Drámaian zuhant a magyar diákok tudásszintje
Drasztikusan romlott a 15 évesek tudásszintje az elmúlt három évben - derül ki a a nagy nemzetközi kompetenciamérés, vagyis a PISA-teszt eredményeiből. A teszt érdekessége, hogy nem a lexikális tudást méri, hanem kompetenciákat, vagyis azt, hogy a megszerzett ismereteket hogyan tudják a diákok iskolán kívüli szituációkban alkalmazni. Ez az, ami nem megy olyan jól a magyar tanulóknak.
Az OECD országok (72) 15 éves tanulóinak tudásszintjét 3 évente mérik össze, ez a legátfogóbb és legnagyobb presztízsű nemzetközi oktatási vizsgálat. Éppen ezért, a világ nagy részén a helyi oktatáspolitikát is ez alapján ítélik meg elsősorban. Magyarország eddig sem állt túl fényesen, de mostanra a mérés minden területén az OECD-országok átlaga alá kerültünk. Úgy tűnik, a magyar oktatási rendszer nemzetközileg nem versenyképes.
Már a 2012-es mérésen is jelentősen romlottak a pontjaink, akkor a matematika esett vissza a legjobban. A legfrissebb, 2015-ös adatok alapján most a természettudományos és a szövegértési kompetenciák mutattak zuhanórepülést, és sajnos emellett matematikából sem javítottunk.

Hogy pontszámokban is lássuk, mit jelent ez:
Az OECD átlag természettudományból és szövegértésből 493, matematikából 490.
Ehhez képest a magyar eredmények:
Természettudomány: 477
Szövegértés: 470
Matek: 477
A 2012-es méréshez képest szövegértésből rontottuk a legtöbbet: 12 ponttal estünk vissza, természettudományból 9 ponttal, matekból 4 ponttal.
Egy dologban vagyunk egyedül jobbak az OECD átlagnál, ez pedig a lányok és fiúk közötti esélyegyenlőség. Itt viszont magasan az átlag fölött vagyunk.

A mérés élmezőnyében főleg kelet-ázsiai országok vannak, Európából a finnek, és az észtek is előkelő helyen végeztek. Az Index szerint egyértelmű a trend: "minél fejlettebb, minél gazdagabb egy társadalom, annál többet tudnak az iskolások."
A szomszédaink közül Románia és Szlovákia is rosszabbul teljesített nálunk, Szlovénia viszont szinte már az élmezőnyhöz tartozik.
Van egy teszt, ahol kifejezetten jól szerepeltünk
Az úgynevezett TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) 2015-ös adatai szerint kifejezetten jók a magyar tanulók matekból és a természettudományos tárgyakból is.
Hogyan lehet akkor az, hogy a másik teszten ennyire rosszul szerepeltünk?
A különbség a mérés típusából adódik. Míg a PISA a felhasználható tudást méri, addig a TIMSS a tantárgyi tudásra kérdez rá. Utóbbin egyébként évtizedek óta jól teljesítenek a magyar diákok. A legfrissebb adatokat kedden hozták nyilvánosságra.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma reagált
Az Emmi szerint részben magyarázhatja a romló adatokat, hogy a digitális teszt és néhány feladattípus szokatlan a magyar gyerekeknek, valamint, hogy a legtöbb magyar kitöltő nálunk kilencedikes, míg sok országban 15 évesen már tizedikesek a diákok.
Azt is hangsúlyozták, hogy a rossz teljesítményünk összefügg azzal, hogy Magyarország szegényebb a legtöbb előtte végző országnál - írja az Index.
Összességében az Emmiben is úgy értelmezik az eredményeket, hogy a tantervi tudást a magyar diákok nem tudják megfelelően alkalmazni az iskolán kívül.
Ha hasznos volt a cikk, oszd meg!