Haldokló fecskék százait próbálják megmenteni Sóstón, országos szinten pedig még ennél is szörnyűbb lehet a helyzet – derül ki a Sóstó Vadvédelmi Központ Facebook-posztjából.
„Elképesztően szomorú napunk volt. Több mint 400 haldokló fecskén próbáltunk segíteni a rengeteg telefon mellett. Egytől-egyig átnéztük őket és megfelelő ellátás kaptak. Most fűtött, számukra berendezett helyiségben próbálnak erőre kapni. Nem lehet megmondani hányan élik túl”
– írták vasárnap este, megköszönve mindenkinek a segítséget – kiemelve, hogy az állatok felét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai juttatták el hozzájuk. A problémát a szélsőséges időjárás okozza.
A fecskék különösen érzékenyek a több napig tartó hideg és esős időre
– derül ki a Magyar Madártani Egyesület egy cikkéből. A mostanihoz hasonló időben ugyanis nemcsak a hideg terheli meg a fecskék szervezetét, de eltűnnek a rovarok is, amiket esznek, így a madarak éhezni kezdenek. Ha nincs menedékük, három-négy nap elég a hidegből, hogy tömegesen kezdjenek éhenpusztulni.
Az épületekre, ezek közelébe beülő fecskék esetében valódi segítséget jelent a Madártani Egyesület szerint, ha kinyitjuk a garázst, lépcsőházat, istállót, vagy ami éppen ott van. Tartós eső idejére, illetve éjszakára nyugodtan be is lehet ezeket zárni a cikkük szerint, bent a madarakkal. Így melegben tudják átvészelni a rossz időt, ami miatt akár egy-két nappal is tovább kibírják. Amint eláll az eső, nyissuk ki az ajtókat, hogy ki tudjanak repülni vadászni.
Haldokló fecskék százait próbálják megmenteni Sóstón, országos szinten pedig még ennél is szörnyűbb lehet a helyzet – derül ki a Sóstó Vadvédelmi Központ Facebook-posztjából.
„Elképesztően szomorú napunk volt. Több mint 400 haldokló fecskén próbáltunk segíteni a rengeteg telefon mellett. Egytől-egyig átnéztük őket és megfelelő ellátás kaptak. Most fűtött, számukra berendezett helyiségben próbálnak erőre kapni. Nem lehet megmondani hányan élik túl”
– írták vasárnap este, megköszönve mindenkinek a segítséget – kiemelve, hogy az állatok felét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai juttatták el hozzájuk. A problémát a szélsőséges időjárás okozza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton este komoly késéssel indult Budapestről a Kálmán Imre EuroNight vonat. Az utasok 35 percet vártak az indulásra, mert a vonat átszálló utasokra várt, akiknek a vonata feltehetőleg öngyilkosgázolás miatt a tervezettnél 25 perccel később érkezett a Keleti pályaudvarra.
A vonat végül útnak indult, de az éjszakai munkálatok miatt kerülő útvonalon közlekedett, ezért csak másfél órás késéssel futott be Salzburgba. Itt viszont váratlan fordulat történt.
„Az osztrák szakaszon éjszakai munkálatok miatt kerülő útvonalon közlekedett. Emiatt mintegy 1,5 órás késéssel érkezett Salzburgba a Kálmán Imre EuroNight. A késés miatt az ÖBB onnan nem engedte tovább a vonatot. Az okokról az osztrák vasúttársaság tud nyilatkozni”
Az utasokat fél órával a leszállás előtt értesítették arról, hogy le kell szállniuk. A MÁV szerint ekkor kapták meg a tájékoztatást az utaskísérők is.
A vasúttársaság azt is közölte, hogy a vonat visszafelé már csak Salzburgból fog közlekedni. Onnan a menetrend szerint hajnali 3:53-kor indul majd. A MÁV azt is megerősítette, hogy az utasok teljes jegyár-visszatérítést kaphatnak. Azt kérik, hogy a visszaigénylést az ügyfélszolgálaton keresztül intézzék.
Szombaton este komoly késéssel indult Budapestről a Kálmán Imre EuroNight vonat. Az utasok 35 percet vártak az indulásra, mert a vonat átszálló utasokra várt, akiknek a vonata feltehetőleg öngyilkosgázolás miatt a tervezettnél 25 perccel később érkezett a Keleti pályaudvarra.
A vonat végül útnak indult, de az éjszakai munkálatok miatt kerülő útvonalon közlekedett, ezért csak másfél órás késéssel futott be Salzburgba. Itt viszont váratlan fordulat történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy férfi vasárnap este tűnt el a Gyetvához tartozó Zapriechody városrész közelében, a Polyána hegy lábánál. A térségben sétára indult, de nem tért vissza, ezért tűzoltók, rendőrök és önkéntesek indultak a keresésére. A mentésben fegyveres rendőrök is részt vettek.
Az eltűnt személyt késő éjjel találták meg egy sűrű, erdős területen, de már nem volt életben.
A Joj TV hétfő reggeli beszámolója szerint a férfi halálát súlyos fejsérülés okozta, amelyet a jelek szerint medvetámadás során szenvedett el. Hétfőn a Szlovák Állami Természetvédelem kommunikációs osztálya is megerősítette a medvetámadást, mint a tragédia legvalószínűbb okát. Közlésük szerint „az előzetes megállapítások szerint a férfi egy barnamedve támadásának következtében vesztette életét”. Hozzátették: a mentőegységek mellett helyi lakosok is részt vettek a keresésben.
