Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást
Öt évvel ezelőtt, egy főként magyar kutatókból álló csoport hozzálátott a késő kréta korú, iharkúti gerinces lelőhelyről származó több ezer fosszilis tojáshéj töredék morfológiai, mikroszerkezeti és elemösszetételi vizsgálatához. Ebben a Dr. Prondvai Edina által vezetett, 2017-ben publikált tanulmányban felvetették, hogy a tojáshéj leletek nagy többségét adó héjtípus, - melyhez hasonló héjtöredékek Európa egyéb lelőhelyeiről is előkerültek - kistermetű ragadozó dinoszauruszoktól, úgynevezett maniraptoráktól származott. A tanulmány szembeszállt az akkoriban széles körben elfogadott nézettel, miszerint az ilyen típusú tojáshéjak kihalt gekkó-szerű gyíkokhoz tartoztak, mivel a mai gekkók tojáshéjához hasonló díszítettségűek és vastagságúak.
Egy dél-koreai kutatócsoport hamarosan felkereste a magyar kutatókat, hogy további kristályszerkezeti vizsgálatoknak vethessék alá az iharkúti tojáshéjakat azzal a meggyőződéssel, hogy azok nem a dinoszauruszok, hanem a mai gekkók tojáshéjának szerkezetével mutatnak majd hasonlóságot.
Azonban már az első eredmények igazolták a magyar kutatók felvetését, miszerint az iharkúti tojáshéjak nem mások, mint raptortojások maradványai.
„Míg a koreai kollegáink kissé meglepődtek, mi nagyon örültünk ezeknek az eredményeknek” – meséli Dr. Prondvai, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tagja. „Az előzetes vizsgálatok izgalmas eredményei így arra ösztönöztek bennünket, hogy kutatásunkat egyéb európai lelőhelyek hasonló fosszilis tojáshéj leleteire is kiterjesszük, és ezzel meg is alakult egy új, nemzetközi csapat.”
A 2020 elején megjelent publikációban kristályszerkezeti vizsgálatokkal végül minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy nemcsak az iharkúti, de az egész késő kréta korú európai szigetvilágban elterjedt, és gekkó tojáshéjnak gondolt leletek is madárszerű dinoszauruszok vagy akár már valódi madarak tojásaihoz tartoztak.
Miközben ezek a minden részletre kiterjedő vizsgálatok zajlottak, a Dr. Ősi Attila által vezetett iharkúti ásatások leletei egy pár centiméter hosszú, rendkívül töredékes, ovális alakú, különös felülettel rendelkező lelettel bővültek. Bármilyen aprónak és töredékesnek, annál értékesebbnek bizonyult ez a maradvány. Kiderült ugyanis, hogy a felületén látható rücskök és kiemelkedések pontosan megegyeznek a Pseudogeckoolithus tojáshéj töredékeken látható díszítettséggel.
„Így döbbentünk rá, hogy ezzel a jelentéktelennek tűnő lelettel nem mást tartunk a kezünkben, mint az első, Magyarországról előkerült fosszilis dinoszaurusz tojást”
– emlékszik vissza Dr. Prondvai, majd úgy folytatja: „A microCT felvételek alapján a részleges tojásban sajnos nincsenek embrionális csontmaradványok, és javát a belsejét kitöltő üledékes kőzet alkotja, így csak a felületén tapadó, repedezett héjmaradványok igazolják az eredetét.”
Ugyan dinótojás hallatán mindenki egy görögdinnye méretű tojásra számítana, a varjútojás méretű első magyar lelet mégsem okoz csalódást a kutatóknak.
„A tény, hogy egy ennyire pici tojás maniraptora dinoszaurusztól származott, és hogy mérete ellenére megőrződött, már önmagában is rendkívül érdekes. A héjtöredékek gyakoriságával együtt ez arra utal, hogy ezek az állatok az egykori folyópart közelében, és talán telepesen fészkeltek”
– magyarázza Dr. Prondvai, és hozzáteszi: „ezek az eredmények nem csupán új megvilágításba helyezik a madárszerű dinoszauruszok késő kréta kori európai elterjedéséről alkotott nézeteinket, de felhívják a figyelmet az ilyen apró, töredékes leletek tudományos jelentőségére is.
Az első magyar dinoszaurusztojás a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításának részeként lesz megtekinthető.
