Egyre több kúton fogynak ki az ársapkás üzemanyagokból, már budapesti kutakon is hiány van - írja a Telex.
A Mészáros utcában található Mol-kúton két napja nem lehet kapni 95-ös benzint.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, pénteken a Shell korlátozást vezetett be, így azóta tankolásonként, a kútoszlopon feltüntetett piaci áron számolva
maximum bruttó 20.000 forint értékű Shell FuelSave 95 benzin, illetve
maximum bruttó 50.000 forint értékű Shell FuelSave Diesel üzemanyag vásárolható.
A kis benzinkutaknak a Mol a jövő héten sem szállít üzemanyagot, ők pedig mástól pedig nem tudnak vásárolni. A Független Benzinkutak Szövetségének alelnöke, Gépész László a helyzetet úgy jellemezte, hogy „ez egy haldoklás”.
A Telex vasárnap azt írta, hogy az olvasóik és a munkatársaik is több helyen készlethiányt tapasztaltak az országban a hétvégén.
A főváros I. kerületében, a Mészáros utcában lévő Mol-kúton például két napja elfogyott a készlet, és az eladó nem is tudta megmondani, hogy mikor érkezik újabb szállítmány a 480 forintos literenkénti áron kapható 95-ös benzinből.
Itt vasárnap délelőtt már csak a 699 forintért kínált Evo 100 prémium benzinből lehetett tankolni, de a kút munkatársa szerint ez is hamarosan elfogy.
De nem ez volt az egyetlen benzinkút, ahol hiány volt a Telex szerint.
Az M5-ös autópálya fővárosból kifelé vezető szakaszán lévő Mol-kúton szombat este nem volt gázolaj,
a Szentendrei út mentén található OMV-kúton vasárnap dél körül csak benzint árusítottak.
Nagykanizsán, a 7-es főút mellett működő Mol-kúton elfogyott a hatósági áras gázolaj.
Gödöllőn, a Dózsa György úti Molnál sem hatósági áras gázolaj, sem benzin nem volt, a Pattantyús Ábrahám körúton semmilyen üzemanyag nem volt, a Szabadság úton, szintén a Molnál pedig csak az alap és feláras gázolajat lehetett tankolni, benzinből viszont egyik fajtát sem.
Egyre több kúton fogynak ki az ársapkás üzemanyagokból, már budapesti kutakon is hiány van - írja a Telex.
A Mészáros utcában található Mol-kúton két napja nem lehet kapni 95-ös benzint.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, pénteken a Shell korlátozást vezetett be, így azóta tankolásonként, a kútoszlopon feltüntetett piaci áron számolva
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A világ legnagyobb bankrablása kötődik az Orbán-kormányhoz.
Összesen 650 milliárd forintot, vagyis minden magyar embertől fejenként 65 ezer forintot loptak el. Nem nokiás dobozokban hordták ki a szajrét, mint a szocik, hanem teherautóval”
„A bankrablást végignézte a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék. Ott ültek a tolvajok között Orbán képviselői és államtitkárai, valamint a Dinasztia pénzemberei.
A lopott vagyonból svájci kastélyokat, New York-i luxus lakást, 100 darabos autógyűjteményt, palotákat, Dubajban pedig nyaralókat vásároltak. Amerikában a Wall Street farkasa 200 millió dollárt lopott el, nálunk a magyar közpénz farkasai ennek a tízszeresét”
– fogalmazott a TISZA Párt elnöke.
„Egy sima bankrablásért 10 év fegyház jár. A világ legnagyobb bankrablása mennyit ér?”
– teszi fel a kérdést végül Magyar.
„A világ legnagyobb bankrablása kötődik az Orbán-kormányhoz.
Összesen 650 milliárd forintot, vagyis minden magyar embertől fejenként 65 ezer forintot loptak el. Nem nokiás dobozokban hordták ki a szajrét, mint a szocik, hanem teherautóval”
Kinevették Nagy István agrárminisztert Bábolnán, amikor megköszönte a tüntető helyiek türelmét
A miniszter megpróbálta megnyugtatni a helyieket, de kifütyülték, és azt követelték, ne ott temessék el a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemét.
Szerda reggel több tucat ember gyűlt össze Bábolnán a polgármesteri hivatal előtt, ahol Nagy István agrárminiszter egyeztet a város polgármesterével, a független Horváth Klárával és a térség országgyűlési képviselőjével, a fideszes Czunyiné Bertalan Judittal a ragadós száj- és körömfájás ügyében.
A tömeg azért demonstrált, mert a város határában jelölték ki az egyik dögkutat, ahova a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították több telephelyről is, többezres nagyságrendben.
A megbeszélései előtt Nagy István a hivatal lépcsőjéről szólt néhány szót a körülbelül 100-150 fős tömeghez. Megköszönte a helyiek türelmét, mire kinevették.
„Gondolják végig...el kell valahol temetni az állatokat?”
– kérdezte a miniszter.
A válasz a demonstrálóktól jött:
„De nem itt!”