A támadás nagyjából egy kilométerre történt a lakott területektől, az erdőben, egy nem védett terület erdejében. A természetvédelmi intézet kutatócsapatai hamar a helyszínre érkeztek, megfigyelő eszközöket és figyelmeztető táblákat helyeztek ki a medvetámadás veszélye miatt.
A természetvédők közölték, hogy az ügy fejleményeiről a vizsgálatok eredményeinek ismeretében adnak további tájékoztatást. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a meleg időjárás miatt nő a medvékkel való találkozás kockázata.
Egy férfi vasárnap este tűnt el a Gyetvához tartozó Zapriechody városrész közelében, a Polyána hegy lábánál. A térségben sétára indult, de nem tért vissza, ezért tűzoltók, rendőrök és önkéntesek indultak a keresésére. A mentésben fegyveres rendőrök is részt vettek.
Az eltűnt személyt késő éjjel találták meg egy sűrű, erdős területen, de már nem volt életben.
A Joj TV hétfő reggeli beszámolója szerint a férfi halálát súlyos fejsérülés okozta, amelyet a jelek szerint medvetámadás során szenvedett el. Hétfőn a Szlovák Állami Természetvédelem kommunikációs osztálya is megerősítette a medvetámadást, mint a tragédia legvalószínűbb okát. Közlésük szerint „az előzetes megállapítások szerint a férfi egy barnamedve támadásának következtében vesztette életét”. Hozzátették: a mentőegységek mellett helyi lakosok is részt vettek a keresésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elúszott százmilliárdok: már most biztos, hogy nem kapjuk meg az uniós pénzek 7 százalékát
Hiába érkeznek uniós pénzek, az elérhetőnél jóval kevesebb jut el a költségvetésig. A migrációs bírságokat is levonják, ráadásul további milliárdok sorsa forog kockán.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Március közepéig ez az összeg elérte a 477 millió eurót, és újabb levonások várhatók.
A Bizottság hivatalosan nem közölte, mely kifizetésekből vonták le ezeket az összegeket, de egy belső forrás szerint mindig a kohéziós pénzekből érkezett meg kevesebb a tervezettnél. A kieső 477 millió euró a teljes keret közel 7 százalékát jelenti.
Ráadásul a 6,3 milliárd euróra rúgó, jelenleg felfüggesztett kohéziós összegből tavaly év végén egymilliárd eurót végleg elveszített Magyarország, mert az EU nem tudott időben kötelezettséget vállalni a 2022-es forrásokra.
A helyreállítási alapból 6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel járna Magyarországnak. Eddig 919 millió euró előfinanszírozás érkezett. A további kifizetésekhez huszonhét „szupermérföldkövet” kellene teljesíteni, ezek főként az igazságszolgáltatás függetlenségét és az átláthatóságot érintik.
Jelen állás szerint a kohéziós pénzekből 6,3 milliárd euró továbbra is zárolva van, ezekhez csak akkor lehet hozzáférni, ha a kormány olyan reformokat vezet be, amelyeket az Európai Bizottság és a Tanács is megfelelőnek talál. Reformok hiányában a költségeket nem téríti meg a Bizottság, és év végéig újabb egy milliárd euró elvesztése is biztosra vehető.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez. Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány. A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval. Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem mindennapi látvány fogadta az embereket Balatonboglár egyik csendes utcáján péntek hajnalban: egy tucatnyi szarvas sétálgatott a parkoló autók között.
A békésen sétálgató állatokról videó is készült, amit a Csodálatos Balaton Facebook-oldalára is feltöltöttek.
„Ki korán kel ara.... vagyis szarvasokat lel! Na, de az utca közepén?! A ma reggel készült videómat mutatnám meg nektek. Mi a véleményetek normális egy ilyen »jelenség«?!”
– írták a videóhoz.
Annak, hogy a vadak civilizált környezetben is megjelennek, több oka is lehet. Az élőhelyük egyre zsugorodik, illetve a tél végére a természetes táplálékforrások is megfogyatkoznak, a településeken pedig könnyebben jutnak élelemhez - írja a sonline.hu. A lap ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár elsőre idillikus látványnak tűnhetnek a békésen bóklászó szarvasok, a hajnali vagy esti órákban kóborló állatok komoly kockázatot jelenthetnek az autósok számára. Illetve, ha a szarvasok rendszeresen megjelennek lakott területeken, az vonzza a ragadozókat is. Az emberi reakciók is kiszámíthatatlanná teszik, hogy mi történhet ilyenkor.
Fontos, hogy ne próbáljuk kergetni vagy elijeszteni őket, és semmiképp se etessük őket, mert azzal csak jobban az emberi környezethez szoknak. Ehelyett inkább értesítsük a helyi vadásztársaságot vagy hatóságokat.
Nem mindennapi látvány fogadta az embereket Balatonboglár egyik csendes utcáján péntek hajnalban: egy tucatnyi szarvas sétálgatott a parkoló autók között.
A békésen sétálgató állatokról videó is készült, amit a Csodálatos Balaton Facebook-oldalára is feltöltöttek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
