Benjamin Netanjahu megérkezett Budapestre

Idén márciusban 5885 gyermek született Magyarországon, miközben 11 198 ember hunyt el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentéséből. A születésszám 8,9 százalékkal maradt el a tavaly márciusi adathoz képest, míg a halálozások száma 4,9 százalékkal emelkedett.

Márciusban a napi születésszám átlaga 190 volt, ami még a februári, rekord-alacsony hónap adatait is alulmúlta. Akkor 5653 gyermek jött világra, de mivel az a hónap rövidebb, a napi átlag 202 volt. A márciusi adat tehát tovább csökkent.

Március végéig 1397-tel kevesebb újszülött jött világra, és 1484-gyel többen haltak meg, mint 2024 azonos időszakában. A természetes fogyás mértéke így elérte a 17 300 főt, ami 20 százalékkal – a szökőnap hatását figyelembe véve pedig 21 százalékkal – magasabb, mint a tavalyi év első negyedévében mért 14 419 fős érték.

A KSH kiemelte:

A születésszám csökkenésével együtt a teljes termékenységi arányszám is visszaesett. Márciusban 1,31 volt ez az érték, míg februárban 1,34, tavaly márciusban pedig 1,38. Ennél alacsonyabb érték csak 2010-ben (1,25) és 2011-ben (1,23) volt.

Márciusban 2968 pár házasodott össze, ami 2 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos hónapjához képest. Az első negyedévben összesen 6614 házasságot regisztráltak, ez 6,4 százalékkal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.

(via 444)

Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.

konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.

A fővárosi árvízvédelemre 2023-ban elfogadott kormányhatározat összesen 32,2 milliárd forintot különített el: ebből 28,3 milliárd forintot a Római-partra tervezett mobilgát kiviteli terveinek elkészítésére és megvalósítására, míg 3,9 milliárdot az észak-pesti projektre.

A mostani fejlesztésekhez kapcsolódóan a főváros korábban is kapott forrást: az előző uniós pénzügyi ciklusban 3,8 milliárd forintot észak-pesti szakaszra, 5,8 milliárdot pedig a Csillaghegyi-öblözet védelmére. Utóbbiból megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, valamint elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya.

A Római-parti védmű nyomvonala a Nánási-Királyok útja mentén kapott vízjogi létesítési engedélyt. A part menti megoldás hívei azonban bíróságon támadták meg a döntést, az eljárás jelenleg is tart.

A kivitelezői tender még folyamatban van, így egyelőre az sem biztos, hogy lesz olyan ajánlat, amely belefér a 28,3 milliárd forintos keretbe.

A márciusi közgyűlésen ismét felszínre kerültek a korábban is ismert érvek: a part menti védekezés támogatói és ellenzői is felszólaltak. A vitában szó esett a természetes partszakasz lepusztításától és a fák kivágásától való félelmekről, valamint a lakók aggályairól.

A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatóságának vizsgálatáról. A szakértői anyag szerint mindkét nyomvonal megvalósítható, de a part mentén 700, a belső útvonalon csupán 160 fa kivágása szükséges, így ez utóbbi kevésbé terhelné a környezetet.

Mint fogalmazott: „az unió a korábbi 9,3 milliárd forint értékű támogatás visszafizetését is kérheti”. Véleménye szerint a kormány ezt a pénzügyi terhet a fővárosra hárítaná.

Közben más térségek is jelezték igényüket a támogatásra. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: „izgatottan várja” a döntést, mert „a pénznek másutt is jó helye lenne”. A Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” várakoznak.

„Elég erre a két képre nézni. A Fidesz és a TISZA gyűlése Pécsett. A múlt és a jövő” – írta Magyar Péter pénteki posztjában, amiben két fotót osztott meg. Az egyik kép a TISZA Párt, a másik pedig a Fidesz országjárásán készült Pécsen.

„A Fidesz és Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy nemsokára lezárul a hazugság, a korrupció és gyűlöletkeltés korszaka” – írja a TISZA Párt elnöke, aki szerint a Fidesz a hátralévő pár hónapban még minden meg fog próbálni.

– fogalmazott Magyar.

„Rossznak lenni rossz. Álságosnak és álszentnek is rossz lenni” – írta a politikus, aki szerint

„Orbán Viktor ma már szemérmetlenül hazudik, gyűlölködik és fenyeget” – jegyezte meg Magyar, aki bejegyzését azzal zárta: „Az igazság és a szeretet végül mindig győz. Most is így lesz”.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azt szeretné, ha a kormány május végén kivezetné az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot – derül ki a szervezet sajtóközleményéből.

A szövetség szerint az árrésstop bevezetése óta csökkent a szabályozásban érintett termékek átlagos kosárértéke, az online árfigyelő adatai alapján pedig nem történt meg a veszteségek tovább hárítása a vásárlókra, írta a Telex. Példaként említik, hogy a tojás ára közel 30 százalékkal, a búzafinomliszté több mint 20 százalékkal, a tejé pedig 15 százalékkal lett alacsonyabb.

A közleményben az OKSZ kiemelte: „Az árrésstop bevezetésének indoka a magas infláció volt, ami most már csökkenő pályára állt.”

A szervezet azt is jelezte, hogy ha a szabályozás kiterjesztéséről döntene a jogalkotó, részt kívánnak venni az előzetes szakmai egyeztetésekben. Hangsúlyozták, hogy a kiskereskedelmi vállalatok partnerek a kormány infláció elleni törekvéseiben, de szeretnék elkerülni a további veszteségeket, ezért fontos számukra az árrésstop megszüntetése.

Ezzel egy időben a boltokat arra is ösztönözték, hogy más termékek árát ne emeljék. Az OKSZ szerint ez az intézkedés jelentős veszteséget okoz a szektor szereplőinek.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy nemcsak megtartanák az árrésstopot, hanem azt újabb termékekre is kiterjesztenék.

Az OKSZ közleménye úgy fogalmaz: „Bízunk abban, hogy a kivezetésre minél előbb sor kerül, mivel annak hátrányos hatásai az idő múlásával halmozódnak a kiskereskedők és a beszállítók üzletvitelében. A magyar fogyasztók érdeke is az, hogy magas színvonalon, jó áron szolgálják ki őket a kiskereskedők.”