volna a bitóra egy ilyen ember”
– idézte fel a mostanában futó népszerű sorozatot a paródiazenekar basszusgitárosa – ami az intrikákkal és (világ)politikai helyezkedésekkel teli korszakot tekintve finoman szólva érdekes állítás.
Molnár Imre azt is elmondta, hogy a Tisza Párt mögött megint csak a gyűlöletből politizálást látja, és ma már visszasír olyan politikai ellenfeleket, mint Mesterházy Attila vagy Botka László. Ugyanakkor azt is hozzátette: fontosnak tartja, hogy ne nézzék le azokat az embereket, akik Magyar Péter támogatói.
A Mandiner munkatársa, Lentulai Krisztián Hotel Lentulai című műsorának vendége voltMolnár Imre. Az Irigy Hónaljmirigy basszusgitárosa és a házigazda már az interjú elején leszögezték, hogy egy értékrendet vallanak és egy oldalon állnak. Némi mókázás után a Hír TV-től 18 év után nemrég távozó Lentulai már az első percben Magyar Péter felé terelte a szót, mondván: „én be tudom azonosítani ezt a nevet, hogy Irirgy Hónaljmirigy – egy mai magyar politikusra én rá tudom tenni: ő Magyar Péter.”
Molnár ekkor még no commenttel válaszolt, de később már belement a Tisza elnökének elemzésébe. Arról beszélt, hogy neki Magyar Péter egyelőre egy csukott könyv, „még nagyon nem nyílt ki, vagy még meg sem írták azt a könyvet”. De természetesen Lentulai Krisztiánnál nem lehet megúszni ennyivel a magyarpéterezést, és a műsorvezető felveti, hogy Magyar ősbűne, hogy lehallgatta a feleségét. Ezzel Molnár Imre is egyetértett, ahogy hasonló ősbűnnek tartotta Kollár Kinga európai parlamenti elszólását is. Lentulai vissza is kérdezett, hogy valóban csak elszólásról volt-e szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris dőlnek a dominók: összeomolhat a tengeri kereskedelem - Napok alatt óriási a zuhanás
A Kínából induló importáruk jó része már el sem jut Amerikába. A globális ellátás akadozik – és ez még csak a kezdet lehet. Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat az USA-Kína relációban.
Az amerikai vámháború hatására súlyos válság van kialakulóban a tengeri szállítás területén, és ez különösen igaz az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelemre - írja a Les Echos francia gazdasági lap nyomán a Portfolio.
Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat.
A hajózási társaságok sorra törlik a szállítmányokat, és sokan arról számolnak be, hogy a konténerkapacitásra vonatkozó megrendelések 50–60 százalékkal estek vissza. A forgalom „teljesen befagyott”, főként a Kína–USA útvonalon.
A helyzetet tovább súlyosbította az április 4-én bejelentett 145 százalékos amerikai vámemelés és Peking másnapi válaszlépése, amellyel 125 százalékos emeléssel sújtotta az amerikai árukat. Ezek után a szállítmányok 70 százalékát leállították vagy törölték, és a napokban már arra is akadt példa, hogy egy kínai légitársaság inkább nem vette át az amerikai Boeingtől rendelt és leszállított utasszállító repülőgépét, amit így vissza kellett küldeni az USA-ba.
A Kereskedelmi Világszervezet arra számít, hogy az áruforgalom az Egyesült Államok és Kína között akár 80 százalékkal is visszaeshet. Ezt a becslést a hajótársaságok foglalási adatai is alátámasztják: március 30. és április 8. között világszinten 18,4 százalékkal csökkent a konténerfoglalások száma.
A kínai exportőrök próbálják elkerülni az amerikai vámokat, így Indián, Vietnámon, Mexikón vagy Perun keresztül szállítanak Észak-Amerikába.
Bár Európát egyelőre kevésbé érinti a válság, a hatások hamarosan ide is elérhetnek. A Távol-Keletről Észak-Európába tartó szállítások mennyisége rekordszintre emelkedett, ami rövid időn belül túlterhelheti a már most is zsúfolt rotterdami, antwerpeni és hamburgi kikötőket.