A miniszter szerint a kijelölt dögkutak régóta ilyen célra szolgáló állami tulajdonú területek, és
„senkit nem fenyeget a legkisebb veszély sem”.
A tömeg erre felhördült és kifütyülte a minisztert, aki hozzátette, hogy ez a „pillanatnyi harag” az ára annak, hogy megmentsék a magyar állatállományt.
A tüntetők még akkor is a hivatal előtt álltak, amikor a miniszter távozott. Nagy István végül átvágott az élőláncon, és anélkül távozott, hogy bármit egyéb érdemit mondott volna. Többen azt kiabálták: „Menekül!”
Bábolnára egyébként rövid időn belül másodszor érkeztek a vírus miatt leölt állattetemek.
Szerda reggel több tucat ember gyűlt össze Bábolnán a polgármesteri hivatal előtt, ahol Nagy István agrárminiszter egyeztet a város polgármesterével, a független Horváth Klárával és a térség országgyűlési képviselőjével, a fideszes Czunyiné Bertalan Judittal a ragadós száj- és körömfájás ügyében.
A tömeg azért demonstrált, mert a város határában jelölték ki az egyik dögkutat, ahova a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították több telephelyről is, többezres nagyságrendben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még mindig nem szolgáltattak igazságot a ralibaleset áldozatainak - egy anya és 12 éves lánya is meghalt
Aradi Gergely a 12 éves lányát és feleségét veszítette el. Úgy érzi, a felelősök hallgatnak, a kérdéseire máig nem kapott választ és senki sem kért tőle bocsánatot.
Aradi Gergely több mint egy évvel a tragédia után is válaszokat keres. A felesége és 12 éves kislánya 2024 márciusában vesztették életüket az Esztergom–Nyerges ralin, ahol egy versenyautó kisodródása következtében összesen öten haltak meg. Az Aradi család azért ment ki a versenyre, mert a kislány programja megváltozott, így még meg tudták nézni az apát, akinek előfutó résztvevőként az volt a feladata, hogy a hivatalos mezőny előtt haladjon végig a pályán, ellenőrizve a pálya állapotát és a futam előkészítését.
A férfi később elmondta: a családja eredetileg egy hosszú, egyenes szakaszon tartózkodott, nem pedig azon a ponton, ahol a baleset történt. Ide csak később sétáltak fel. Aradi épp a szervizből indult volna az újabb futamra, amikor értesítették, hogy baleset történt. „És akkor a semmiből hívott a Bendi sírva” – mondta a 444.hu-nak az apa, a fiára célozva, aki túlélte a tragédiát.
A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) közlése szerint a tragédia nézőktől elzárt területen történt, az elzárás pedig a szokásoknak megfelelően jelölve volt. A rendőrségi nyomozás jelenleg is tart, két gyanúsított van, több részlet viszont még nem tisztázott.
Az apa úgy gondolja, az Esztergom–Nyerges rali mindig is problémás helyszín volt, ezért több rendező kellett volna a helyszínre. Az is felmerült benne, hogy a balesetet okozó A licenccel rendelkező pilóta hogyan kaphatott versenyengedélyt anélkül, hogy korábban megfelelő eredményeket ért volna el. Szerinte ehhez több év versenyzés kell.
Aradi hangsúlyozta, hogy az MNASZ akkori raliszakág-vezetője kétszer is végigment a kérdéses szakaszon a tragédia előtt, így látnia kellett a veszélyes helyen álló tömeget. Úgy fogalmazott, a szervezőkre vonatkozó egyik kötelességre utalva:
„Ha a tömeget nem tudod kezelni, akkor leállítod a versenyt.”
Az interjúból kiderült, hogy a versenyzőpáros nem kereste fel az áldozatok hozzátartozóit, a navigátor pedig két héttel a tragédia után ismét rajthoz állt egy másik versenyen. A szövetség anno 200 ezer forintos hozzájárulást ajánlott fel a temetésre, amit Aradi méltatlan körülmények között kapott csak meg. Szeptemberben viszont volt egy jótékonysági gála, ahol az öt áldozat családja között osztották szét a bevételt.
A rendezvényen részt vett Szujó Zoltán, a szövetség elnöke is, aki öt példányt ajánlott fel saját könyvéből. Arra a kérdésre, hogy lesz-e kártérítés, akkor azt válaszolta: megvárják a rendőrségi vizsgálat eredményét. Aradit viszont azóta sem kereste senki a szövetségtől.
Aradi Gergely több mint egy évvel a tragédia után is válaszokat keres. A felesége és 12 éves kislánya 2024 márciusában vesztették életüket az Esztergom–Nyerges ralin, ahol egy versenyautó kisodródása következtében összesen öten haltak meg. Az Aradi család azért ment ki a versenyre, mert a kislány programja megváltozott, így még meg tudták nézni az apát, akinek előfutó résztvevőként az volt a feladata, hogy a hivatalos mezőny előtt haladjon végig a pályán, ellenőrizve a pálya állapotát és a futam előkészítését.
A férfi később elmondta: a családja eredetileg egy hosszú, egyenes szakaszon tartózkodott, nem pedig azon a ponton, ahol a baleset történt. Ide csak később sétáltak fel. Aradi épp a szervizből indult volna az újabb futamra, amikor értesítették, hogy baleset történt. „És akkor a semmiből hívott a Bendi sírva” – mondta a 444.hu-nak az apa, a fiára célozva, aki túlélte a tragédiát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem megy el az amerikai külügyminiszter az orosz–ukrán háború béketárgyalására, miután Zelenszkij visszautasította a tervüket
Az USA békejavaslata szerint Oroszország megtarthatná a Krímet, de ezt Kijev elutasítja. Marco Rubio ezért maradhat távol, de hivatalosan mással indokolták.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a szerdán Londonban tartandó tárgyalásokon, amelyek célja az orosz–ukrán háború befejezése. A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce kedden közölte: a tárcavezető „logisztikai okok” miatt mondta le az utat, pedig Rubio az X-en korábban még azt írta, „gyümölcsöző beszélgetést” folytatott David Lammy brit külügyminiszterrel, a tárgyalások házigazdájával, és „várja a folytatást”. Jelen állás szerint mégsem ő megy, így az Egyesült Államokat Donald Trump elnök különmegbízottja, Keith Kellogg képviseli a brit fővárosban.
A mai londoni megbeszélések a múlt heti párizsi találkozót követik, ahol amerikai, brit, francia és német tisztviselők egyeztettek az amerikai javaslatról a tűzszünet elérésére. A CNN-nek nyilatkozó, a keretterv részleteit ismerő forrás szerint a javaslat magában foglalja Oroszország irányításának elismerését a 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félsziget felett, valamint tűzszünetet ír elő a frontvonal mentén.
Ez a lépés ellentétes lenne az Egyesült Államok elmúlt tíz évben közvetített hivatalos álláspontjával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal, de Kijev nem hajlandó olyan megállapodást kötni, amely elismeri Moszkva fennhatóságát a Krím felett.
„Ukrajna nem fogja jogilag elismerni a Krím megszállását” – mondta. „Erről nem tudunk beszélni. Ez ellentétes az alkotmányunkkal.”
A húsvéti hétvégi tűzszünet után e hét elején ismét felerősödtek a harcok. Szerdán az ukrán hatóságok közölték: egy támadás következtében kilenc ember meghalt, és legalább harmincan megsérültek, amikor egy orosz drón eltalált egy munkásokat szállító autóbuszt Marhanec városának közelében. Az orosz Nemzeti Gárda közben a TASZSZ állami hírügynökség szerint azt közölte, hogy az éjszaka folyamán megsemmisítettek 17 ukrán támadó drónt.
A tárgyalások mögött húzódó amerikai frusztráció
Az USA azért sürgetheti a tárgyalásokat, akár a Krím beáldozásának árán is, mert amerikai tisztviselők egyre elégedetlenebbek az egyeztetések lassúsága miatt. Rubio a múlt héten figyelmeztetett: ha nem lesz előrelépés, Washington akár vissza is léphet a béketörekvésektől.
Az amerikai külügyminisztérium közölte: az Egyesült Államok már bemutatta a javaslat kereteit mindkét félnek, hogy kiderüljön, lehetséges-e gyorsan közelebb hozni az álláspontokat. A keretterv egyes elemei még hiányoznak, ezek kidolgozását ezen a héten az amerikai, európai és ukrán tárgyalópartnerek együtt végzik – mondta egy neve elhallgatását kérő tisztviselő a CNN-nek.
Trump nyomására most mind Ukrajna, mind Oroszország hajlandóságot mutat a tárgyalások újrakezdésére, amire hosszú ideje nem volt példa.
Hétfőn Vlagyimir Putyin kilátásba helyezte, hogy közvetlen tárgyalásokat folytatna Ukrajnával egy olyan tűzszünetről, amely megtiltja a polgári célpontok támadását.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a szerdán Londonban tartandó tárgyalásokon, amelyek célja az orosz–ukrán háború befejezése. A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce kedden közölte: a tárcavezető „logisztikai okok” miatt mondta le az utat, pedig Rubio az X-en korábban még azt írta, „gyümölcsöző beszélgetést” folytatott David Lammy brit külügyminiszterrel, a tárgyalások házigazdájával, és „várja a folytatást”. Jelen állás szerint mégsem ő megy, így az Egyesült Államokat Donald Trump elnök különmegbízottja, Keith Kellogg képviseli a brit fővárosban.
A mai londoni megbeszélések a múlt heti párizsi találkozót követik, ahol amerikai, brit, francia és német tisztviselők egyeztettek az amerikai javaslatról a tűzszünet elérésére. A CNN-nek nyilatkozó, a keretterv részleteit ismerő forrás szerint a javaslat magában foglalja Oroszország irányításának elismerését a 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félsziget felett, valamint tűzszünetet ír elő a frontvonal mentén.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
