HÍREK

Debrecen mellé, a semmi közepére vinné a kormány az új Közlekedési Múzeumot

Az M35-ös autópálya és az új BMW-gyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területen kapna helyet az intézmény. Ezt jelenleg csak autóval lehet megközelíteni.


Lázár János bejelentése szerint Debrecenbe vinnék az új Közlekedési Múzeumot, méghozzá nem is akárhová: az M35-ös autópálya és az új BMW-gyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területre. A Népszava szerint a 14 ezer négyzetméteres komplexumban a múzeumon kívül konferenciák, oktatási és üzleti rendezvények is helyet kapnának.

A miniszter már májusban jelezte, hogy a kormány első olvasatban tárgyalta meg a javaslatot, miszerint a 150 milliárd forintos beruházást valahol a BMW-gyár közelében valósítanák meg. Úgy tűnik, ez az opció lesz a befutó,

Lázár szerint ugyanis a Közlekedési Múzeum Debrecenbe költöztetése az ország gazdasági érdeke.

A pályázati dokumentáció alapján az új intézmény nemcsak állandó és időszaki kiállításokat tartalmazna, hanem konferenciáknak, oktatási és üzleti rendezvényeknek is helyet biztosítana. A célok között szerepel, hogy a helyi lakosság kiemelt találkozóhelyévé váljon. Bár elismerik, hogy a környezete „vegyes”, hiszen autópálya, szántóföldek, állattartó telepek és mezőgazdasági létesítmények veszik körül.

Debrecen központja körülbelül 10 kilométerre van, és jelenleg csak autóval közelíthető meg, így a közösségi közlekedést egy transzfer buszjárattal kellene megoldani.

Az új létesítményben a 14 ezer négyzetméteres komplexum kevesebb mint felét, 6800 négyzetmétert foglalna el az állandó és időszaki kiállítás. A műtárgyraktár, az irattár és a restaurátori műhely 3900 négyzetmétert kapna, az irodákra és az üzemeltetésre pedig 1900 négyzetméter jutna. Továbbá terveznek még egy 600 négyzetméteres multifunkcionális konferencia és rendezvényteret, 3D mozitermet, egy 350 négyzetméteres oktatási központot, egy 350 négyzetméteres éttermet és közösségi teret, valamint egy 150 négyzetméteres panorámateraszt is. Az épület körül szabadtéri tevékenységekre alkalmas teret is kialakítanának, aminek legfontosabb eleme a 15 ezer négyzetméteres tesztpálya, de lesz több ezer négyzetméteres autóparkoló és 27 ezer négyzetméter parkosított terület is.

A pályázati dokumentáció szerint

augusztus elején írnák ki az egyfordulós nyílt ötletpályázatot, a pályaművek beadási határideje novemberben lenne, az eredményt pedig karácsony előtt hirdetnék ki. A pályamunkák díjazására 120 millió forintos keretet határoznának meg.

Schneller Domonkos, a Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója korábban a Telexnek azt mondta, hogy Debrecenben is csinálhatnak egy jó múzeumot, amiben partnerek lesznek, de a döntést a kormány hozza majd meg. Az igazgató szerint a Közlekedési Múzeum hálózatos múzeum, már most is vannak vidéki telephelyeik, így minden bővülésnek örülnek.

A kormány terveit többen is kritizálták: Karácsony Gergely főpolgármester szerint mindenképpen Budapesten kellene felépíteni a múzeumot, aminek tervezésére már 16 milliárd forintot elköltöttek. A közlekedési múzeum városligeti épületét 2015-ben zárták be, majd a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepén terveztek új kiállítóhelyet. Már a tervezőket is kiválasztották egy nemzetközi építészeti tervpályázat keretében, és az építési engedély is megvolt, de Lázár János sok más állami projekttel együtt ezt is leállította. Vitézy Dávid pedig arról posztolt, hogy a miniszter ezzel újabb hadüzenetet küldött Budapestnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tarjányi Péter: A kormányzat bajban van
Az elemző szerint a változást a Hont-Orbán interjú is megmutatta. Szerinte az új helyzet új módszereket is kíván.


Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.

„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.

Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.

Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Vérbe fulladt a romantika Budapesten: féltékeny volt, halálra szúrta párját egy holland nő
A holland pár Valentin-nap után érkezett Budapestre, de a szerelmes utazás tragédiába torkollott. A nő azt hitte, párja megcsalta, ami miatt végzetes vitába keveredtek.


Wendy és Stefan öt éve éltek együtt, amikor 2024 februárjában Hollandiából Magyarországra utaztak. Budapesti látogatásuk célja az volt, hogy elmélyítsék a kapcsolatukat.

A Kazinczy utcában béreltek egy lakást, majd elmentek vacsorázni, utána pedig egy romkocsmába tértek be, ahol mindketten fogyasztottak alkoholt. Hajnalban visszatértek a szállásukra – írja a Blikk.

A vádirat szerint a 45 éves nő azt látta, hogy partnere egy másik nővel üzenetet vált a telefonján. Úgy gondolta, hogy a férfi korábban viszonyt folytatott ezzel a személlyel, és bár korábban megígérte, hogy nem tartja vele a kapcsolatot, most mégis ezt tette.

A vita heves veszekedéssé fajult, és a felek kölcsönösen ütni kezdték egymást. Wendy végül egy bicskával vállon és háton szúrta Stefánt.

A férfi elvesztette az eszméletét, a nő pedig segítségért kiabált. A szomszédos lakók értesítették a mentőket, de Stefan életét már nem lehetett megmenteni.