A szállítmányozásban tehát dominóhatás indult el, de a következmények mértékét még senki nem látja előre. Egy biztos, hazánk sem marad érintetlen. Itt arról írtunk, hogy az Egyesült Államok által kivetett importvámok – különösen az európai autókat érintően –, valamint a még magasabb kínai vámokkal járó kereskedelmi háború egyik nagy vesztese lehet Magyarország. Ennek legfőbb oka az, hogy hazánk gazdasága jelentős mértékben épít a német autóiparra, illetve a kínai elektromos jármű- és akkumulátorgyártásra.
Az amerikai vámháború hatására súlyos válság van kialakulóban a tengeri szállítás területén, és ez különösen igaz az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelemre - írja a Les Echos francia gazdasági lap nyomán a Portfolio.
Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat.
A hajózási társaságok sorra törlik a szállítmányokat, és sokan arról számolnak be, hogy a konténerkapacitásra vonatkozó megrendelések 50–60 százalékkal estek vissza. A forgalom „teljesen befagyott”, főként a Kína–USA útvonalon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dézsy Zoltán, az Elment az öszöd című (az IMDB-n 1,1-es értékelésen álló) film rendezője négy napra lefoglalta az Erzsébet hidat, és egy nagy demonstrációt szervez április 22. és 26. között minden nap, 18 és 19 óra között –szúrta ki a 444.hu.
A rendező már engedélyt is kapott a BRFK egyik képviselőjétől. A rendőrség a 444-nek megerősítette, hogy egy magánszemély valóban bejelentette a gyűlést a híd járdaszakaszaira, amit a gyülekezési hatóság tudomásul vett.
Dézsy a demonstrációra minimum 50 ezer résztvevőt vár. A BKK becslése szerint csúcsidőben ennyien haladnak át óránként az Erzsébet hídon. Azt írta, az egész hídon tartják majd a tüntetést:
a gyalogosok a járdán, az autósok pedig az úttesten vonulnak, miközben mindenki „szépen közlekedik és továbbhalad”.
A rendező bejegyzésében azt is írta: „Amíg mi tüntetünk, senki nem veheti el tőlünk a hidat. Visszaszerezzük Erzsébetet! Nincs az a lyukas zoknis lódoktor, aki ezt megzavarhatná” – utalt Hadházy Ákosra.
Közben arról mi is írtunk korábban, hogy a független országgyűlési képviselő nem kapott engedélyt, hogy az Erzsébet hídon tartsa meg a tiltakozását. A Ferenciek terére tervezett tüntetését is elutasították. Ennek ellenére azt mondta, kedden délután öt órakor kiáll a térre, és kisétál a hídra.
Dézsyn kívül már több fideszes politikus (így Gulyás Gergely, Szentkirályi Alexandra és Orbán Viktor) is jelezte, hogy valamilyen módon korlátoznák azt, hogy a hídon tüntetést tarthassanak, többezer ember közlekedését akadályozva.
Dézsy Zoltán annak a Vészabó Noéminak a volt férje, aki a szakértők tiltakozása ellenére, de Hankó Balázs miniszter külön lobbizásának köszönhetően, munkássága művészeti értékének megkérdőjelezhetőségese ellenére idén Munkácsy-díjban részesült.
Dézsy Zoltán, az Elment az öszöd című (az IMDB-n 1,1-es értékelésen álló) film rendezője négy napra lefoglalta az Erzsébet hidat, és egy nagy demonstrációt szervez április 22. és 26. között minden nap, 18 és 19 óra között –szúrta ki a 444.hu.
A rendező már engedélyt is kapott a BRFK egyik képviselőjétől. A rendőrség a 444-nek megerősítette, hogy egy magánszemély valóban bejelentette a gyűlést a híd járdaszakaszaira, amit a gyülekezési hatóság tudomásul vett.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!