HÍREK
A Rovatból

Csúcson a babaváró, mélyben a lakáshitel: a feje tetejére állt a lakossági hitelpiac

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 01.



Sokan hitték, hogy itt a vége: úgy vették fel a fiatal házaspárok a babaváró hitelt decemberben, mintha ez lett volna az utolsó lehetőségük erre. Míg a támogatás minden idők negyedik legerősebb hónapját zárta, addig a lakáshitelek piaca tovább zuhant, és hatéves mélyponttal zárta az évet - írja a Bank360.hu. A lekötött betéti kamatok még tovább emelkedtek.

Sokan nem bíztak a kormány tavalyi ígéretében, amit a babaváró hitel meghosszabbításáról nyáron tett. Legalábbis ezt mutatja, hogy a korábbi hónapokhoz képest több mint a duplájára ugrott a folyósított hitelösszeg az év utolsó hónapjában. Míg novemberben 32 milliárd forintot vettek fel a párok, decemberben több, mint a kétszeresét, 70 milliárd forintot, amire a támogatás első néhány hónapja óta nem volt példa - derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. Az aggodalom alaptalannak bizonyult, hiszen az év végén a kormány még két évre meghosszabbította a babavárót, és a feltételeken sem módosított. Az majd a 2023 eleji adatokból derül ki, hogy az előrehozott hitelfelvételek okoznak-e nagy visszaesést a keresletben.

Ami miatt bosszankodhatnak a decemberi igénylők, az az éppen év végén tetőző referenciakamat, ami a támogatás elvesztése esetén a büntetés mértékét határozza meg. Ez a támogatás indulásához képest tavaly év végére közel az ötszörösére emelkedett, több millió forinttal megtoldva a visszafizetendő büntetést. Januárban ráadásul már csökkent is a kamat.

A babaváró hitelből 2022-ben összesen 457 milliárd forint fogyott, ami még az év végi hajrával együtt sem tudta megközelíteni a 2021-es 550 milliárd forintot. A támogatás indulása óta összesen 2097,55 milliárd forintot vettek fel a fiatal házaspárok a kamattámogatott kölcsönből.

Hatéves mélyponton a lakáshitel folyósítás, csúcson a kamatok

A novemberi mélypont után ismét csökkent a lakáshitelek szerződéses összege, decemberben már csak 41 milliárd forint volt, ez a tavaly év végi eredménynek mindössze a 39 százaléka. Ennél alacsonyabb volumen utoljára 2017. februárban fordult elő.

A felvett kölcsönök jelentős részét, közel a kétharmadát használt lakás vásárlására használták fel az igénylők, 12 százalékát pedig újépítésű lakások vásárlására. A fennmaradó összeget bővítésre, felújításra, korszerűsítésre vagy egyéb célra fordították.

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek, az átlagos hitelköltség mutató 2022. decemberben már 11,29 százalék volt a lakáscélú kölcsönöknél.

A kamatfixálás átlagos hossza az év utolsó hónapjában 137,4 hónap volt, öt hónappal rövidebb, mint novemberben.

A támogatott és a piaci kamatozású lakáshitelek arányát tekintve az utóbbiak volumene csökkent látványosabban, ami a rekord magas kamatok miatt nem meglepetés. A támogatott hiteleknél kisebb mértékű csökkenés volt jellemző decemberben. A felvett lakáshitelek 28 százaléka volt támogatott, ami egy százalékkal magasabb, mint az előző hónapban. A fennmaradó 72 százalék, ami közel 30 milliárd forintnak felel meg, piaci kamatozású lakáshitel volt.

Éves szinten 1195 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést az igénylők, ami elmarad a 2021-es, 1300 milliárd feletti eredménytől. A visszaesés 8 százalékot meghaladó, melyet főként az év második felére jellemző nagy csökkenés okozott.

A személyi kölcsönöknél is csökkenés volt

Személyi kölcsönből mindössze 26,49 milliárd forint fogyott tavaly decemberben, ami a novemberhez képest 20 százalékos, 2021 decemberéhez képest pedig közel 26 százalékos visszaesés.

Bár a személyi hiteleket sem kímélték a jegybanki kamatemelések, itt láthatóak leginkább a szezonális változások. A személyi kölcsönök átlagos hitelköltség mutatója decemberben 19,33 százalék volt. Ilyen magas átlagos thm-re 2015 októbere óta nem volt példa.

Éves szinten személyi kölcsönből közel 492 milliárd fogyott, ami meghaladja a 2021-es 468 milliárd forintot. Ezzel a jelentős lakossági hitelek közül a személyi kölcsön volt az egyetlen, ami idén javítani tudott.

A betétesek örülhetnek, a lakossági adatok viszont árnyalják a képet

Decemberben a jegybank adatai szerint a forintbetétek átlagos kamata 11,60 százalék volt, ami meghaladja az előző havi 10,97 százalékot. Ezen belül viszont a lakossági lekötött betétek kamata csökkent decemberre, 7,58 százalékról 7,06 százalékra. Továbbra is az éven belül lekötött betétekre kínálják a bankok a magasabb hozamot, az éven túli betéteknél a decemberi átlag mindössze 2,91 százalék volt.

Az emelkedő betéti kamatoknak köszönhetően a lekötött pénzösszeg is jelentősen emelkedett, decemberben meghaladta az 1000 milliárd forintot.

Ezen belül, ha csak a lakossági betéteket nézzük, kevésbé pozitív a kép, inkább az olvasható ki az adatokból, hogy a lakosságnak decemberben kevesebb pénze maradt, amit leköthet, mint az elmúlt hónapokban. Az elmúlt évben az MNB adatai szerint a lakossági betétek adták a lekötött betétek szerződéses összegének a felét (vagy akár többet is), decemberre ez az arány jelentősen csökkent. Az 1000 milliárd forint feletti szerződéses összegből a lakossági betétek mindössze 378,5 milliárd forintot tettek ki, és az előző hónaphoz képest is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Az eredmény a szezonalitással sem magyarázható: 2021-ben éppen december volt a csúcspont, ekkor kötötte le a legnagyobb összeget a lakosság - emlékeztet a Bank360.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Botrány a határnál: Elásták a fertőzött tetemeket, de az osztrákoknak senki sem szólt
Ausztria csak utólag értesült a peresztegi dögkútról. Most szakértők vizsgálják, veszélyezteti-e a talajvíz a határ túloldalát.


Az osztrák hatóságok nem kaptak előzetes tájékoztatást arról, hogy Pereszteg közelében, a magyar oldalon nagy tömegben ástak el fertőzött állattetemeket – írja az mfor.hu a Vol.at és az APA hírügynökség nyomán.

A Burgenlandi Tartományi Hivatal első értékelése szerint az ausztriai oldalon egyelőre nincs közvetlen veszély a talajvízre nézve.

Az osztrák forrás a magyar fél utólagos tájékoztatására hivatkozva azt írja, a leölt állatokat egy korábban bányászat céljára használt homokbányában földelték el, ahol a talaj sűrű szerkezetű, túlnyomórészt agyagos. Emellett megerősítették azt is, hogy a talajvíz áramlási iránya északnyugat–délkelet, így jelenleg nem kell számolni azzal, hogy a szennyezés elérné az osztrák oldalt.

A burgenlandi vízügyi főosztály szakemberei ettől függetlenül vizsgálják a helyzetet. Heinrich Dorner tartományi tanácsos közleménye szerint „továbbra is nagy figyelmet fordítunk arra, hogy kizárhassuk a talajvízre gyakorolt esetleges hatásokat”.

A fertőzött szarvasmarhák és a kényszervágásra ítélt sertések tetemeit pénteken kezdték Peresztegre szállítani, egy állami tulajdonban lévő ATEV telepre, amelyet már korábban is használták dögtemetőként.

Magyarország kiterjesztette a korlátozási zónát, ahonnan nem lehet állatokat vagy állati eredetű termékeket külföldre szállítani. Burgenlandban emiatt jelenleg 21 kisebb határátkelőt teljesen lezártak, a nagyobb átkelőknél – például Nickelsdorfnál – fertőtlenítő szőnyegeket fektettek le. A tartományi vezetés közölte, hogy az intézkedéseket folyamatosan értékelik, és ha szükséges, módosítják is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Az Irigy Hónaljmirigy tagja Kollár Kingáról: Hunyadi korában azonnal ment volna a bitóra egy ilyen ember
Molnár Imre megmondta a véleményét Magyar Péterről és a Tisza Pártról is, de szóba kerültek a kormánypárti politikai szereplők is.


A Mandiner munkatársa, Lentulai Krisztián Hotel Lentulai című műsorának vendége volt Molnár Imre. Az Irigy Hónaljmirigy basszusgitárosa és a házigazda már az interjú elején leszögezték, hogy egy értékrendet vallanak és egy oldalon állnak. Némi mókázás után a Hír TV-től 18 év után nemrég távozó Lentulai már az első percben Magyar Péter felé terelte a szót, mondván: „én be tudom azonosítani ezt a nevet, hogy Irirgy Hónaljmirigy – egy mai magyar politikusra én rá tudom tenni: ő Magyar Péter.”

Molnár ekkor még no commenttel válaszolt, de később már belement a Tisza elnökének elemzésébe. Arról beszélt, hogy neki Magyar Péter egyelőre egy csukott könyv, „még nagyon nem nyílt ki, vagy még meg sem írták azt a könyvet”. De természetesen Lentulai Krisztiánnál nem lehet megúszni ennyivel a magyarpéterezést, és a műsorvezető felveti, hogy Magyar ősbűne, hogy lehallgatta a feleségét. Ezzel Molnár Imre is egyetértett, ahogy hasonló ősbűnnek tartotta Kollár Kinga európai parlamenti elszólását is. Lentulai vissza is kérdezett, hogy valóban csak elszólásról volt-e szó.

„Egyik rosszabb, mint a másik. Ha elszólás, azért rossz, ha pedig annyira nyeregben érzem magam, hogy 'nesze nektek, így az arcotokba vágom!', akkor pedig azért rossz.

Ez szerintem szörnyű, a Hunyadi korában azonnal ment volna a bitóra egy ilyen ember”

– idézte fel a mostanában futó népszerű sorozatot a paródiazenekar basszusgitárosa – ami az intrikákkal és (világ)politikai helyezkedésekkel teli korszakot tekintve finoman szólva érdekes állítás.

Molnár Imre azt is elmondta, hogy a Tisza Párt mögött megint csak a gyűlöletből politizálást látja, és ma már visszasír olyan politikai ellenfeleket, mint Mesterházy Attila vagy Botka László. Ugyanakkor azt is hozzátette: fontosnak tartja, hogy ne nézzék le azokat az embereket, akik Magyar Péter támogatói.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Máris dőlnek a dominók: összeomolhat a tengeri kereskedelem - Napok alatt óriási a zuhanás
A Kínából induló importáruk jó része már el sem jut Amerikába. A globális ellátás akadozik – és ez még csak a kezdet lehet. Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat az USA-Kína relációban.


Az amerikai vámháború hatására súlyos válság van kialakulóban a tengeri szállítás területén, és ez különösen igaz az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelemre - írja a Les Echos francia gazdasági lap nyomán a Portfolio.

Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat.

A hajózási társaságok sorra törlik a szállítmányokat, és sokan arról számolnak be, hogy a konténerkapacitásra vonatkozó megrendelések 50–60 százalékkal estek vissza. A forgalom „teljesen befagyott”, főként a Kína–USA útvonalon.

A helyzetet tovább súlyosbította az április 4-én bejelentett 145 százalékos amerikai vámemelés és Peking másnapi válaszlépése, amellyel 125 százalékos emeléssel sújtotta az amerikai árukat. Ezek után a szállítmányok 70 százalékát leállították vagy törölték, és a napokban már arra is akadt példa, hogy egy kínai légitársaság inkább nem vette át az amerikai Boeingtől rendelt és leszállított utasszállító repülőgépét, amit így vissza kellett küldeni az USA-ba.

A Kereskedelmi Világszervezet arra számít, hogy az áruforgalom az Egyesült Államok és Kína között akár 80 százalékkal is visszaeshet. Ezt a becslést a hajótársaságok foglalási adatai is alátámasztják: március 30. és április 8. között világszinten 18,4 százalékkal csökkent a konténerfoglalások száma.

A kínai exportőrök próbálják elkerülni az amerikai vámokat, így Indián, Vietnámon, Mexikón vagy Perun keresztül szállítanak Észak-Amerikába.

Bár Európát egyelőre kevésbé érinti a válság, a hatások hamarosan ide is elérhetnek. A Távol-Keletről Észak-Európába tartó szállítások mennyisége rekordszintre emelkedett, ami rövid időn belül túlterhelheti a már most is zsúfolt rotterdami, antwerpeni és hamburgi kikötőket.

A szállítmányozásban tehát dominóhatás indult el, de a következmények mértékét még senki nem látja előre. Egy biztos, hazánk sem marad érintetlen. Itt arról írtunk, hogy az Egyesült Államok által kivetett importvámok – különösen az európai autókat érintően –, valamint a még magasabb kínai vámokkal járó kereskedelmi háború egyik nagy vesztese lehet Magyarország. Ennek legfőbb oka az, hogy hazánk gazdasága jelentős mértékben épít a német autóiparra, illetve a kínai elektromos jármű- és akkumulátorgyártásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A botrányos Munkácsy-díjas Vészabó Noémi exférje is lefoglalta az Erzsébet hidat – méghozzá négy napra
Ráadásul Hadházy Ákos tervezett tüntetésének idejére is igényt tartana a helyszínre. Persze Dézsy Zoltán akciójában van egy komoly csavar.


Dézsy Zoltán, az Elment az öszöd című (az IMDB-n 1,1-es értékelésen álló) film rendezője négy napra lefoglalta az Erzsébet hidat, és egy nagy demonstrációt szervez április 22. és 26. között minden nap, 18 és 19 óra között –szúrta ki a 444.hu.

A rendező már engedélyt is kapott a BRFK egyik képviselőjétől. A rendőrség a 444-nek megerősítette, hogy egy magánszemély valóban bejelentette a gyűlést a híd járdaszakaszaira, amit a gyülekezési hatóság tudomásul vett.

Dézsy a demonstrációra minimum 50 ezer résztvevőt vár. A BKK becslése szerint csúcsidőben ennyien haladnak át óránként az Erzsébet hídon. Azt írta, az egész hídon tartják majd a tüntetést:

a gyalogosok a járdán, az autósok pedig az úttesten vonulnak, miközben mindenki „szépen közlekedik és továbbhalad”.

A rendező bejegyzésében azt is írta: „Amíg mi tüntetünk, senki nem veheti el tőlünk a hidat. Visszaszerezzük Erzsébetet! Nincs az a lyukas zoknis lódoktor, aki ezt megzavarhatná” – utalt Hadházy Ákosra.

Közben arról mi is írtunk korábban, hogy a független országgyűlési képviselő nem kapott engedélyt, hogy az Erzsébet hídon tartsa meg a tiltakozását. A Ferenciek terére tervezett tüntetését is elutasították. Ennek ellenére azt mondta, kedden délután öt órakor kiáll a térre, és kisétál a hídra.

Dézsyn kívül már több fideszes politikus (így Gulyás Gergely, Szentkirályi Alexandra és Orbán Viktor) is jelezte, hogy valamilyen módon korlátoznák azt, hogy a hídon tüntetést tarthassanak, többezer ember közlekedését akadályozva.

Dézsy Zoltán annak a Vészabó Noéminak a volt férje, aki a szakértők tiltakozása ellenére, de Hankó Balázs miniszter külön lobbizásának köszönhetően, munkássága művészeti értékének megkérdőjelezhetőségese ellenére idén Munkácsy-díjban részesült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: