HÍREK
A Rovatból

Donald Trump a Kongresszusban: Így vagy úgy, de megszerezzük Grönlandot

Az elnök hosszú beszédben méltatta első hivatali hónapját, külön megdicsérte Elon Musk munkáját és beszélt az USA ukrajnai szerepvállalásáról és a szomszédaira kivetett vámokról is.


Donald Trump maratoni hosszúságú beszédet tartott kedd este (magyar idős szerint szerda hajnalban). Az amerikai elnök a modern amerikai történelem leghosszabb elnöki kongresszusi felszólalásában, ami 1 óra 40 percig tartott, kijelentette, hogy kormányzata „még csak most kezd bele” a munkába. Beszélt arról, hogy csökkenti a szövetségi bürokráciát, vámháborút indított, és új külpolitikai irányt szab. Közben demokrata képviselők „hazugság” feliratú táblákkal tiltakoztak.

A külpolitikáról szólva Trump felolvasta Zelenszkij aznap nyilvánosságra hozott levelét, amelyben jelezte, hogy kész tárgyalni Oroszországgal. Trump szerint az Egyesült Államok „erős jelzéseket” kapott Moszkvából is, hogy Oroszország „kész a békére”. „Hát nem lenne gyönyörű?” – fogalmazott.

Kijelentette, hogy kormánya dolgozik a Panama-csatorna visszaszerzésén, és ismét megerősítette, hogy Grönland megszerzését sem vetette el: „Így vagy úgy, de megszerezzük.”

Bejelentette az is, hogy „aranykupolát” építene az ország védelmére rakétatámadások ellen.

Trump az újonnan bevezetett vámokat is részletezte, amelyeket Mexikóval, Kanadával és Kínával szemben alkalmazott. Az Egyesült Államok 25%-os vámot vetett ki a mexikói és kanadai árukra, a kínai vámokat pedig 20%-ra emelte. Ezek a vámintézkedései megrázták a globális piacokat, és éles reakciókat váltottak ki Kanada, Mexikó és Kína vezetőiből. Trump nem utalt rá, hogy hajlandó lenne kompromisszumra a kereskedelmi háború elkerülése érdekében.

„Bármit vámolnak meg, mi is megvámoljuk őket. Bármit adóztatnak meg, mi is megadóztatjuk őket. Ha nem pénzügyi eszközökkel zárják el előlünk a piacukat, mi is hasonló lépésekkel zárjuk el a mi piacunkat előlük” – jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések a gazdaság növekedését segítik, majd hozzátette:

„Lesz egy kis zavar, de ezzel nincs gondunk. Nem lesz nagy dolog.”

Beszédében az előző elnököt okolta az élelmiszerárak emelkedéséért, és azt mondta, hogy „nemzeti energiavészhelyzetet” hirdet, hogy növelje a hazai olajkitermelést. „Az országunk többé nem lesz woke” – jelentette ki, majd felsorolta kormánya intézkedéseit, köztük az angol nyelv hivatalossá tételét és transznemű nők kitiltását a női sportversenyekről és a hadseregből.

Trump megemlítette, hogy több mint 100 elnöki rendeletet és több mint 400 végrehajtási intézkedést hozott meg. „Az emberek engem választottak, hogy elvégezzem a munkát, és én elvégzem” – jelentette ki. Nem tért ki azokra a jogi akadályokra, amelyek több intézkedését is hátráltatják.

A beszédet a republikánus képviselők többször is tapssal és „U-S-A” skandálással szakították félbe. Trump kiemelte Elon Musk szerepét a kormány hatékonyságának növelésében. „Köszönöm, Elon” – mondta, miközben Muskra mutatott, aki a képviselőházi karzaton ült. A demokrata képviselők közben „Musk lop” feliratú táblákat emeltek a magasba.

Trump felsorolta azokat a programokat, amelyeket Musk csapata „pazarlásnak” minősített. Kiemelte egy arab nyelvű Szezám utca létrehozását, a „transznemű egerek” programját és az LMBTQ+ jogok támogatását Lesothóban, „egy országban, amit senki nem ismer” – fogalmazott. „Ez mind valóságos” – mondta Trump, miközben a teremben a republikánusok közül többen nevettek.

Az elnök visszautalt választási győzelmére is, és azt mondta, hogy az elektori kollégium és az úgynevezett popular vote-ok eredménye is „szinte teljesen vörös volt a republikánusok számára”. A demokrata képviselők ezt bekiabálásokkal és füttyszóval fogadták, mire Mike Johnson házelnök rendreutasította őket. Al Green texasi demokrata képviselő azt kiabálta, hogy „nincs felhatalmazásod”, majd amikor nem volt hajlandó leülni, a házelnök eltávolíttatta a teremből.

A beszéd végén Trump aláírt egy rendeletet, amely szerint egy houstoni vadvédelmi területet egy 12 éves lányról neveznek el, akit vád szerint két, az országban illegálisan tartózkodó venezuelai férfi ölt meg. Anyja könnyek között figyelte az eseményt a karzatról.

A republikánusok lelkesen támogatták az elnököt. Mike Johnson házelnök így fogalmazott: „Én aranykeretbe foglalnám ezt a beszédet.”

(via The Guardian, New York Times)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ennek nem örül Rogán: Trump a magyar korrupcióval is magyarázza a kivetett vámokat, 19 alkalommal szereplünk a panaszlistán
Az erről szóló jelentésben minden más uniós államnál többször említik az amerikaiak hazánkat, nem épp pozitív kontextusban. A jelentésben aggódnak többek között az átláthatatlan magyar közbeszerzések, de a kínai kapcsolatok miatt is.


Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.

Az USA kormánya egy 397 oldalas dokumentumban részletezte, miért döntöttek így – és ebben a szövegben meglepően sokszor kerül szóba Magyarország.

A Válasz Online átnézte a jelentést, amelyből kiderül, hogy Magyarország összesen 19 alkalommal szerepel a panaszlistában, míg például Szlovákiát csak négyszer, Lengyelországot és Romániát tizenkétszer, Németországot pedig tizenhatszor említik. A dokumentumban konkrét példákkal mutatják be, hogy az európai országok – köztük Magyarország – milyen bürokratikus akadályokat gördítenek az amerikai vállalatok elé.

Magyarország neve szinte minden amerikai panasz mellett felbukkan a részletes kormányzati jelentésben, különösen azoknál, amelyek az uniós szabályoknál is szigorúbb előírásokat kifogásolják. Ez azért is érdekes, mert Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” miatt döntött az USA a vámemelés mellett, és ha az EU jobb feltételeket ajánlott volna, elkerülhetőek lettek volna az új terhek.

A dokumentum viszont éppen a tagállami túlszabályozásokat bírálja, és ezek között Magyarországot sokszor negatív példaként említi. Előkerül a gyógyszerek támogatási rendszere, a kötelező ügyvédi kamarai tagság, és több más magyar gyakorlat is, amit az amerikaiak problémásnak tartanak.

Külön kitérnek a közbeszerzésekre is. A Trump kereskedelmi főképviselője által jegyzett dokumentumban ez olvasható:

„Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években.”

Bár Magyarország nem köthet külön megállapodást az USA-val az uniós vámtarifáktól eltérően, a panaszok egy részét – például a közbeszerzések korrupciós kockázatát – akár csökkenthetné is.

A jelentés részletei azért is érdekesek, mert korábban, még Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét korrupció miatt. A magyar kormány ezt úgy értékelte, hogy a lépés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Gulyás Gergely szerint ráadásul, ha hónapok alatt is, de Rogán le is kerülhet a listáról.

A Válasz Onlie megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnöki Kormányirodát is a jelentéssel kapcsolatban, de egyelőre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Milliárdokból építettek díszletet Rákay Philip Most vagy soha! filmjéhez, így néz ki most a terület
Az Átlátszó drónfelvételt közölt a fóti helyszínről. A képek alapján nem úgy tűnik, hogy a producer álmai szerint használnák ki azóta is a díszletvárost.


Sok minden eszébe juthat az embernek akkor, ha meghallja a Most vagy soha! filmcímet, ami a legtöbb számítás szerint több mint 7 milliárd forintos, állami támogatású költségvetésével a legdrágább magyar film lett, ennek ellenére fogadtatása vegyes volt. A mozipénztáraknál 164 ezren váltottak rá jegyet (és ebben benne vannak a dísz-, ingyenes és kötelező vetítések is), míg a tavalyi év (és egyben minden idők) legsikeresebb magyar filmjei, a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? egyaránt átlépte a 660 ezres nézőszámot – a „Demjén-film” jelenleg is fut a mozikban, és immár 740 ezer felett jár.

Rákay Philip művét sokan történelmi hitelessége és pontossága miatt is kritizálták. Igaz, azt a kritikusok is elismerték, hogy a látványban, elsősorban a monumentális díszletekben sikerült hitelesen megidézni 1848. március 15-ét. Érdemes azonban képzeletben visszaugrani a film bemutatása előtti időszakra is: az már akkor látszott, hogy a környezetre nagyon adnak a film készítői, és egy komplett várost húztak fel Fóton. Ezt büszkén meg is mutatták a sajtónak, Rákay maga pedig akkor azt nyilatkozta:

„A Most vagy soha! költségvetésének majdnem felét egy 8 hektáros, XIX. századi díszletváros felépítésére fordítottuk, ami a forgatás befejeztével 100%-os állami tulajdonba került, és évtizedekig bérelhető lesz.”

Az Átlátszó szerint ugyanakkor nem pontosan ezt történt. Az oknyomozó portál drónfelvételeken mutatta meg, hogy néz most ki a 8 hektáron megálmodott díszletváros. Mint írják, „kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt faszádokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll. Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt”.

A film látványvilágának nagy részét digitálisan alkották meg, ezek az utómunkák mintegy másfél évig tartottak – mint ismeretes, a nagyszabású művet nem is sikerült bemutatni Petőfi Sándor szültetésének 200. évfordulóján, 2023-ban.

A portál szerint egyetlen angol felirat utal arra, hogy a díszletet azóta használták egy amerikai produkció felvételeihez. Márciusban egy közelben lakó úgy nyilatkozott: „Amikor a Most vagy sohá!-t forgatták, akkor nagy volt a kiabálás, mostanában csend van, nem zavar minket, hogy itt van a stúdió”.

Az Átlátszó azt is megmutatta ugyanakkor, hogy a díszletváros a Rákay által emlegetett 8 (de számítások szerint inkább 8 és fél) hektáros területnek mindössze kis részét töltötte ki.

Egy 2022-es adásvételi szerződés szerint a Filmintézet 983 629 000 forintos vételárat fizetett a területért a fóti önkormányzatnak és egy Antal Ernő nevű milliárdos üzletembernek. Annak ellenére, hogy 2020 januárjában két szakértő cég a telek értékét 282 000 000 forintban határozta meg.

A Most vagy soha! díszletei napjainkban

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Teljes a káosz: elterjedt a pletyka, hogy Trump 90 napra felfüggeszti a vámokat, aztán cáfolták – fel-le ugrálnak a világ tőzsdéi
A nyitáskor még pánikhangulat volt, mindenhol zuhantak a tőzsdék, majd a pletyka nyomán felpattantak. De az öröm nem tartott sokáig, a Fehér Ház cáfolt.


Szinte példátlan, ami a világ tőzsdéin történt néhány perc alatt: először vadul kilőttek a részvényárfolyamok az egész napos zuhanás után, majd nem sokkal később ismét lefordultak. Az amerikai S&P 500 például először a mélypontról 8 százalékot ugrott, majd villámygorsan 2,3 százalékos mínuszba került.

Az egész őrület hátterében egy pletyka állt. Ugyanis elterjedt a hír, hogy Donald Trump 90 napra felfüggesztené a vámokat minden országgal szemben, Kínát kivéve.

A CNN szerint az egész hullámvasút abból az interjúból indult, amit az elnök legfőbb gazdasági tanácsadója, Kevin Hassett adott a Fox Newsnak. Megkérdezték, van-e rá esély, hogy Trump 90 napra felfüggeszti a vámokat, mire ő így válaszolt: „Az elnök úgy dönt, ahogy dönt.”

Számos hírhálózat ezt úgy értelmezte, hogy Trump 90 napos vámszünetet fontolgat. A CNBC rendkívüli hírként tálalta a dolgot, a befektetők pedig világszerte fellélegeztek.

Csakhogy nem sokkal később Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója cáfolta a hírt, fake news-nak nevezte a pletykát. Hasset maga is megerősítette, hogy soha nem mondott ilyet.

A piac erre is azonnal reagált, és a részvények világszerte ismét zuhanórepülésbe kezdtek. Az őrült fel-le ugrálás miatt a Varsói Értéktőzsde több mint egy órára felfüggesztette a kereskedést.

A CNN szerint mindez annak a jele, mennyire szeretnék a befektetők, ha Trump meggondolná magát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egy éve nyomoznak a kegyelmi botrány főszereplője ellen – még mindig sehol egy gyanúsított
Hangfelvétel bizonyítja, hogy K. Endre hazugságra próbált rávenni egy korábban molesztált áldozatot. Az ügyben a rendőrség tavaly március óta nyomoz, de még senkit sem gyanúsítottak meg.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. április 07.



A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2024 márciusa óta folytat nyomozást K. Endre ügyében, amiről az RTL egy évvel ezelőtt készített riportot. A műsorban bemutatott hangfelvétel szerint K. Endre egy bicskei gyermekotthonban molesztált áldozatot próbált rávenni arra, hogy változtassa meg a korábbi vallomását. A BRFK hivatalból rendelt el nyomozást az RTL Házon kívül című műsorának riportja nyomán.

Az eljárás hamis tanúzásra felhívás miatt indult, és azóta is felderítési szakaszban van. Erről Polt Péter legfőbb ügyész írt Kálmán Olgának, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjének, aki kérdéseket tett fel neki azzal kapcsolatban, hogy haladt-e a nyomozás az elmúlt egy év alatt.

A politikus több kérdést is feltett a legfőbb ügyésznek, például hogy „meggyanúsították-e már K. Endrét”, illetve ha nem, akkor miért nem.

Kíváncsi volt arra is, hogy „józan ésszel gyanúsítható-e más is ebben az ügyben a hamis tanúzásra felhívás bűntettével”, valamint hogy történt-e már gyanúsítotti kihallgatás vagy vádemelés. A 24.hu beszámolója szerint Polt közölte: „az ügy továbbra is felderítési szakaszban van, a Budapesti Rendőr-főkapitányság még mindig nyomoz.”

Gyanúsítottat pedig mindeddig nem hallgattak ki.

K. Endrét - aki a pedofil intézményvezető áldozatait vette rá hamis vallomásra - korábban jogerősen elítélték kényszerítés miatt. 2019-ben első fokon, majd 2021-ben másodfokon is 3 év 4 hónap börtönt kapott, míg V. Jánost, a pedofil igazgatót, akinek K. Endre falazott, nyolc év szabadságvesztésre ítélték. K. Endre 2023 áprilisában államfői kegyelemben részesült, ami később Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezetett. A botrányban érintett kegyelmi döntés miatt lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk