HÍREK
A Rovatból

„Mi köze ennek a ki…tt vírusnak az újraválasztásomhoz?” – Donald Trump bukásának kulisszatitkai

Így látták a bennfentesek az amerikai elnökválasztási kampányt.


Donald Trump kampányemberei már februárban, amikor látszólag minden a hivatalban lévő elnök mellett szólt, érezték, hogy a koronavírus-járvány akár az újraválasztásába is kerülhet. Trumpot azonban öngerjesztő győzelmi mámorában elhagyta minden veszélyérzete.

A Politico a két jelölt bennfenteseinek segítségével idézte fel e nem mindennapi párharc hátterét.

Brad Parscale, Trump 2016-os kampányának sikerkovácsa, egyértelmű volt, hogy ő vezeti elnöke duplázási törekvéseit. Február közepén minden nagyon szépnek tűnt, szárnyaltak a közvéleménykutatási eredmények még a hagyományosan demokrata államokban is, amikor megjelent a koronavírus. A kampányfőnök figyelmeztette a Fehér Ház urát ennek veszélyére, aki egy fültanú szerint e kérdést tette fel Parscale-nek: „Mi köze van ennek a ki…tt vírusnak az én újraválasztásomhoz?”

Joe Biden éppen ezt várta Trumptól, és tudta, hogy neki ellenkezőleg kell cselekednie. Elkezdett maszkot viselni, lemondta a nagy nyilvános eseményeket, és úgy igazította kampányát, hogy azzal ne ártson az embereknek.

Anita Dunn, Biden főtanácsadója elmondta, hogy Trumpnak a pandémia kellős közepén tartott látványos nagygyűlései kapcsán az újságírók, de még saját szövetségesei is értetlenkedtek. Attól féltek, hogy a politikai normáknak fittyet hányó celebelnöknek másodszor is bejönnek botrányos húzásai éppen ellenfele visszafogottsága miatt.

Csakhogy Trump propagandagépezete korántsem működött olyan olajozottan, mint négy évvel korábban. Jellemző például, hogy az elnök kampánycsapata és a republikánus párt országos bizottsága (RNC) között olyannyira megromlott a viszony, hogy a végén ez utóbbi már saját reklámokat készített az általa rendkívül alacsony színvonalúnak tartott Trump-hirdetések helyett.

Ezúttal túl későn indult el a Trumpot támogató Politikai Akció Bizottság (PAC) kampánypénzt gyűjtő akciója. Republikánus körök szerint az elnök pénzügyi csapata, amelyet fiának, az ifjabb Donaldnak barátnője, Kimberly Guilfoyle, a volt Fox TV-s vezetett, végtelen dilettantizmusról tett tanúságot. Még az is előfordult, hogy a szexuális életével gyakran dicsekvő hölgy rúdtáncot kínált egy pénzgyűjtő esten a felajánló donornak. Nem csoda, hogy nem tudtak vetélkedni Bidenék sok kis adományra épített stratégiájával, miközben a demokraták lemondtak arról, hogy házról házra járva győzzék meg a híveket.

Ez a döntés nem váltott ki kezdetben osztatlan lelkesedést, de végül őket igazolta, hogy jelöltjük egészséges maradt, miközben a vírus szélsebesen terjedt a Fehér Házban. Igaz, hogy Biden beindulásához kellett, hogy a dél-karolinai előválasztás előtt előlépett támogatóként az állam legbefolyásosabb politikusa, a képviselőház demokrata többségének frakcióvezető-helyettese. Clyburn nemrégiben egy interjúban elmondta, hogy már egy évvel korábban tudta, hogy Biden mellé áll, csak nem akarta idő előtt nyilvánosságra hozni. A kampánystáb most meggyőzte őt, és bejött: Biden elsöprő győzelmet aratott Dél-Karolinában, majd a szuperkedden is, miután több korábbi riválisa visszalépett és hozzá csatlakozott.

Trump kampányát az elnök szeszélyei diktálták, míg Bidené rendet, fegyelmezettséget sugallt.

És bár rendkívüli óvatossága gúnyolódásokat is kiváltott – alagsori főhadiszállása elnökjelöltségének mintegy szimbóluma lett – az amerikai szavazók végül mégis elutasították Trump elnökségének káoszát, miután több mint 235 ezren haltak meg a pandémia során, amelyet képtelen volt és nem is akart kezelni. Inkább választottak egy mintadiákot, aki hónapokon át ki sem mozdult otthonából, még az elnökjelölő konvención sem vett részt személyesen. Végül több mint 74 millió szavazatot gyűjtött, többet, mint bármely korábbi amerikai elnökjelölt, köztük levélszavazók millióinak voksait, akik ugyanúgy visszahúzódtak otthonukba, mint ő.

Trump mindenáron be akarta bizonyítani, hogy a vírus nem tartja őt vissza.

A járvány kitörése után Parscale a szabadtéri kampánygyűléseket javasolta az elnöknek, ő azonban ragaszkodott a zárt arénákhoz. Így vált a június 20-i tulsai, alig félházas esemény a kampány fordulópontjává és romlott meg végleg Trump és Parscale viszonya. Akkor próbálta kezébe venni az ügyek irányítását Jared Kushner, aki betekintést akart nyerni a kampány minden részletébe, bevonva a vezető republikánus képviselőket és szenátorokat.

Tony Fabrizio, Trump közvélemény-kutatója július 21-én egy 79 oldalas memorandumot írt, amelyben azt tanácsolta az elnöknek: előbb szorítsa vissza a koronavírust, mielőtt megnyitja a gazdaságot, követelje meg a maszkviselést, és a levélszavazásra biztassa híveit. Mindezt Fabrizio alátámasztotta azzal, hogy az elnök népszerűsége többhónapos mélypontot ért el. Parscale és Ronna McDaniel, a RNC elnöke azt javasolta Trumpnak, hogy hagyjon fel a napi koronavírus-sajtótájékoztatókkal. Az egyiken hangzott el ugyanis az a hírhedtté vált javaslata, hogy az emberek fertőtlenítőt injekciózzanak be maguknak a vírus ellen. Közben Kushner meggyőzte az elnököt, hogy rúgja ki Parscale-t.

Ezzel szemben Joe Biden március 11-én, egy héttel az elnökjelöltségét bebiztosító szuperkedd után kivonta magát a forgalomból. Politikai igazgatója, Stef Felman emlékszik arra, hogy folyamatosan figyelték a híreket, és világossá vált számukra, hogy a koronavírus veszélyes ütemben terjed.

Egyes demokraták attól féltek, hogy Trump a maga gőzhenger stílusával eltapossa Bident, ehelyett a kormány orvos tanácsadóit és a médiát söpörte félre. Néhány hét elteltével Biden már vezette a közvélemény-kutatásokat. Biden egy másik bizalmasa, Kate Bedingfield szerint az elnök napi tv-s tájékoztatói nemhogy megnyugtatták volna az embereket, hanem idegesebbé tették őket.

A demokrata csapat egyszerűen nem értette, hogy Trump miért nem állt elő egy átfogó stratégiával a járvány ellen, holott erre minden eszköz a rendelkezésére állt. Ehelyett szándékosan hazudott az amerikai közvéleménynek, és Biden „alagsorán” gúnyolódott. De májusban még Biden saját tábora is kételkedett a kihívó stratégiájának helyességében, és stábjának vissza kellett vernie a párt egyes vezető figuráinak követelését, amelyek több cselekvésre ösztönözték őt.

Még olyanok is osztották nekik az észt például a New York Timesban, akiknek korábbi támogatottjait Biden legyőzte az előválasztásokon. Közben azonban, nagyrészt Trumpék elhibázott pénzgyűjtő akcióinak köszönhetően Biden augusztusra már a tv-reklámok terén is előnyt élvezett. Ebben nem kis része volt annak, hogy az O’Malley Dillon vezette kampánystáb a Zoomon keresztül virtuálisan gyűjtötte össze a támogatókat. Ez nemcsak biztonságos volt a járvány miatt, hanem egyúttal idő- és költségkímélő módszer is.

De legalább ennyire fontos döntés volt, hogy Biden Kamala Harrist választotta alelnök-jelöltjének.

Bár kezdetben még bizonytalan volt, mert a volt kaliforniai főügyész egy vita során úgy tűnt, mintha rasszistának tartaná az egykori alelnököt. Biden azonban végül húgára, Valerie-re, és feleségére, Jillre hallgatott, akik emlékeztettek arra, hogy 2015-ben meghalt fia, Beau nemcsak jó barátja volt Harrisnak, de nagyra becsülte őt kollégaként is. Dick Harpootlian, Biden régi barátja és donorja szerint ez volt a döntő momentum a kampányban, mert a támogatók igazi nyerő párost láttak bennük.

Mire a republikánusoknak szeptemberre összejött a két fődonor üzletember, Sheldon Adelson és Bernard Marcus által összekovácsolt szuper-PAC, amelyből finanszírozták a Preserve America (Őrizd meg Amerikát) kampányt, addigra a közvélemény-kutatások szerint a szavazók több mint 70%-a eldöntötte, hogy kire adja voksát. Éppen ezért a Biden-csapat már ekkor hozott egy titkos döntést arról, hogy megkezdik a pénzgyűjtést Biden hivatalba lépésének, a leendő Fehér Ház stáb felállításának finanszírozásához.

Trump helyzetét nemcsak a koronavírus felelőtlen kezelése rontotta, hanem a fekete bőrű George Floyd május 25-i, rendőri erőszak általi halála és az azt követően országszerte kitört zavargások is.

Joe Biden néhány nap múlva nagy hatású üzenetben felszólított a rasszizmus elleni fellépésre, egyben olyan alapvető reformokat javasolt a rendőrségnél, amelyekkel vissza lehetne szorítani a túlkapásokat. Ugyanakkor a CBS-nek június elején adott interjúban határozottan elutasította azt a radikális követelést, hogy a rendőrség költségvetésének egy részét más, civil kormányszerveknek adják át. Ezzel semmissé tette Donald Trump vádját, mely szerint ellenfele el akarja lehetetleníteni a rendőrséget és a káoszt támogatja. Közben az elnök a hadsereg bevetésének fenyegetésével, a rendőrség dicséretével azt a látszatot keltette, hogy szítja a faji megosztottságot.

E viselkedésére a washingtoni Szent János templom előtti bibliás pózolása tette fel a koronát, miközben a rendőrök könnygázzal oszlatták fel a békésen tüntető tömeget. Bryan Lanza, Trump volt tanácsadója szerint az elnök ezt olyan gesztusnak szánta, mint annak idején George W. Bush, amikor megjelent az Ikertornyok romjainál, csak éppen fordítva sült el.

Ugyancsak fontos mérföldkő volt a küzdelemben a szeptember 29-i első elnökjelölti tv-vita. „Senki nem tudja, miért üvöltözött Trump Bidennel 90 percen keresztül” – mondta az elnök egyik tanácsadója az amerikai választások történetében példátlan eset után.

Ráadásul úgy tűnt: azt várja híveitől, hogy fegyveresen jelenjenek meg a szavazóhelyiségekben a választás napján, miközben nem volt hajlandó elítélni a Proud Boys nevű neofasiszta csoportot, amely számos utcai összetűzést provokált. Mi több: nem volt hajlandó megígérni, hogy elfogadja a választások eredményét. Bidenék azonban nem mentek bele az utcájába. Bob Bauer, Obama elnök volt Fehér Házi tanácsadója szerint tisztában voltak azzal, hogy Trump mindenkit bele akar hajszolni saját fantáziavilágába, ahol ő diktálhat, ezért úgy döntöttek: nem adnak lovat alá egyes botrányos kijelentéseinek túlreagálásával.

Trump azonban nem tágított, továbbra is megagyűléseket rendezett, aztán október 2-án robbant a romba: az elnök, a járványveszély megrögzött tagadója, elkapta a vírust. Biden tanácsadói szerint a volt alelnököt meglepte a hír, de nem érződött rajta káröröm riválisával szemben.

Dunn szerint ekkor igazolódott be, hogy Biden milyen jól döntött sokat gúnyolt alagsor-stratégiájával, mert megmutatta az amerikai népnek, hogyan kell egy elnöknek cselekednie.

Trump csapatát a pánik kerülgette, az elnök mélyrepülése tovább folytatódott a felmérések szerint, és a kampányemberek szerint rossz volt nézni Mark Meadows Fehér Házi stábfőnök válságkezelő szerencsétlenkedését.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fideszesek megakadályozták: nem hallgatja meg a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, ahol az MNB-ügy érintettjeinek meghallgatását javasolták. A fideszes képviselők leszavazták az indítványt.


A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.

A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.

A vita során Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. Hozzátette: „roppant érdekes, hogy korábban, amikor Matolcsy György bírálta a kormányt, az ellenzéki képviselők feldicsőítették őt, most viszont „a fejét is vennék”. Szerinte ennél több mérsékletre lenne szükség.

Riz Gábor kormánypárti képviselő azt mondta, amíg a nyomozás tart, addig nem látja értelmét az érintettek meghallgatásának.

A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.

Az ülésről több fideszes képviselő is távol maradt, köztük Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Bánki szerepe az MNB-ügy kapcsán azért is figyelemre méltó, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely az alapítványok költéseinek elrejtését célozta.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az MNB alapítványaihoz köthető ügyek miatt. A feljelentés több bűncselekmény gyanúját is felveti, köztük csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása.

A feljelentés hátterében az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely szerint az MNB alapítványaihoz köthető befektetések során jelentős összegű közpénz tűnt el, és a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Évek óta nem fizeti ki a kártérítést a budai plasztikai sebész, továbbra is rendel – páciense hosszú ideig szenvedett a hibája miatt
A nő élete vált pokollá egy félresikerült szemhéjplasztika miatt. A műtétet végző orvos hiába vesztette el a pert, a kártérítést máig nem fizette ki.
Malinovszki András / Fotó: marionbrun/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. április 28.