Wendy ügyvédje, dr. Enzsöl Péter a Blikknek azt mondta: „Máig nem tudja feldolgozni, hogy mi történt, rémálmai vannak. A vallomása szerint a párjával összevesztek, aki megütötte őt és sokkhatás alá került. Nem akarta bántani, kérte, hogy hagyja abba, de ennél többet nem tudott elmondani, mert az állítása szerint, törlődtek az emlékei.

Nagyon sajnálja a történteket, két gyermeke is van, akik már borzasztóan hiányoznak neki. Csak videóhíváson keresztül láthatja őket.”

Az áldozatnak is két gyermeke van. Lányai jelenleg nem ismerik a részleteket, és már képernyőn keresztül sem láthatják az édesapjukat. Wendy Utrechtből származik, korábban egy kávézóban dolgozott, és nem volt büntetett előéletű.

„Vitatjuk, hogy ölési szándék vezette, jogos védelmi helyzetre hivatkozunk, ami azt jelenti, önvédelemből cselekedett az ügyfelem. Ha ez bebizonyosodik, akár fel is menthetik. Az erőfölényben lévő férfi ütötte meg először. Egyébként nagyon megviselték a történtek, pszichológushoz szeretne fordulni. Azt mondja, hiányzik neki a szerelme, semmiképp nem akarta elvenni az életét”

– mondta az ügyvéd.

Amennyiben Wendy az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését, a jogszabályok alapján 8 év börtönnél súlyosabb büntetést nem kaphat. Az emberölés bűntettét a törvény alapesetben 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar WhatsApp-felhasználókat is figyeltek a Pegasus szoftverrel
A WhatsApp újabb döbbenetes részleteket tárt fel a Pegasus kémszoftver használatáról. Magyarországon is működhetett a megfigyelő hálózat egy része.


Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.

A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.

Az érintett felhasználók között emberi jogi aktivisták, újságírók és civil szervezetek munkatársai is voltak. A legtöbb célpont Mexikóból (456 fő) és Indiából (100 fő) került ki.

A VSquare újságírója, Panyi Szabolcs arról számolt be, hogy a bírósági dokumentumok alapján a Pegasus támadó infrastruktúrájának egy része Magyarországon működhetett.

A Pegasus nevű kémszoftver magyarországi használatáról már korábban is jelentek meg információk. A Direkt36 nemzetközi tényfeltáró projektje szerint 2018 óta magyar célpontokat is megfigyeltek. A célpontok között voltak oknyomozó újságírók, vagyonos üzletemberek és azok közvetlen környezete is.

Az egyik érintett újságíró Panyi Szabolcs volt. Úgy véli, a most benyújtott dokumentumban szereplő célpontok eltérhetnek a korábban azonosítottaktól, mivel a korábbi nyomozás nem WhatsApp-felhasználókra vonatkozott.

Kósa Lajos korábban elismerte, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémszoftvert, bár az ügyészség később ezt cáfolta, mondván, ez „tényszerűen nem felel meg a valóságnak”.

Lengyelországban 2024-ben derült ki, hogy 2017 és 2022 között közel 600 embert figyeltek meg a Pegasusszal a Jog és Igazságosság párt kormányzása idején.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Törvénysértően vehették le Rogán Antalt a szankciós listáról a demokrata szenátorok szerint
Áll a bál az Egyesült Államokban Rogán Antal miatt. Több demokrata szenátor is élesen bírálja a Trump-adminisztrációt, amiért levették a magyar minisztert a szankciós listáról.


Demokrata szenátorok kritizálják a Trump-adminisztrációt, mert szerintük jogszerűtlenül vették le Rogán Antalt az amerikai szankciós listáról. Az ügyet a Politico nemzetbiztonsági hírlevele tárta fel, amelyre Panyi Szabolcs hívta fel a figyelmet.

‼️?? ROGÁN ANTALT TÖRVÉNYSÉRTŐ MÓDON VEHETTÉK LE AZ AMERIKAI SZANKCIÓS LISTÁRÓL

A POLITICO magyar idő szerint tegnap...

Közzétette: Szabolcs Panyi – 2025. április 19., szombat

Jeanne Shaheen, a Szenátus Külügyi Bizottságának, valamint Elizabeth Warren, a Bankügyi Bizottság vezető demokrata tagja szerint

a döntés aláássa az Egyesült Államok korrupcióellenes politikájának hitelességét. Úgy látják, hogy a lépés sérti a Magnyickij-törvényt, amely világosan meghatározza a szankciók megszüntetésének feltételeit.

A törvény előírja, hogy a szankciók feloldása előtt legalább 15 nappal tájékoztatni kell a Kongresszus illetékes bizottságait. A szenátorok szerint Marco Rubio külügyminiszter indoklása nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket a jogszabály rögzít.

A Magnyickij-törvény alapján a szankciók megszüntetéséhez teljesülnie kell legalább egy feltételnek:

  • vagy az érintett személyt felelősségre vonták a korábbi tevékenysége miatt;
  • vagy hiteles információk állnak rendelkezésre arról, hogy nem vett részt az adott cselekményben;
  • vagy az illető bizonyította, hogy megváltoztatta a magatartását, viselte a következményeket, és a jövőre nézve is elköteleződött a szabályok betartása mellett;
  • a szankciókat akkor is fel lehet oldani, ha az az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja.

A hivatalos indoklás szerint a Rogán Antal elleni szankciók megszüntetésének oka az volt, hogy megváltoztak az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei – írta Panyi Szabolcs. A szenátorok ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: amíg nem történik meg a Kongresszus hivatalos tájékoztatása, a döntés törvénytelennek számít.