Csányi Sándor keményen kritizálta a magyar bankrendszer szabályozását, nem hagyta szó nélkül a különadókat sem

Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.

Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.

A magyar bíborost szakértők szerint Ferenc pápa nagyra becsülte. Ezt bizonyítja, hogy kétszer is ellátogatott Magyarországra.

Erdő Péter az egyik legrégebben bíborosi rangban szolgáló egyházi vezető, címét 2003-ban még II. János Páltól kapta. Az RTL Híradónak nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint elismert egyházjogász, akiről tudják bíboros társai, hogy világos elképzelései vannak az egyház jövőjével kapcsolatban.

– fogalmazott Érszegi Márk.

Erdő Péternek soha nem volt konfliktusa Ferenc pápával, noha nem mindenben értettek egyet. A legnyilvánvalóbb különbség a 2015-ös menekültválság idején volt nyilatkozataik között. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyház törvényt sértett volna, ha befogadja az utcán fekvő menekült gyerekeket. Ferenc pápa ugyanakkor mindvégig kiállt a menekültek befogadása mellett.

Az argentin egyházfő rendkívül népszerű volt világszerte, a szakértő szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a bíborosi testület Ferenc pápához hasonló karakterű vezetőt választ utódjául.

„Az a bíborosok helyzeti értékelésén múlik, hogy szerintük most mire van szükség: egy nagyobb folytonosságra, vagy nagyobb iránymódosításra. Mindkettő benne van a pakliban” – fogalmazott Érszegi Márk, aki szerint

Lapértesülések szerint Ferenc pápa legszívesebben Matteo Maria Zuppi olasz bíborost látta volna utódjának, mert hozzá hasonlóan szerény életű és progresszív nézeteket képvisel.

De az esélyesek között emlegetik Peter Turkson ghánai bíborost, aki az első színesbőrű pápa lehetne, ám nézetei valamivel konzervatívabbak az elhunyt szentatyáénál. Történelmet írna a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle is, aki az első ázsiai pápa lenne, és akit többen az "ázsiai Ferencnek" tartanak. De komolyan számolnak Ferenc pápa korábbi államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is.

Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)

Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”

Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a szerdán Londonban tartandó tárgyalásokon, amelyek célja az orosz–ukrán háború befejezése. A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce kedden közölte: a tárcavezető „logisztikai okok” miatt mondta le az utat, pedig Rubio az X-en korábban még azt írta, „gyümölcsöző beszélgetést” folytatott David Lammy brit külügyminiszterrel, a tárgyalások házigazdájával, és „várja a folytatást”. Jelen állás szerint mégsem ő megy, így az Egyesült Államokat Donald Trump elnök különmegbízottja, Keith Kellogg képviseli a brit fővárosban.

A mai londoni megbeszélések a múlt heti párizsi találkozót követik, ahol amerikai, brit, francia és német tisztviselők egyeztettek az amerikai javaslatról a tűzszünet elérésére. A CNN-nek nyilatkozó, a keretterv részleteit ismerő forrás szerint a javaslat magában foglalja Oroszország irányításának elismerését a 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félsziget felett, valamint tűzszünetet ír elő a frontvonal mentén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal, de Kijev nem hajlandó olyan megállapodást kötni, amely elismeri Moszkva fennhatóságát a Krím felett.

A húsvéti hétvégi tűzszünet után e hét elején ismét felerősödtek a harcok. Szerdán az ukrán hatóságok közölték: egy támadás következtében kilenc ember meghalt, és legalább harmincan megsérültek, amikor egy orosz drón eltalált egy munkásokat szállító autóbuszt Marhanec városának közelében. Az orosz Nemzeti Gárda közben a TASZSZ állami hírügynökség szerint azt közölte, hogy az éjszaka folyamán megsemmisítettek 17 ukrán támadó drónt.

A tárgyalások mögött húzódó amerikai frusztráció

Az USA azért sürgetheti a tárgyalásokat, akár a Krím beáldozásának árán is, mert amerikai tisztviselők egyre elégedetlenebbek az egyeztetések lassúsága miatt. Rubio a múlt héten figyelmeztetett: ha nem lesz előrelépés, Washington akár vissza is léphet a béketörekvésektől.

Az amerikai külügyminisztérium közölte: az Egyesült Államok már bemutatta a javaslat kereteit mindkét félnek, hogy kiderüljön, lehetséges-e gyorsan közelebb hozni az álláspontokat. A keretterv egyes elemei még hiányoznak, ezek kidolgozását ezen a héten az amerikai, európai és ukrán tárgyalópartnerek együtt végzik – mondta egy neve elhallgatását kérő tisztviselő a CNN-nek.

Hétfőn Vlagyimir Putyin kilátásba helyezte, hogy közvetlen tárgyalásokat folytatna Ukrajnával egy olyan tűzszünetről, amely megtiltja a polgári célpontok támadását.