Ráadásul nemcsak a tünetek, hanem a betegek kezelése is kísérteties hasonlóságot mutat a mostani módszerekkel: lélegeztetőgépre kapcsolták a súlyosabb eseteket, ezen kívül szteroidokat és vérhigítót adtak nekik.
Latham és Wilson szerint a vírus a bányászok testében mutálódhatott, majd valahogy a minták néhány hónapja kijutottak a vuhani laboratóriumból, ezzel pedig kezdetét vette a kilenc hónapja tartó világjárvány.
A koronavírus megjelenése óta többször is felröppent, hogy a járvány szándékosan vagy gondatlanságból szabadult el a Vuhani Virológiai Intézetből. A kínai tisztviselők ezt minden alkalommal következetesen tagadják.
Hat kínai bányásznak is a napjainkban terjedő koronavírushoz hasonló tünetei voltak még 2012-ben. Közülük hárman később meghaltak, szövetmintáikat pedig elküldték a Vuhani Virológiai Intézetnek, írja a Daily Star az Independent Science News júliusi cikkére hivatkozva.
A hat férfi együtt dolgozott egy Jünnan tartományban található bányában, amikor mindegyiküknél a tüdőgyulladáshoz hasonló tünetek jelentkeztek. Valamennyien magas lázra és fejfájásra panaszkodtak, amihez száraz köhögés is társult.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.
Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.
A lengyel miniszterelnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy „az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat” használja fel a nyugati országok közötti megosztottság előidézésére.
„Ön sem akart volna tegnap Orbán Viktor bőrében lenni... miután a svédek, a dánok, a franciák, mindenki, kivétel nélkül – a szlovák [Robert Fico] hallgatott ugyan, de végül velünk szavazott – Ukrajna jövőjéről beszélt”
– mondta Tusk az újságíróknak.
Tusk, aki maga is történész, egy történelmi példával is érzékeltette mondanivalóját. A görög Ephialtész árulására utalt, aki Kr. e. 480-ban a thermopülai csatában a perzsáknak szolgáltatta ki honfitársait.
„Végül mind azok megvetették, akik felbérelték, mind pedig azok, akiket elárult” – mondta a lengyel miniszterelnök.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.
Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint száz magyar tudós állt ki Ukrajna mellett és a magyar kormány politikája ellen – Jeszenszky Géza Ungváry Krisztián is köztük van
Az aláírók nagy többsége már három éve is kiadott egy hasonló nyilatkozatot, de a mostanit megtoldották aktuális mondatokkal, például az Egyesült Államok szerepéről.
Három éve, nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után magyar tudósok álltak ki Ukrajna és az ukrán tudományos élet tagjai mellett a függetlenségi harcukban. Akkor több mint százan írták alá a nyilatkozatot, és most, 2025 márciusában is 100 felett jár már azoknak a száma, akik újból szolidaritást vállaltak „Ukrajna népe, hadserege, kormánya és elnöke mellett” – derül ki több független szerkesztőségbe eljuttatott levelükből. Most azonban közleményüket kiegészítették Amerika szerepével is.
Mint írják, Donald Tump „Ukrajna számára teljesíthetetlen békefeltételeket szab és ezektől teszi függővé a további gazdasági és katonai segélyezését.”
Hozzáteszik,
elítélik „Magyarország kormányának erkölcsileg kifogásolható álláspontját, mivel feltételek és garanciák nélküli tűzszünetet, illetve „békét” kíván Ukrajnával elfogadtatni.”
Ugyanakkor egyetértenek „azokkal az európai országokkal, amelyek más államokkal összefogva tovább kívánják támogatni Ukrajna küzdelmét, hogy csakis kellő garanciákkal biztosított békét kössön az őt megtámadó agresszorral.”
A kiállást aláírta többek között Nádasdy Ádám nyelvész, Rácz András Oroszország-szakértő, Bozóki András politológus, volt kulturális miniszter, Ungváry Krisztián és Jeszenszky Géza történész (utóbbi az Antall-kormány volt külügyminisztere) és Szathmáry Eörs evolúcióbiológus.
Az aláírók teljes névsorát a 444-en lehet megnézni.
Három éve, nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után magyar tudósok álltak ki Ukrajna és az ukrán tudományos élet tagjai mellett a függetlenségi harcukban. Akkor több mint százan írták alá a nyilatkozatot, és most, 2025 márciusában is 100 felett jár már azoknak a száma, akik újból szolidaritást vállaltak „Ukrajna népe, hadserege, kormánya és elnöke mellett” – derül ki több független szerkesztőségbe eljuttatott levelükből. Most azonban közleményüket kiegészítették Amerika szerepével is.
Mint írják, Donald Tump „Ukrajna számára teljesíthetetlen békefeltételeket szab és ezektől teszi függővé a további gazdasági és katonai segélyezését.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
15 év után ismét golyó által végeznek ki egy halálraítéltet az Egyesült Államokban
A férfit több mint 23 éve ítélték halálra, de a végrehajtást többször el kellett halasztani, mert nem volt méreginjekció az államban. A golyó általi halált végül maga az elítélt kérte.
Brad Sigmont helyi idő szerint péntek este kivégzik Dél-Karolinában. Ha nem kap kegyelmet az utolsó pillanatban, 15 év után ő lesz az első ember az Egyesült Államokban, akit öl meg az állam.
A tervek szerint 67 éves férfit este hat órakor a kivégzőkamrába kísérik, ahol egy székre szíjazzák, és egy célpontot helyeznek a szíve fölé. Ezután egy csuklyát húznak a fejére, majd három kiképzett lövész egyszerre adja le a halálos lövéseket.
Sigmon korábban háromszor is közel került a kivégzéshez, de mindig elhalasztották, mert Dél-Karolina nem tudott beszerezni méreginjekciót. Az elítélt azért választotta a kivégzőosztagot, mert nem akarta sem az elektromos széket, sem a méreginjekciót.
Ügyvédei szerint attól félt, hogy az elektromos szék „élve megsütné”, a pentobarbitál injekció pedig tüdővizenyőt okozna, amelytől fulladásos rohama lehetne halála előtt.
A kivégzésre a halálsor közelében kerül sor, ahol Sigmon az elmúlt 23 évet töltötte. Az eseményt ügyvédje, az áldozatok hozzátartozói és három újságíró figyeli majd egy golyóálló üveg mögül. A lövészek 4,6 méterről (15 láb távolságról) tüzelnek rá, speciális lövedéket használva, amely a becsapódáskor széttörik, hogy gyors halált okozzon.
Sigmont azért ítélték halálra, mert brutálisan meggyilkolta volt barátnője szüleit. A nyomozók szerint egy baseballütővel támadt rájuk, miután kilakoltatták az általuk tulajdonolt lakókocsiból.
A szülők külön szobákban voltak, ő pedig oda-vissza járkált, míg halálra verte őket.
Ezután fegyverrel elrabolta volt barátnőjét, de a nő elmenekült az autóból. Sigmon utána lőtt, de nem találta el.
A rendőrségi vallomásában ezt mondta: „A célom az volt, hogy megöljem őt, majd magamat. Az volt a szándékom végig. Ha én nem kaphattam meg, akkor más se.”
Dél-Karolina azért vezette be újra a kivégzőosztagot, mert az állam nem tudott méreginjekciót beszerezni, és a törvények nem engedik, hogy a gyártók névtelenek maradjanak. Emiatt több mint tíz évig nem hajtottak végre kivégzéseket, mert a bírók nem tűztek ki dátumokat, ha az egyetlen elérhető módszer az elektromos szék volt.
Sigmon ügyvédei a kormányzóhoz fordultak, hogy kegyelmet kérjenek neki. Azt állítják, hogy a férfi példás magatartású rab, akiben a börtönőrök megbíznak, és minden nap dolgozik azért, hogy jóvátegye tettét. Utolsó vacsoráját halálra ítélt rabtársaival tervezi elfogyasztani, és minden pénzét elajándékozza.
Péntek este a börtönigazgató kapcsolatban lesz a kormányzóval és az államügyészséggel. Ha nem érkezik újabb jogi kifogás, és a kormányzó nem ad kegyelmet, akkor Sigmont kivégzik. Dél-Karolinában 1976 óta egyetlen kormányzó sem adott kegyelmet halálra ítélt rabnak.
Brad Sigmont helyi idő szerint péntek este kivégzik Dél-Karolinában. Ha nem kap kegyelmet az utolsó pillanatban, 15 év után ő lesz az első ember az Egyesült Államokban, akit öl meg az állam.
A tervek szerint 67 éves férfit este hat órakor a kivégzőkamrába kísérik, ahol egy székre szíjazzák, és egy célpontot helyeznek a szíve fölé. Ezután egy csuklyát húznak a fejére, majd három kiképzett lövész egyszerre adja le a halálos lövéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Feszültség a Balkánon: Bosznia-Hercegovina a magyar katonák helyett egy másik EU-tagállam egységét kérné
A magas rangú magyar tisztségviselők politikai állásfoglalásai miatt a bosznia-hercegovinai közvéleményben az a kép alakult ki, hogy Magyarország nyíltan elfogult, ami végső soron az EUFOR–Althea misszió iránti bizalom megingásához vezethet - közölte Željko Komšić.
Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagja hivatalos levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Antonio Costához, amelyben a magyar EUFOR-kontingens kivonását kérte. Indoklásában hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagsága felé halad, és háláját fejezte ki az uniós intézmények támogatásáért.
Komšić azt kérte, hogy a magyar katonák helyére egy másik EU-tagállam egysége érkezzen,
kivéve Horvátország erőit, amelyek a daytoni békeszerződés értelmében nem állomásozhatnak az ország területén. A politikus kérte az ügy megvitatását az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával, az EU Katonai Bizottságával, valamint Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Luigi Soreca boszniai EU-delegációvezetővel.
Komšić indoklásában kiemelte, hogy
„a magyar magas rangú tisztségviselők folyamatos tevékenysége áll” a kérés mögött, mivel „egyértelmű politikai és gazdasági támogatásukról biztosítják Milorad Dodikot, Bosznia-Hercegovina egyik politikai szereplőjét.” Hozzátette, hogy Dodik politikája „állandó instabilitást okoz az országban és a térségben szeparatista elképzelései és törekvései miatt.”
Az elmúlt időszakban feszültség alakult ki Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. A magyar kormány támogatja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét, aki nemrég függetlenítette a banja lukai igazságszolgáltatást a bosnyák államtól. Komšić szerint különösen aggasztó, hogy „ez a támogatás éppen akkor nyilvánul meg, amikor Dodik ellen bírósági eljárás zajlik Bosznia-Hercegovinában.”
„A magyar magas rangú tisztségviselők politikai állásfoglalásai miatt a bosznia-hercegovinai közvéleményben az a kép alakult ki, hogy Magyarország nyíltan elfogult, ami végső soron az EUFOR–Althea misszió iránti bizalom megingásához vezethet”
– figyelmeztetett Komšić. Hangsúlyozta, hogy az EUFOR–Althea missziónak teljesen semlegesnek kell maradnia, és kizárólag a mandátuma keretein belül kell működnie.
A magyar kormány egyik tisztségviselője, Magyar Levente hétfőn Banja Lukában nyíltan támogatásáról biztosította Milorad Dodikot, és olyan kijelentéseket tett, amelyeket Szarajevóban Bosznia-Hercegovina belügyeibe való közvetlen beavatkozásként értékeltek. Magyar Levente szerint „politikai boszorkányüldözés” zajlik Dodik ellen, és azt állította, hogy a Nyugat Bosznia-Hercegovinát „saját tartományaként” kezeli.
Emellett a Terrorelhárítási Központ (TEK) csapatai is megjelentek a szerbek lakta területen egy hivatalos gyakorlatra. Egyes értesülések szerint a TEK jelenléte összefüggésbe hozható azzal a forgatókönyvvel, hogy szükség esetén kimenekítsék Dodikot, ha a bosnyák bíróság elítéli.
A szarajevói média szerint Komšić különösen aggasztónak nevezte Magyar Levente azon kijelentését, miszerint Magyarország be fog avatkozni a boszniai eseményekbe, ha bármilyen konfliktusra kerülne sor. Ez a kijelentés éles bírálatokat váltott ki a szarajevói politikai körökben.
Nyitókép: illusztráció: Orbán Viktor miniszterelnök és Milorad Dodik
Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagja hivatalos levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Antonio Costához, amelyben a magyar EUFOR-kontingens kivonását kérte. Indoklásában hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagsága felé halad, és háláját fejezte ki az uniós intézmények támogatásáért.
Komšić azt kérte, hogy a magyar katonák helyére egy másik EU-tagállam egysége érkezzen,
kivéve Horvátország erőit, amelyek a daytoni békeszerződés értelmében nem állomásozhatnak az ország területén. A politikus kérte az ügy megvitatását az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával, az EU Katonai Bizottságával, valamint Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Luigi Soreca boszniai EU-delegációvezetővel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
