Budapest egyik legszebb épülete egy 24 évesen meghalt magyar királylánynak állít emléket
24 évesen halt meg, de már életében legendává vált Erzsébet, a magyar királylány. Halála napját, november 17-ét állítólag előre megjósolta. Gyermekként egy német tartománygróffal jegyezték el, és Thüringiába került, ott nevelkedett, majd 14 évesen férjhez ment. Szerényen élt, szegényen halt meg, és soha nem tért vissza Magyarországra. A legenda szerint életének utolsó óráiban magyarul énekelt. Életéről néhány éve már írtunk.
Négy évvel a halála után avatták szentté, 1235-ben, és onnantól megállíthatatlanul terjedt a kultusza először Európában, majd évszázadokkal később a katolikus hittérők munkája nyomán Latin-Amerikában is. Tiszteletére emelték a bogotai és a kassai székesegyházat, az ő nevét viseli egy párizsi templom, neki és Assisi Szent Ferencnek állít emléket az egyik kedvencem, a londoni Southwark katedrális egyik kápolnája, a belgiumi Mons-ban pedig a Szent Erzsébet templomban magyar címer is függ a falon.
Az egyik leggyönyörűbb budapesti épületet is neki szentelték. A Szent Erzsébet plébániatemplom a kertjével együtt a Rózsák terének ékessége.
És ha körbejárjátok az épületet, alaposan megfigyelitek a díszeket, a szobrokat és a belső teret, láthatjátok, hogy mennyi nyilvánvaló és rejtett szimbóluma van, milyen összetett és szépen megkomponált munka, ahol a rózsa és a virágmotívum vissza-visszatér.
Az Árpád-házi Erzsébettel kapcsolatos rózsa legenda egyébként korábbi, középkori történetek elemeiből állt össze. A kenyér rózsává változása például toszkán eredetű, az ezzel a motívummal bővülő életrajz a 13. század végén keletkezett, erre épített a többi is, amely Erzsébetről szólt, és ez a változat terjedt el a 15. században Magyarországon is (ahová nem Gül Baba hozott először rózsát, hiszen a növény már itt volt).
Na, de miért épült meg a templom? A régi terézvárosi plébánia hatalmas területéből 1881-ben választották le a VII. és XIV. kerületi plébániát, majd később ezt is tovább osztották. Az akkori Szegényház téren 1881-ben felépült egy templom, de az hamarosan kicsinek bizonyult. Az új, nagyobb templom építésére kiírt pályázaton a kor legjobb építészei vettek részt, végül Steindl Imre tervét fogadta el a bíráló bizottság.
A gótika iránt megszállottan rajongó Steindl a templom tervezésével és felépítésével is igazolta, hogy igazi művész volt, és fő munkáiban teljes kompozíciókban gondolkodott.
Pont, mint amit a zenében az összhangzat jelent. Éppen ezért a Szent Erzsébet plébániatemplom is olyan apró részletekig kidolgozott és gondosan tervezett alkotás, mint pár évtizeddel később az akkor ultramodernnek számító Pasaréti Páduai Szent Antal-templom, Rimanóczy Gyula munkája. Vagy mint Steindl másik fő műve, az Országház, amelynek építésekor még arra is ügyeltek, hogy a fűtéshez használt szénpor ne csúfítsa el a külsejét, vagy a kémény ne bontsa meg az egységét.
Steindl Imréről tudni kell, hogy mint azt az Építészfórum is kiemeli, igazi "céhmesterként" fogta össze az építészeket, iparművészeket, mesterembereket. Komor Marcell azt írta róla: "E céh tagjai valamennyien a legnagyobb tisztelettel néztek reája (…), amolyan Dombaumeister építőművészt láttak benne." Az Építészfórum szerint Steindl kitűnő kapcsolatot ápolt a társművészetek és az egyes iparágak képviselőivel, akik közül kiemelkedik Zsolnay Vilmos és Róth Miksa. „Zsolnay Steindl felkérése nyomán, az Országház kivitelezéséhez kísérletezte ki azt az anyagot, amelyet először Steindl-masszának nevezett el, később pedig pirogránitként vált ismertté. Róth Miksa még a pályája elején járt, amikor Steindl a tehetségét felfedezte és megbízásokat adott neki az általa restaurált templomok színes üvegablakainak elkészítésére.”
A másik fontos tudnivaló, hogy Steindl Imre külföldön tanulmányozta a gótikát. Schulek Frigyessel együtt a neogótikus stílus egyik vezéregyénisége mellett tanult egy önképzőkörben, ahol középkori épületeket rajzoltak. Steindl Imre egyik rajzán, amit a Szent Bartholomaeus templom tabernákulumáról készített, ki is szúrhatjuk azokat a motívumokat, amelyeket beépített, továbbfejlesztett az Országház és a Szent Erzsébet plébániatemplom építésekor.
Steindl Imre rajza - Forrás: Lechner Tudásközpont/Építészfórum
Gótikus motívumok az Országház épületén
Gótikus motívumok az Országház épületén
Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon
Gótikus motívumok a Szent Erzsébet plébániatemplomon
A harmadik érdekesség az, hogy az Országház építésével egy időben folytak az erzsébetvárosi templom munkálatai is, a mester ráadásul szeretett ugyanazokkal a szakemberekkel dolgozni, így a templom és az országház elemeiben, díszeiben mutat némi hasonlóságot. Van, aki szerint a templom a Parlament szakrális párja, én azonban ezt túlzásnak tartom, nekem egyáltalán nem az Országház jutott eszembe a Rózsák terén álló épületről, hanem a rózsaablakáról például Umbriában látott vagy franciaországban épült templomok. Illetve a kassai Szent Erzsébet templom, ami csak egyfajta ihletforrásként szolgált, hiszen a dóm a Rózsák terén álló templomnál díszesebb, impozánsabb, részletgazdagabb.
Az alapokat 1893. július 23-án kezdték ásni, az építkezést szeptember 11-én kezdték meg. Az 1895. október 20-án megrendezett ünnepélyes alapkőletételen részt vett az uralkodó, I. Ferenc József is, és saját kezűleg helyezte el az egyik alapkövet. A templom 1900-ra készült el, majd 1901. május 16-án, szentelték fel, és Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába ajánlották.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A háromhajós, kereszthajós alaprajzú, kéttornyos templom északnyugati főhomlokzatának két tornya egymástól nagyobb távolságra épült fel. Köztük nyílik a templom főkapuja és két mellékbejárata. Felettük, a kapuoromzat csúcsán Kiss György Szent Erzsébet-szobra áll, a kapu fölött kerámiakeretben gótikus rózsaablakot láthatsz. A homlokzati oromzat csúcsíves mezejében Köllő Miklós szoboralakjai láthatók: Szent László, Szűz Mária (karján a kisdeddel) és Szent István.
A stilizált virágmotívumok, például a rózsaablak körüli keretben, a rózsát idézik. A templom előtt 1932-ben felállított szobor kötényében is rózsákat láthattok, mert azt a pillanatot hivatott megörökíteni, amikor a kenyér rózsává változik, és Erzsébetet áthatja az áhítat - a teret is ugyanekkor, a szent halálának 700. évfordulójára nevezték át Rózsák terének.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A templomban látható, fából faragott Szent Erzsébet szobor kezében is rózsákat láthattok. A templom mennyezetén és falán a virágmotívumok, illetve a ragyogó színekben tündöklő üvegablakok virágmotívumai is finoman a rózsákra utalnak.
Ha teheted, szánj az épületre legalább másfél órát, járd körbe, nézz be, ülj le, és gyönyörködj a szépségében.
