Bruti: Ha megnyilvánulsz a Fidesszel szemben, akkor neked kábé kuka

Egy 22 éves nő halt meg nemrég a nyíregyházi kórházban, miután világra hozta kisfiát, derül ki a Tények riportjából. Nikoletta március 22-én boldogan és izgatottan ment szülni. Az öröm azonban hamar szörnyű fordulatot vett: a szülés után agyvérzést kapott.

Az orvosok három és fél órán keresztül küzdöttek az életéért. A családnak azt mondták, hogy a műtét sikeres volt, ennek ellenére másnap agyhalottnak nyilvánították Nikolettát.

A hozzátartozók nem hibáztatnak senkit, de szeretnék megtudni, pontosan mi történt. A helyiek szerint Nikoletta epidurális érzéstelenítéssel szült, amit egy rezidens orvos adott be neki. Azt, hogy ennek köze lehetett-e az agyvérzéshez, jelenleg a rendőrség is vizsgálja.

A nő holttestét igazságügyi boncolásnak vetik alá.

„Nyilván a boncolás során találtak valami olyan adatot, ami arra utalt, hogy nem volt megfelelő az orvosi ellátás, és ilyenkor kötelezően át kell fordulni igazságügyi boncolásba, és hát nyilván a továbbiakban szövettan, egyéb toxikológiai és egyéb vizsgálatok alapján lehet majd állást foglalni abban, hogy történt-e bármilyen orvosi mulasztás” – mondta a Tényeknek Szeles Géza igazságügyi orvosszakértő.

Nikoletta családja és párja még sokkos állapotban van, nem tudnak nyilatkozni. Ismerőseik adománygyűjtést szerveztek az újszülött kisfiú számára, aki jól van. A rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit. A kórháztól egyelőre nem érkezett válasz.

A Tények teljes beszámolóját itt lehet megnézni:

Siposhegyi Zoltán nemrég egy bécsi előadáson beszélt arról, milyen tapasztalatokat szerzett, amikor még az MTVA-nál, vagyis a közmédia hírszolgáltatójánál dolgozott, vette észre a 444. A külpolitikai újságíró már korábban is szerepelt az Öt lecke a valóság felszámolásáról című dokumentumfilmben, ahol hasonló témákról mesélt.

A bécsi előadáson elmondta, hogy amikor elbocsátották az MTVA-tól, a vezetők azt mondták neki: nem tudják pótolni, ezért még fél évig marasztalták. Kiemelte, hogy szerette közvetlen munkatársait, mert a külpolitikai újságírók a világ fontosabb eseményeivel foglalkoztak, nem a hazai politikával.

Siposhegyi szerint 2016-ban fordulat következett be, amikor Donald Trump megjelent az amerikai politikában. Elmondása szerint eleinte sokan nevettek rajta, de aztán „valaki felül rájött arra, hogy 'nekünk van itthon egy Trumpunk, nem röhöghetjük ki más Trumpját, hogyha nekünk is van egy, azt meg nem röhöghetjük ki'”.

Azt mondta, hogy ettől kezdve elkezdtek belenyúlni az anyagokba, megjelent a migránsozás, majd jöttek a sorosozós és brüsszelezős témák. Úgy fogalmazott: ekkor kezdett „forróvá válni a talaj a talpa alatt”.

Az M1-ről ezt mondta:

Azt is hozzátette: „Tényleg letelefonáltak, volt egy kis telefon”, és „mindenki tudta, hogy valamelyik minisztériumhoz van bekötve”, illetve „amint megcsörrent ez a telefon, mindenkinek összeszorult a gyomra”.

Siposhegyi szerint sok barátja maradt ott, akik azt mondják: azóta a helyzet még rosszabb lett.

A teljes előadást itt lehet megnézni:

A hét elején még többfelé lehet zápor, majd csökken a csapadék esélye, és április első hetében jellemzően száraz, napos-felhős idő várható. A szél gyakran lesz erős. A hét közepén a hőmérséklet csúcsértéke ismét megközelíti a 20 Celsius-fokot, de vasárnapra 3-9 fok közé csökken, és visszatérnek a gyenge hajnali fagyok, írja az MTI a HungaroMet előrejelzése alapján.

Hétfőn a Dunántúlon és középen csak gomolyfelhők zavarhatják a napsütést, keleten, északkeleten viszont tartósan borult maradhat az ég, zápor legnagyobb eséllyel a középső országrészben alakulhat ki. Az élénk északias szelet a Dunántúlon erős, az Alpokalja és a Fertő térségében viharos lökések kísérik. A hőmérséklet csúcsértéke többnyire 10-15 fok között alakul, de a felhősebb északkeleti vármegyékben kicsit hűvösebb idő valószínű.

Kedden sok felhőre kell számítani, a nap második felétől az ország északkeleti, keleti felén csökkenhet a felhőzet, ezért arrafelé több, máshol legfeljebb néhány óra napsütés valószínű. Helyenként - legnagyobb eséllyel és számban a déli országrészben - alakulhat ki zápor, de zivatar sem kizárt. Az északi, északkeleti szél nagy területen lesz erős, a Nyugat-Dunántúlon és északkeleten viharos széllökések is lehetnek. A minimum-hőmérséklet 4-9 fok között valószínű. A csúcsérték 12-19 fok között alakul, keleten lesz a melegebb.

Szerdán fátyol- és gomolyfelhők mellett több órára kisüt a nap, egy-egy zápor előfordulhat. Az északi, északkeleti szél sokfelé lesz élénk, különösen északkeleten erős lökésekre is számítani kell. A minimum-hőmérséklet általában 4-9 fok között alakul, de a szélvédett, kevésbé felhős helyeken fagypont közelébe is lehűlhet a levegő. Délután 13-18 fok várható.

Csütörtökön északkelet, kelet felé egyre több gomolyfelhő zavarhatja a napsütést, de csapadék nem valószínű. Az északias szél a keleti országrészben nagy területen élénk, néhol erős lesz. A minimum-hőmérséklet általában 3-8 fok között várható, de a szélvédett, kevésbé felhős helyeken hidegebb lehet. Délutánra 13-19 fok közé melegszik fel a levegő.

Pénteken napos idő valószínű a gomoly- és fátyolfelhők mellett, majd észak felől megnövekedhet a felhőzet. Csapadéknak kicsi az esélye. Az északi, északnyugati szelet élénk, néhol erős széllökések kísérhetik. A minimum-hőmérséklet általában 3-9 fok között valószínű, de a szélvédett, kevésbé felhős helyeken hidegebb lehet. Délutánra 13-20 fok közé melegszik fel a levegő.

Szombaton szakadozott felhőzet mellett több-kevesebb napsütés valószínű, elszórtan lehet zápor. Az északias szél sokfelé megerősödik, helyenként viharossá fokozódik. Hajnalban 2-9, délután 6-14 fok valószínű, északkeleten várható a leghidegebb.

Vasárnap változóan felhős időre, elszórtan záporos csapadékra van kilátás, hózáporra is van esély. Az északias szél továbbra is nagy területen lesz erős, helyenként viharos. A minimum mínusz 1 és plusz 6, a maximum-hőmérséklet 3 és 9 fok között várható.

Több százezren gyűltek össze szombaton Isztambul ázsiai oldalán, Maltepe városrészben, hogy részt vegyenek a „Szabadságot İmamoğlunak” nevű tüntetésen – írja a Reuters. A megmozdulást a Köztársasági Néppárt (CHP) szervezte, amelynek célja Ekrem İmamoğlu, Isztambul polgármesterének támogatása volt. A demonstrálók török zászlókat lengettek és transzparensekkel fejezték ki véleményüket. Az egyik molinón ez állt: „Ha az igazságszolgáltatás hallgat, a nép fog megszólalni”.

A tüntetésen felolvasták İmamoğlu üzenetét is, amely nagy tapsot kapott:

A polgármester azt is üzente: „Bebörtönözhetnek, bíróság elé állíthatnak, de a nemzet már megmutatta, hogy minden csapdát és összeesküvést képes szétzúzni.”

A tiltakozások azt követően kezdődtek, hogy múlt héten őrizetbe vették İmamoğlut, Recep Tayyip Erdoğan elnök legfőbb politikai ellenfelét, majd korrupciós vádak alapján előzetes letartóztatásba helyezték. Azóta országszerte százezrek csatlakoztak a demonstrációkhoz. A tüntetések túlnyomórészt békésen zajlottak, de Ali Yerlikaya belügyminiszter közölte, hogy eddig közel 1900 embert vettek őrizetbe a tüntetések során, és csütörtökig 260 főt előzetes letartóztatásba helyeztek.

A rendőri akciók többször fordulnak erőszakosra is. A Sassy – a BBC alapján – beszámol egy esetről, amelyben egy rendőrnő fenyegetett meg egy tüntető nőt, mondván:

A demonstrálót állítása szerint megverték, egy rendőr szexuálisan zaklatta, félelmében bevizelt, és éppen a női rendőrök gyakoroltak rá nyomást, hogy ne tegyen feljelentést.

Özgür Özel, a CHP vezetője a rendezvényen elmondta, hogy milliók követelik İmamoğlu szabadon engedését és új választások kiírását. Szerinte a polgármester ellen felhozott vádak alaptalanok és politikai indíttatásúak. A párt bojkottot hirdetett minden olyan médium, márka és üzlet ellen, amelyet Erdoğan-barátként tartanak számon.

Az ellenzéki pártok mellett több emberi jogi szervezet és nyugati ország is bírálta az eljárást, szerintük İmamoğlut azért próbálják ellehetetleníteni, mert veszélyt jelent Erdoğan számára a következő választáson. A török kormány ezt visszautasította, és hangsúlyozta, hogy a bíróságok függetlenek.

A tüntetésen többen is felszólaltak. Egy korábban kirúgott önkormányzati dolgozó így fogalmazott: „Nem félek, és továbbra is ellenállok. Mindenkit arra kérek, hogy ne féljen ... Kirúgtak a munkahelyemről, de eljön az igazság ideje.” Egy nyugdíjas tanár pedig azt mondta: „Ha visszatekintünk az emberiség történetére, minden országban, minden rendszerben, ahol elnyomás volt, előbb-utóbb a nép és az ellenállók győztek. Az igazi tulajdonosai azoknak az országoknak mindig a nép volt.”

Recep Tayyip Erdoğan elnök „színháznak” nevezte a tüntetéseket, és jogi következményeket helyezett kilátásba. Felszólította a CHP-t, hogy hagyjon fel a török nép „provokálásával”.

Imamoglu őrizetbe vétele után jelentősen csökkent a nagyrészt a belföldi piactól függő török pénzügyi eszközök értéke, a jegybank pedig devizatartalékok felhasználásával próbálta meg stabilizálni a lírát. A kormány szerint a gazdasági hatás korlátozott és átmeneti lesz. A jegybank hangsúlyozta, hogy a gazdaság alapjai stabilak, de szükség esetén további lépéseket is tesznek.