HÍREK

Davos 2020: Sötét jövő várhat az emberiségre - Kiadták az idei globális kockázatelemzési jelentést

Öt világszintű környezetvédelmi problémát is felsoroltak, és ezek hatásait elemezték. Úgy vélik, a kihívások ellen az egyedüli út az együttműködés.


Január 21-24. között rendezik meg az 50. davosi Világgazdasági Fórumot, amelynek idei mottója:

Érintettek (szakértők és döntéshozók) az összetartozó és fenntartható világért.

Első alkalommal szerepel öt környezetvédelmi probléma a davosi Világgazdasági Fórumra (WEF) kiadott éves globális kockázatelemzési jelentés élén.

A szerdán közzétett dokumentum

az első öt helyen említi a szélsőséges időjárási jelenségeket, a viharokat és áradásokat, második helyen a klímaváltozás elleni harc, illetve a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás kudarcát. Harmadik helyen a természeti katasztrófák - vulkánkitörések és földrengések - szerepelnek. A negyedik és ötödik helyen a biodiverzitás csökkenése és az ökológiai rendszerek összeomlása, valamint az emberi tevékenység okozta környezetvédelmi károk, mint az olaj és a radioaktív szennyezés veszélyei.

A több mint 750 szakértő és döntéshozó által összeállított jelentés a legvalószínűbb kockázati tényezők között említi még a kereskedelmi háborúkat és a nacionalista politizálás terjedését világszerte, ami nehezebbé teszi a megoldásokra törekvő együttműködést az országok között.

A WEF jelentésében a politika, a gazdaság és a társadalom haladéktalan együttműködését szorgalmazza. Az elzárkózás és a geopolitikai

kihívások ellen az egyedüli út az együttműködés, hogy a mindenkit érintő veszélyekkel szemben határozottan felléphessünk

- hangsúlyozták a jelentés írói.

A WEF globális kockázatként olyan veszélyeket határoz meg, amelyek súlyos károkat okozhatnak több országnak vagy iparágnak a következő tíz évben. A jelentésben többek között kitérnek arra is, hogy a világban a jövőben a hét legnagyobb gazdasági erejű ország közül hat a most még fejlődő gazdaságúakból fog kikerülni. A világ jelenleg vezető országai közül a 20 legnagyobb el van adósodva, miközben nő a társadalmi elégedetlenség. Tapasztalható a nemzeti politikák szélsőségesedése is.

A klímaváltozással kapcsolatban pedig leszögezi, hogy egy évtizedünk maradt, és nem engedhetjük, hogy ezt a csatát elveszítsük. Az egyik legfenyegetőbb probléma az éghajlatváltozás, amit az is igazol, hogy 2019-ben számos időjárási rekord dőlt meg. Úgy vélik, hogy a jelenlegi kormányok politikája azt eredményezheti, hogy majd egy jővőbeni kormány fog hirtelen komoly szigorral fellépni.

Az erőforrások csökkenése is problémát okozhat, országok közötti erőszakos konfliktusokhoz vezethet. A komoly gondot jelentő természeti katasztrófák eltérően hatnak az emberekre, a legnagyobb eséllyel a nőket és gyerekeket sújtják. A kiadvány új zöld társadalmi szerződést is sürget.

A felsorolt problémák az egészségre és a várható élettartamra is hatással vannak, miközben egyes betegségek egyre több embert érintenek - írja az Index.

Az idei davosi találkozót a szeptember óta tomboló ausztráliai bozóttüzek idején tartják. Míg a canberrai kormány eddig elkerülte az ország történek egyik legsúlyosabb tűzvészét összefüggésbe hozni a klímaváltozással, addig az ausztrál közvéleményben egyre nagyobb aggályok vannak a globális felmelegedés miatt. "A szélsőséges időjárási jelenségek látható hatása, a bozóttüzek, áradások, növelték a tudatosságot" - mondta Emily Farnworth, a WEF éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseinek vezetője. "Most teljes valójában láthatjuk, hogy mindez mit jelent" - fűzte hozzá.

Larry Fink, az amerikai BlackRock alapkezelő vezérigazgatója - szakértők szerint jelentős elmozdulásként - figyelmeztette a vállalatok vezetéseit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Ugyanakkor a világ vezető gazdasági hatalmai is elmaradnak a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vállalt ígéreteik teljesítésében. A klímaaktivisták pedig gyanakvással tekintenek a szerintük üres ígéretekre, miközben kifogásolják a fosszilis üzemanyagok hatalmas állami támogatási rendszerét.

A január 21. és 24. közötti

fórum a fenntartható fejlődést választotta fő témájának. Az idén a politikai, gazdasági és társadalmi élet mintegy 3000 személyiségét várják Davosba.

Donald Trump amerikai elnök mellett Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Károly herceg brit trónörökös is várhatóan részt vesz a Világgazdasági Fórumon, bár a világ vezetői közül már többen jelezték, hogy nem mennek el. Boris Johnson brit miniszterelnök például azt mondta minisztereinek, hogy kerüljék el a sokak szerint elitista rendezvényt.

A WEF szervezői, hogy elejét vegyék olyan bírálatoknak, miszerint a magánrepülőgépekkel érkező vendégek a probléma részét képezik, az idei davosi találkozót a teljes karbonsemlegesség jegyében tervezik megtartani a többi között több elektromos autó szolgálatba állításával, helyi ételkínálattal, illetve nem állati proteinből készült élelmiszerrel.

Klaus Schwab német közgazdász, a davosi tanácskozást szervező, azonos nevű svájci nonprofit alapítvány elnöke, a Világgazdasági Fórum alapítója pedig bejelentette,

állami és magán támogatások felhasználásával tervez elindítani egy projektet, amelynek keretében az évtized végéig ezermilliárd fát ültetnének.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Tarjányi Péter: A kormányzat bajban van
Az elemző szerint a változást a Hont-Orbán interjú is megmutatta. Szerinte az új helyzet új módszereket is kíván.


Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.

„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.

Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.

Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vérbe fulladt a romantika Budapesten: féltékeny volt, halálra szúrta párját egy holland nő
A holland pár Valentin-nap után érkezett Budapestre, de a szerelmes utazás tragédiába torkollott. A nő azt hitte, párja megcsalta, ami miatt végzetes vitába keveredtek.


Wendy és Stefan öt éve éltek együtt, amikor 2024 februárjában Hollandiából Magyarországra utaztak. Budapesti látogatásuk célja az volt, hogy elmélyítsék a kapcsolatukat.

A Kazinczy utcában béreltek egy lakást, majd elmentek vacsorázni, utána pedig egy romkocsmába tértek be, ahol mindketten fogyasztottak alkoholt. Hajnalban visszatértek a szállásukra – írja a Blikk.

A vádirat szerint a 45 éves nő azt látta, hogy partnere egy másik nővel üzenetet vált a telefonján. Úgy gondolta, hogy a férfi korábban viszonyt folytatott ezzel a személlyel, és bár korábban megígérte, hogy nem tartja vele a kapcsolatot, most mégis ezt tette.

A vita heves veszekedéssé fajult, és a felek kölcsönösen ütni kezdték egymást. Wendy végül egy bicskával vállon és háton szúrta Stefánt.

A férfi elvesztette az eszméletét, a nő pedig segítségért kiabált. A szomszédos lakók értesítették a mentőket, de Stefan életét már nem lehetett megmenteni.

Wendy ügyvédje, dr. Enzsöl Péter a Blikknek azt mondta: „Máig nem tudja feldolgozni, hogy mi történt, rémálmai vannak. A vallomása szerint a párjával összevesztek, aki megütötte őt és sokkhatás alá került. Nem akarta bántani, kérte, hogy hagyja abba, de ennél többet nem tudott elmondani, mert az állítása szerint, törlődtek az emlékei.

Nagyon sajnálja a történteket, két gyermeke is van, akik már borzasztóan hiányoznak neki. Csak videóhíváson keresztül láthatja őket.”

Az áldozatnak is két gyermeke van. Lányai jelenleg nem ismerik a részleteket, és már képernyőn keresztül sem láthatják az édesapjukat. Wendy Utrechtből származik, korábban egy kávézóban dolgozott, és nem volt büntetett előéletű.

„Vitatjuk, hogy ölési szándék vezette, jogos védelmi helyzetre hivatkozunk, ami azt jelenti, önvédelemből cselekedett az ügyfelem. Ha ez bebizonyosodik, akár fel is menthetik. Az erőfölényben lévő férfi ütötte meg először. Egyébként nagyon megviselték a történtek, pszichológushoz szeretne fordulni. Azt mondja, hiányzik neki a szerelme, semmiképp nem akarta elvenni az életét”

– mondta az ügyvéd.

Amennyiben Wendy az előkészítő ülésen beismeri a bűncselekmény elkövetését, a jogszabályok alapján 8 év börtönnél súlyosabb büntetést nem kaphat. Az emberölés bűntettét a törvény alapesetben 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Törvénysértően vehették le Rogán Antalt a szankciós listáról a demokrata szenátorok szerint
Áll a bál az Egyesült Államokban Rogán Antal miatt. Több demokrata szenátor is élesen bírálja a Trump-adminisztrációt, amiért levették a magyar minisztert a szankciós listáról.


Demokrata szenátorok kritizálják a Trump-adminisztrációt, mert szerintük jogszerűtlenül vették le Rogán Antalt az amerikai szankciós listáról. Az ügyet a Politico nemzetbiztonsági hírlevele tárta fel, amelyre Panyi Szabolcs hívta fel a figyelmet.

‼️?? ROGÁN ANTALT TÖRVÉNYSÉRTŐ MÓDON VEHETTÉK LE AZ AMERIKAI SZANKCIÓS LISTÁRÓL

A POLITICO magyar idő szerint tegnap...

Közzétette: Szabolcs Panyi – 2025. április 19., szombat

Jeanne Shaheen, a Szenátus Külügyi Bizottságának, valamint Elizabeth Warren, a Bankügyi Bizottság vezető demokrata tagja szerint

a döntés aláássa az Egyesült Államok korrupcióellenes politikájának hitelességét. Úgy látják, hogy a lépés sérti a Magnyickij-törvényt, amely világosan meghatározza a szankciók megszüntetésének feltételeit.

A törvény előírja, hogy a szankciók feloldása előtt legalább 15 nappal tájékoztatni kell a Kongresszus illetékes bizottságait. A szenátorok szerint Marco Rubio külügyminiszter indoklása nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyeket a jogszabály rögzít.

A Magnyickij-törvény alapján a szankciók megszüntetéséhez teljesülnie kell legalább egy feltételnek:

  • vagy az érintett személyt felelősségre vonták a korábbi tevékenysége miatt;
  • vagy hiteles információk állnak rendelkezésre arról, hogy nem vett részt az adott cselekményben;
  • vagy az illető bizonyította, hogy megváltoztatta a magatartását, viselte a következményeket, és a jövőre nézve is elköteleződött a szabályok betartása mellett;
  • a szankciókat akkor is fel lehet oldani, ha az az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja.

A hivatalos indoklás szerint a Rogán Antal elleni szankciók megszüntetésének oka az volt, hogy megváltoztak az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekei – írta Panyi Szabolcs. A szenátorok ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: amíg nem történik meg a Kongresszus hivatalos tájékoztatása, a döntés törvénytelennek számít.

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az Egyesült Államok elismerheti, hogy a Krím félsziget az oroszoké
A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.


Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.

A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.

A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.

Donald Trump pénteken azt mondta: Amerika „passzolni” fogja a további orosz–ukrán háborús tárgyalások közvetítését, ha Moszkva vagy Kijev „nagyon megnehezíti” a békemegállapodás elérését.


Link másolása
KÖVESS MINKET: