HÍREK
A Rovatból

Bekeményített Erdogan: Törökország EU-tagságához köti Svédország NATO-csatlakozásának támogatását

Ankara azért nem támogatja a skandináv ország felvételét, mert szerintük nem lépnek fel a Kurdisztáni Munkáspárt ott élő tagjai ellen. Már csak Törökország és Magyarország nem bólintott rá a svédek csatlakozására.


A NATO-országok közül már csak Törökország és Magyarország nem bólintott rá, hogy Svédország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagja lehessen. Miközben hazánk kormánya folyamatosan újabb indokokkal tolja el a végleges parlamenti szavazást, arra is utalnak, hogy Törökország igen-je esetén ők sem halogatnák tovább az aláírást.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Isztambulban közölte:

országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.

Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatón beszélt a svéd NATO-tagság kérdéséről, mielőtt a szövetség vilniusi csúcstalálkozójára utazott.

Az államfő úgy fogalmazott: „először gyertek, nyissatok utat Törökországnak az Európai Unióba, aztán mi is, ahogy Finnországot illetően utat nyitottunk, hadd nyissunk utat Svédország előtt is”.

„Törökország több mint 50 éve várakozik az Európai Unió kapuinál, miközben immár csaknem az összes NATO-ország tagja az EU-nak”

- emlékeztetett Erdogan.

A török parlament a finn NATO-csatlakozást, amelyet korábban szintén gátolt, március végén ratifikálta.

Az ország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től hivatalos tagjelöltje lett. A teljes jogú csatlakozásról szóló tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, de a folyamat az utóbbi években holtpontra jutott. Az Európai Tanács 2016 decemberében úgy döntött, hogy a 2016. július 15-ei törökországi puccskísérletet követő tisztogatások mértéke miatt az unió nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával. A 35 megvitatandó fejezet közül eddig mindössze egyet tudtak lezárni.

Erdogan a török EU-csatlakozás ügye mellett egyúttal hangsúlyozta:

a svéd NATO-csatlakozás előrehaladása attól függ, hogy a múlt évi madridi török-svéd-finn megállapodásban foglalt vállalások teljesülnek-e.

Ankara a skandináv állam NATO-csatlakozásával kapcsolatban eddig azt mondta, hogy mindaddig nem támogatja az ország felvételét, amíg – szerinte – Stockholm nem lép fel határozottabban a terrorizmus, különösképp a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet ott élő tagjai ellen. Törökország egyúttal számos PKK-tag kiadatását is követeli.

A török álláspont szerint Svédország megtűri a Törökország mellett az Európai Unióban is terrorszervezetként nyilvántartott PKK tagjait, ezért a NATO-hoz való csatlakozás előtt olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel bizonyítja, hogy ezen változtatni kíván.

Az észak-európai országban múlt héten elször ítélték szabadságvesztésre a PKK egyik támogatóját, noha a bíróság állítása szerint a svéd NATO-csatlakozásnak nem volt köze az ítélethez.

A PKK 1984 óta fegyveres felkelést folytat Délkelet-Törökországban a helyi kurd kisebbség függetlenségéért. A több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei haltak meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán a szemünkbe hazudik Ukrajnáról, hogy megőrizze a lopott szajrét
A Tisza Párt vezetője egy rövid videót tett közzé közösségi média oldalán, ahol a magyar miniszterelnök három évvel ezelőtti és a csütörtöki, Hont Andrásnak adott interjújában elhangzott véleményét tették egymás mellé.


Magyar Péter pénteken délután Facebook-oldalán tett közzé egy videót, amelyben Orbán Viktor magyar kormányfő két álláspontját – egy három évvel ezelőtti kijelentését és a minap az ÖT YouTube-csatornán Hont Andrásnak adott interjúját – tették egymás mellé. Magyar posztjában azt írta:

„Naponta újabb és újabb hazugságba bonyolódnak bele. Fél évvel a háború kitörése után Orbán igent mondott Ukrajna uniós tagságára és nemet a szankciókra. Aztán minden szankciót elfogadott, és most épp a háborúra hivatkozva ellenzi az ukrán csatlakozást.”

A politikus kiemelte:

„Mindig azt hazudja, ami éppen szükséges a lopott szajré megőrzéséhez. Ne hagyd, hogy Orbánék továbbra is a szemedbe hazudjanak! Ne hagyd hogy a maradék nemzeti vagyont is ellopják!”

„Stop Orbán! Stop hazugsággyár!”

– zárta posztját a Tisza Párt vezetője.

Naponta újabb és újabb hazugságba bonyolódnak bele.

Fél évvel a háború kitörése után Orbán igent mondott Ukrajna uniós tagságára és nemet a szankciókra. Aztán minden szankciót elfogadott és most épp a háborúra hivatkozva ellenzi az ukrán csatlakozást.

Mindig azt hazudja, ami éppen szükséges a lopott szajré megőrzéséhez.

Ne hagyd, hogy Orbánék továbbra is a szemedbe hazudjanak! Ne hagyd hogy a maradék nemzeti vagyont is ellopják!

Stop Orbán! Stop hazugsággyár!

Oszd meg!

Közzétette: Péter Magyar – 2025. április 18., péntek

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Félek és ideges vagyok” – lincshangulat van Peresztegen, mert a vírus miatt leölt állatokat oda szállítanák
Markolók ássák a gödröket, tucatnyi teherautó hozza a tetemeket Peresztegre. A helyiek egyre dühösebbek, a hatóságok éjjel is a faluban dolgoznak.


Tucatnyi teherautó érkezett a Győr-Moson-Sopron megyei Peresztegre, amelyek a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították a település határában található telepre – írja az atv.hu.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt soproni szervezete a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Nagylózsra vezető utcában

„már jól ismert döglött marhákat szállító teherautók tucatjai”

jelentek meg. A bejegyzés szerint a helyszínen rendőrök és tűzoltók is nagy számban megjelentek.

Az MKKP által közzétett videófelvételeken az látható, hogy éjszaka markolókkal ássák a gödröt az elhullott állatok számára. Beszámolók alapján nemcsak a Készenléti Rendőrség, hanem a Magyar Honvédség is jelen volt.

A településen egyre feszültebbé vált a helyzet. A peresztegi polgármester a telep közelében tartott tájékoztatót, amely során többen hangosan fejezték ki felháborodásukat. A polgármester közölte, hogy

„az operatív törzs a Rábapordányban fertőzött szarvasmarhák és a nem fertőzött, de kényszervágásra kijelölt sertések tetemeinek elhelyezésére ezt a telepet jelölte ki”.

Hozzátette: „sajnos nagyon alkalmas arra, hogy több telep legyen, hiszen több tíz évvel ezelőtt azért hozták létre”. A tájékoztató során úgy fogalmazott:

„Peresztegiként félek, ideges vagyok, sok minden érzés kavarog bennem”.

Polgármester Úr tájékoztatója a peresztegi helyzetről.

Alakul a lincshangulat.

Közzétette: MKKP Sopron – 2025. április 17., csütörtök

Nagy István agrárminiszter korábban bejelentette, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordányban is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A fertőzés megerősítése után a telepet azonnal zár alá helyezték, és megkezdték a járványügyi protokoll szerinti intézkedéseket.

A vírus terjedésének megakadályozására 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki. A miniszter közlése szerint

a teljes, mintegy 600 tejelő tehénből álló állomány felszámolása várható, és további korlátozások bevezetése is elképzelhető.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a száj- és körömfájás emberre nem veszélyes, és az élelmiszerlánc biztonságát sem veszélyezteti. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírus rendkívül ragályos, akár két hétig is lappanghat, ezért az állattartók felelőssége kiemelten fontos. A minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek minden szükséges lépést megtesznek a további terjedés megakadályozására. Elindult a járványügyi nyomozás is az esetleges mulasztások és a lehetséges kontaktgazdaságok felkutatása érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tordai Bence szerint műemlékeket tüntettek el Orbánék hatvanpusztai birtokán
Az országgyűlési képviselő szerint a bontás nyomán eltűnt a 200 éves, védett épületegyüttes. Tordai hivatalos iratokat kért, hogy kiderítse, mi alapján végezték a munkákat.


Tordai Bence szerint teljesen eltűnt a hatvanpusztai birtokon álló, 19. századi műemlék épületegyüttes. A független országgyűlési képviselő úgy tudja, hogy a József nádor egykori majorságaként ismert magtárat és istállókat elbontották, a helyükre pedig egy magán luxusrezidencia épült.

A politikus Facebook-oldalán azt írta:

„A József nádor egykori majorságaként ismert 19. századi műemlék épületegyüttest – magtárat, istállókat – teljesen elbontották, és helyére egy magán luxusrezidencia épült.”

Hozzátette: szerinte ez műemlékrombolás, és úgy véli, hogy a kulturális örökség védelme csorbult.

Tordai közérdekű adatigényléssel fordult a Fejér Vármegyei Kormányhivatalhoz, hogy megtudja, milyen engedélyek alapján zajlott a bontás és az építkezés, készült-e értékleltár vagy építéstörténeti dokumentáció, illetve hogyan tűnhetett el egy műemléki védettség alatt álló épületegyüttes.

? Ma van a műemlékvédelmi világnap. Érdemes ránézni, mi történik ma Magyarországon a műemlékekkel!

Egyre többen ismerik...

Közzétette: Tordai Bence – 2025. április 18., péntek

A képviselő bejegyzésében idézte Magyar Pétert is, aki korábban arról beszélt, hogy

a birtokon „egyenként 30 milliós előnevelt fákat” ültettek, valamint „híres zebrák” is láthatók ott.

Tordai neve nem először kerül szóba ingatlanügyben. A Fővárosi Kormányhivatal vezetője, a fideszes Sára Botond nemrég arról beszélt: a II. kerületi házat, amely Tordai családjáé, el kell bontani, mert szabálytalanul épült – írja a Telex.

A politikus ezzel kapcsolatban korábban elmondta: az ingatlan átépítésére azért nem volt engedélye, mert a 2016-ban életbe lépett jogszabályok szerint nem is volt szükség rá. A terveket 2017-ben még jóváhagyta a kormányhivatal, a jogszerűtlenséget csak 2022-ben állapították meg. A ház időközben jogvédelmet kapott, így az azonnali bontás elmaradt, de Sára szerint végül mégis sor kerülhet rá.

Tordai arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozás alapján sok más családi ház is hasonló helyzetbe kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megvan, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – Varga Mihály is őt szerette volna
Kurali Zoltán korábban az Államadósság Kezelő Központot vezette, most hat évre kapott fontos pozíciót. Az MNB-nél komoly ügyeket kell rendbe tennie az új vezetésnek.


Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.

Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.

Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.

A jegybank elnöki posztját március 4. óta Varga Mihály tölti be. Ő már hivatalba lépésekor jelezte, hogy Kuralit szeretné egyik alelnökének.

Az MNB-nél jelenleg egyszerre zajlik a vezetőség átalakulása és a korábbi ügyek kezelése. A jegybanknak olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, mint az alapítványi vagyonvesztés, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlása és a székházfelújítás. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek. Az ÁSZ jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: