Beszólt Orbánnak Ursula von der Leyen: „Hibáztatták valaha a magyarokat a szovjetek 1956-os inváziójáért?”
Szijjártó Péter éppen akkora időzítette aktuális szentpétervári látogatását, amikor több közép-kelet-európai ország vezetője gyűlt össze, hogy a kontinensre leselkedő veszélyekről tárgyaljanak a GLOBSEC regionális biztonságpolitikai konferenciáján — írja a 444.
A rendezvényt Petr Pavel cseh államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság frissen újraválasztott elnöke nyitotta meg.
Von der Leyen beszéde különösen figyelemre méltó volt, mivel bár Orbán Viktor nevét nem említette, egyértelműen a magyar miniszterelnöknek üzent. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy Közép-Európa ma már nemcsak földrajzilag, hanem politikailag és stratégiailag is az EU jövőjének kulcsa. Kiemelte a cseh és lengyel gazdaság sikereit, és azt, hogy a nyugati tagállamok sokat tanulhatnának a régió versenyképességéből.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán Von der Leyen felidézte, hogy a régió országai már évekkel ezelőtt figyelmeztettek Vlagyimir Putyin valódi szándékaira. Azt is hozzátette, hogy a békét Európában nem szabad biztosnak venni, és hogy a Kreml viselkedése ugyanolyan jogsértő most, mint amilyen a múltban volt.
Von der Leyen kritikája különösen élessé vált, amikor arról beszélt, hogy vannak politikusok, akik nem az agresszort, hanem az áldozatot hibáztatják a háborúért. Bár Orbán Viktort név szerint nem említette, világos volt, hogy rá célzott, amikor megkérdezte:
Beszédében Von der Leyen arra is kitért, hogy Európában a béke nem szinonimája a megadásnak vagy a megszállás elfogadásának. Szerinte azok, akik az ukrán támogatás feladását szorgalmazzák, valójában Ukrajna alávetését akarják. Ugyanazt az appeasement kifejezést használta, mint pár nappal korábban David Pressman amerikai nagykövet, amivel a konfliktuskerülő diplomáciát szokták leírni.
Von der Leyen szerint a béke nem csupán a háború hiánya, hanem egy olyan megállapodás, ami lehetetlenné teszi a háborút. Ehhez pedig az európai integráció erősítése az út. Végezetül hangsúlyozta, hogy Európa az elmúlt években gyorsan növelte védelmi kiadásait, és ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog. Mint mondta, Európa védelme elsősorban Európa felelőssége, és ebben a folyamatban az európai országoknak kell vezető szerepet vállalniuk.