Dr. Sz. a budai Várhegy oldalában rendel, pedig már hat éve jogerős ítélet kötelezi közel 14 millió forintos kártérítés kifizetésére. A 24.hu cikke szerint az orvos a mai napig nem fizetett, ráadásul a bírósági döntés előtt megszabadult attól a cégétől, amelyre a kártérítést kiszabták.

Erika 2008-ban egy biciklis baleset után volt kénytelen szemhéjplasztikai műtétre menni. Az operáció után azonban nemcsak esztétikai problémák jelentkeztek, hanem a szemhéjai sem záródtak rendesen, így szeme folyamatosan kiszáradt és begyulladt.

A rosszul sikerült beavatkozás után az orvos több újabb műtétet is végzett rajta, de a helyzet tovább romlott. Erika más orvosokat is felkeresett, sőt Amerikába is elutazott, hogy újabb műtétet végeztessen, de a korábbi beavatkozások miatt kialakult hegesedések már megnehezítették a javítást.

Mivel a doktor nem ismerte el a felelősségét, és az első műtétért kifizetett 750 ezer forintot sem akarta visszaadni, Erika a bírósághoz fordult. Az ügy évekig húzódott, míg végül az első- és másodfokú bíróság, majd 2016-ban a Kúria is kimondta, hogy Sz. hibázott. A Magyar Orvosi Kamara eközben etikai vétség miatt 1,29 millió forintos büntetést szabott ki az orvosra.

A bíróság 2019-ben hozta meg a jogerős ítéletet, amely szerint cégét 13,75 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezték. Az összeget 15 napon belül kellett volna kifizetni, de az orvos azóta sem rendezte a tartozást, pedig azóta még kamatok is rakódtak rá.

A 24.hu szerint az ítélethirdetés előtt a doktor 100 ezer forintért eladta a cégét egy mélyszegénységben élő nőnek. A nő elmondta, hogy sosem találkozott az orvossal, csupán egy papírt kellett aláírnia, amiért 150 eurót kapott. A kft. nem sokkal később kényszertörlés és felszámolás alá került, majd 2023 nyarán végleg törölték a nyilvántartásból.

Erika nemcsak a bíróságon próbált érvényt szerezni az igazának, hanem az interneten is kifejezte véleményét, sőt, az orvos rendelője előtt is tiltakozott. Egy ilyen alkalommal összetűzésbe került a rendelő egyik alkalmazottjával, ami miatt a bíróság könnyű testi sértés és garázdaság miatt nyolc hónap felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.

A 24.hu munkatársa telefonon is megkereste az orvost. Ő minősítgetni kezdte Erikát, de arra a kérdésre, hogy tervezi-e kifizetni a kártérítést, érdemi választ nem adott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Országos áramszünet van Spanyolországban és Portugáliában – leállt a közlekedés, akadozik az internetszolgáltatás
A két országnak csak a kontinensen kívüli területein van áram. Egyelőre semmit nem tudni az okokról, a kibertámadást sem zárták ki.


Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol Kibervédelmi Intézet (INCIBE) a kibertámadás lehetőségét is vizsgálja. A spanyol és a portugál kormány műszaki csoportjai szintén vizsgálódnak.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter rendkívüli Magyar Infót tart hétfő este a Tisza Párt alelnökével
A párt elnöke szerint számos módon készül a Fidesz a Tisza ellenes lépésekre, ezt akarják bemutatni. Közben a Tisza Szigetekkel kapcsolatban is fontos bejelentés várható.


Hétfő este különleges bejelentkezést (saját elnevezése szerint Magyar Infót) tart Magyar Péter. A Tisza elnöke a párt alelnökével, Tarr Zoltánnal fog bejelentkezni a Facebookon. A tervek szerint az alábbi témák kerülnek majd szóba:

  • A TISZA működését és politikusait érő fenyegetések/zsarolások.
  • A TISZA és a politikusai ellen irányuló kormányzati jogalkotási tervek.
  • Orbánék terve a TISZA kriminalizálására, a működésünk ellehetetlenítésére.
  • A szatellit pártok és Orbánék együttműködése.
  • Óellenzéki szereplők jövőbeni szövegsége a kormányváltást akaró erők megosztására.
  • A Fidesz által a háttérből gründolt és támogatott új pártok.
  • A választási jogszabályok tervezett módosításai a Fidesz és az óellenzéki pártok/politikusok érdekében.

„Emellett természetesen sorra vesszük Orbánék hazugságait az uniós források, Ukrajna uniós csatlakozása és a világ legnagyobb bankrablása kapcsán is” – ígérte Magyar Péter. Ezen kívül bejelentére is készülnek „a TISZA Szigetek és az önkéntes hálózatunk jövőbeni működése, fejlesztése, valamint a koordináció és a szervezeti struktúra hatékonyabbá tétele kapcsán.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: