Mindehhez a lehetőséghez azonban szigorú szabályok járnak:
a látogatónak rendelkeznie kell egy negatív teszttel, és csak teljes védőöltözetben mehet be a nagyszülőhöz.
A szigorú brit szabályok miatt sok idős már egy éve nem találkozott személyesen a családjával, így az enyhítést érthető módon örömmel fogadták. Az egyik brit otthonhálózat vezetője, Gil Chimon szintén üdvözölte a döntést, amely szerinte egy fontos lépés afelé, hogy visszatérjen az élet a rendes kerékvágásba.
Egyes idősek otthonában próbálták megoldani a járvány eddigi szakaszai alatt is a találkozást, ám ez az első alkalom, hogy még egymás kezét is megfoghatják a rokonok.
Teljes védőfelszerelés és negatív teszt kell ahhoz, hogy a rokonok beléphessenek az idősek otthonába, ám ezek betartásával hamarosan találkozhatnak idős hozzátartozóikkal a családok Nagy-Britanniában - írja a Mirror.
Ugyan március 8-tól már bejelentettek egy olyan enyhítést, amely alapján egy fő bemehetett már az idősek otthonában élő rokonhoz, ám ez kizárta azt, hogy unokáikkal találkozhassanak a nagyszülők. Sok nagymama és nagypapa emiatt még nem is láthatta az elmúlt egy évben született unokáját, hiszen kisbabák nem mehettek be hozzájuk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reggel fél nyolc körül halt meg a pápa, aki hosszú ideje betegeskedett, az utóbbi hónapokban életmentő beavatkozást is végrehajtottak rajta. Ő volt az első pápa Amerikáról és egyúttal a déli féltekéről is. Ő volt az első jezsuita, akit Szent Péter trónjára választottak.
Ferenc pápa hétfő reggel meghalt – jelentette be Kevin Ferrell bíboros, a Vatikán képviseletében.
"Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Atya otthonába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte" - közölte Farrell.
„Arra tanított bennünket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és leginkább marginalizáltak iránt.”
„Óriási hálával az Úr Jézus igaz tanítványaként mutatott példájáért, ajánljuk Ferenc pápa lelkét Isten végtelen, irgalmas szeretetéhez.”
Ő volt az első pápa Amerikáról és egyúttal a déli féltekéről is. A szíriai születésű III. Gergely 741-es halála óta nem volt Rómának nem európai püspöke.
Ő volt az első jezsuita, akit Szent Péter trónjára választottak – Róma történelmileg gyanakodva tekintett a jezsuitákra.
Ferenc elődje, XVI. Benedek volt az első pápa, aki csaknem 600 év után önként vonult nyugdíjba, és csaknem egy évtizeden át a Vatikán két pápának adott otthont.
Ferenc pápa hétfő reggel meghalt – jelentette be Kevin Ferrell bíboros, a Vatikán képviseletében.
"Ma reggel 7:35-kor Róma püspöke, Ferenc visszatért az Atya otthonába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte" - közölte Farrell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így búcsúznak a pápától a politikusok: Macron szerint Ferenc pápa mindig is a legsebezhetőbbek és a legsérülékenyebbek oldalán állt
Egymás után emlékeznek meg a 88 éves korában elhunyt Ferenc pápáról a világ vezető politikusai. Emmanuel Macron francia elnök szerint a katolikus egyház feje a több igazságosságért harcolt.
Emmanuel Macron francia elnök az elsők között emlékezett meg a 88 éves korában elhunyt egyházfőről. Macron szerint Ferenc pápa „mindig is a legsebezhetőbbek és a legsérülékenyebbek oldalán állt, és több igazságosságért harcolt. A francia államfő a „legőszintébb részvétét fejezte ki a világ katolikusainak” Ferenc halála után, aki szerinte a „testvéri emberiség” mellett állt ki, írja a BBC.
Dick Schoof holland miniszterelnök szerint „Ferenc pápa minden tekintetben a nép embere volt”. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt mondta: „a pápa mosolya emberek millióit ragadta meg világszerte”. Karin Keller-Sutter svájci elnök szerint Ferenc pápa „nagy lelki vezető, a béke fáradhatatlan szószólója" volt, John Swinney skót miniszterelnök pedig úgy fogalmazott: a béke, a tolerancia és a megbékélés hangja volt Ferenc.
Emmanuel Macron francia elnök az elsők között emlékezett meg a 88 éves korában elhunyt egyházfőről. Macron szerint Ferenc pápa „mindig is a legsebezhetőbbek és a legsérülékenyebbek oldalán állt, és több igazságosságért harcolt. A francia államfő a „legőszintébb részvétét fejezte ki a világ katolikusainak” Ferenc halála után, aki szerinte a „testvéri emberiség” mellett állt ki, írja a BBC.
Dick Schoof holland miniszterelnök szerint „Ferenc pápa minden tekintetben a nép embere volt”. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke azt mondta: „a pápa mosolya emberek millióit ragadta meg világszerte”. Karin Keller-Sutter svájci elnök szerint Ferenc pápa „nagy lelki vezető, a béke fáradhatatlan szószólója" volt, John Swinney skót miniszterelnök pedig úgy fogalmazott: a béke, a tolerancia és a megbékélés hangja volt Ferenc.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ez volt Ferenc pápa utolsó üzenete: Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság
Ferenc pápa húsvéti üzenetének központi témája szokás szerint a béke volt. Úgy vélte, a világ számos részét sújtó háborúk mögött az embereknek az a döntése áll, hogy az élet helyett a halált választják.
Ferenc pápa utolsó üzenetét a minap, húsvétra tették közzé a Vatikánban.
Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést. Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is - "miután mindannyian Isten gyermekei vagyunk" -, akik "messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel".
A pápa beszédében számba vette a világ háború sújtotta térségeit, és az első helyre a Szentföldet helyezte. Kifejezte együttérzését a palesztin és az izraeli néppel, valamint a térségben élő keresztényekkel szenvedéseik miatt.
Hangsúlyozta, hogy "ez a borzalmas konfliktus" továbbra is halált és pusztítást hoz, drámai és méltatlan humanitárius helyzetet teremt. Sürgette tűzszünet megkötését és betartását, a terroristák által fogva tartott túszok szabadon engedését, valamint azoknak az embereknek a segítését, akik "éheznek, és békés jövőre vágynak".
De kifejezte aggodalmát a szerinte az egész világon egyre erősebb antiszemitizmus miatt is.
Megemlékezett a libanoni és szíriai keresztény közösségekről: arra buzdította az egyházat, hogy kövesse figyelemmel és imával a szeretett Közel-Kelet keresztényeinek sorsát.
Beszélt a háborús helyzet miatt a világ legrégebb óta tartó humanitárius válságát elszenvedő Jemenről is.
Ferenc pápa a feltámadt Krisztus közbenjárását kérte, hogy húsvéti adományként békét teremtsen a mártír Ukrajnában, és bátorítson minden felet az erőfeszítések folytatására egy igazságos és tartós béke érdekében.
Végleges békemegállapodást szorgalmazott Örményország és Azerbajdzsán között, megbékélést a Nyugat-Balkánon, arra kérve a politikai szereplőket, hogy a feszültségek és a válságok elkerülésén dolgozzanak. Szorgalmazta az egész térségben a veszélyes és destabilizáló helyzetek elhárítását.
A pápa békét és vigaszt sürgetett az erőszak és háborúk által megsebzett afrikai népeknek is, megnevezve a Kongói Demokratikus Köztársaságot, Szudánt, Dél-Szudánt, a Száhel-övezetet, Afrika szarvát és a Nagy-tavak térségét. Kiemelte az ott élő keresztényeket, akik nem gyakorolhatják szabadon vallásukat. Említette a fegyveres konfliktus és nemrég földrengés sújtotta Mianmart is.
"Semmilyen béke nem lehetséges ott, ahol nincsen vallásszabadság, vagy ahol nincsen gondolat- és szólásszabadság, és tisztelet mások véleménye iránt"
- hangsúlyozta.
Felhívást intézett a politikai felelősökhöz: ne engedjenek a bezárkózást ösztönző félelmeknek, ehelyett a rendelkezésre álló forrásokkal a fejlődést szolgálják: "ezek (a források) a béke fegyverei, amelyek a jövőt építik, nem pedig halált hoznak."
Sürgette azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyek megosztottságot okoznak az emberek és a népek között, sürgette egymás segítését, kölcsönös szolidaritást, az egyén fejlődését, emberséget mindennapjainkban.
Megjegyezte: a védtelen civileket magukkal sodró kegyetlen konfliktusok közepette, amelyekben iskolákat, kórházakat, humanitárius dolgozókat ér támadás, "nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfelejtsük: nem egy "objektumot" találnak el, hanem lélekkel és méltósággal bíró embereket".
Ferenc pápa üzenete végén a jubileumi szentévre hivatkozva a háborús és politikai foglyok szabadon engedését szorgalmazta.
Az ünnepi misén a Szent Péter-bazilika előtti szabadtéri oltárnál két erdélyi diakónus is szolgált, Márton Ottó és Sándor Simon. A kórus tagjai pedig a római Collegium Germanicum et Hungaricum hallgatói voltak.
Ferenc pápa utolsó üzenetét a minap, húsvétra tették közzé a Vatikánban.
Elítélte a családon belüli erőszakot is, amely elsősorban a nőket és gyermekeket sújtja, az idősek és a betegek tehernek tekintését, valamint a gyengébbek, a kirekesztettek és a migránsok iránti megvetést. Az egyházfő a másik ember iránti bizalom felélesztését szorgalmazta azok esetében is - "miután mindannyian Isten gyermekei vagyunk" -, akik "messzi földről érkeztek tőlünk eltérő szokásokkal, életvitellel".
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kína szerint az Egyesült Államok visszaél a vámok alkalmazásával, és arra törekszik, hogy más országokat is rávegyen a Kínával folytatott kereskedelem visszaszorítására. A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője azt mondta: „Az Egyesült Államok az úgynevezett viszonosság zászlaja alatt visszaél a kereskedelmi partnerekkel szembeni vámokkal, miközben minden felet kölcsönös vámtárgyalásokra kényszerít”.
A minisztérium közleményben reagált azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint a Trump-kormányzat olyan megállapodásokat szeretne kötni más országokkal, amelyek Kína kárára születnének, írta az MTI. A közleményben hangsúlyozták, hogy Kína tiszteletben tartja azoknak az országoknak a döntését, amelyek az Egyesült Államokkal fennálló vitáikat egyenlő feltételek mellett, egyeztetéssel próbálják rendezni. Ugyanakkor hozzátették: „határozottan ellenzi, hogy bármelyik fél Kína rovására kössön alkut”.
A szóvivő kijelentette: „Kína határozott ellenlépéseket fog tenni, ha bármely ország ilyen alkura törekszik”. Hozzátette, hogy
Peking eltökélt és képes megvédeni saját jogait és érdekeit, valamint kész az együttműködésre minden érintett féllel.
Az Egyesült Államok elnöke a hónap elején jelentette be az úgynevezett viszonossági vámokat, amelyek szinte minden országot érintenek. Ezek többségét később ideiglenesen felfüggesztették, ugyanakkor a kínai importtermékekre kivetett emelt vámokat továbbra is fenntartják. Peking válaszul szintén növelte az amerikai termékek vámterheit, ugyanakkor jelezte tárgyalási szándékát, amennyiben a megbeszélések kölcsönös tiszteleten és egyenrangúságon alapulnak.
Donald Trump a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy 3-4 héten belül megszülethet a megállapodás a Kínával folytatott vámvitában. Szerinte Peking az utóbbi időszakban több alkalommal is jelezte, hogy kész tárgyalni.
Kína szerint az Egyesült Államok visszaél a vámok alkalmazásával, és arra törekszik, hogy más országokat is rávegyen a Kínával folytatott kereskedelem visszaszorítására. A kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője azt mondta: „Az Egyesült Államok az úgynevezett viszonosság zászlaja alatt visszaél a kereskedelmi partnerekkel szembeni vámokkal, miközben minden felet kölcsönös vámtárgyalásokra kényszerít”.
A minisztérium közleményben reagált azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint a Trump-kormányzat olyan megállapodásokat szeretne kötni más országokkal, amelyek Kína kárára születnének, írta az MTI. A közleményben hangsúlyozták, hogy Kína tiszteletben tartja azoknak az országoknak a döntését, amelyek az Egyesült Államokkal fennálló vitáikat egyenlő feltételek mellett, egyeztetéssel próbálják rendezni. Ugyanakkor hozzátették: „határozottan ellenzi, hogy bármelyik fél Kína rovására kössön alkut”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
