HÍREK
A Rovatból

„Bebörtönöztek, megkínoztak, eladtak rabszolgaként” – egy észak-koreai nő mesélt szökéséről

A nő, aki ma már boldogan él Nagy-Britanniában kétszer kísérelte meg a szökést Észak-Koreából.


Jihyun Park, észak-koreai menekült már többször mesélt azzal kapcsolatos szörnyű élményeiről, hogyan sikerült megszöknie Észak-Koreából, most a Metro hasábjaira írt személyes hangvételű cikket minderről.

A jelenleg Nagy-Britanniában élő nő állítása szerint most találta meg a mennyországot, előtte harminc évig a pokolban élt, azt követően tíz évig kereste a szabadságot.

Észak-Koreát úgy kell elképzelni, mint egy helyet, ahová semmilyen információ nem szivárog be a "kinti" világról, csak és kizárólag azt tudhatják meg a polgárok, amit az állam a tudtukra ad - ez pedig legtöbbször nem tükrözi a valóságot. Teljesen hétköznapi, hogy a szomszédok besúgóvá válnak, beszélgetés közben is összeszűkült szemekkel figyelik az ember gesztusait és mimikáját, hátha valami elárulja őt.

Az emberek gyakran eltűnnek, hogy aztán soha többé ne halljon felőlük a család - ilyenkor vagy megölik őket, vagy a titkos munkatáborok egyikébe kerülnek. "Ilyen volt az életem"

- meséli a nő.

Park Cshongdzsinban, az ország egyik kikötővárosában nőtt fel. Először a 90-es években hagyta el az országot az éhínség idején, amikor több ezren haltak éhen az országban. Itt környékezte meg egy férfi, aki jól fizető munkát ajánlott neki Kínában, az országból meg biztonságos távozást az ő és bátyja számára. Végül ebből az lett, hogy bátyjával szétválasztották őket, akit egy évvel később visszahurcoltak az országba. Park azóta sem tudja, hogy él-e még, vagy megölték.

Azokra, akik Kínába szöknek, jellemzően ugyanez vár, mint a testvérére. Észak-Korea és Kína még 1993-ban írt alá egy egyezményt arról, hogy a kínaiak letartóztathatják a szökevényeket, akiket aztán át kell adniuk Koreának.

Park szerint ez a gyakorlat a mai napig működik, a szökevények nagy része hiába jut át a határon, a kínaiak visszatoloncolják őket az országba.

A nőnek sikerült átjutnia Kínába anélkül, hogy rögtön elfogták volna, azonban az ő sorsa sem alakult egyszerűen. Kiderült, hogy a férfi rabszolgának adta őt el, évekig dolgozott rendkívül mostoha körülmények között. Elmondása szerint fogalma sem volt az észak-koreai munkatáborokról egészen addig, amíg ott nem találta magát az egyikben 2004-ben. Ekkor ugyanis őt is elfogták és visszatoloncolták. Hat hónapon keresztül volt börtönben, ahol folyamatosan kínozták, és egy átnevelő-programban is részt vett.

Park részletesen mesél a bezártság körülményeiről is: másfél négyzetméteres helyen voltak összezsúfolva többen, 40-50 emberre egy vécé jutott, amely el sem volt rendesen takarva, tehát több tucat ember nézte egymást vécézés közben. Az őrök állandóan fegyelmezték őket, nagyon gyakran erőszakkal is: Park visszaemlékszik egy olyan esetre, amikor a női börtönőrök rugdostak meg idős embereket. Neveiket nem használták, csupán egy számot kaptak az őröktől, ezen szólították őket. Mivel aludni sem volt helyük, Park pedig egyszer szóvá tette, hogy csak egy kicsivel több hely kéne ahhoz, hogy le tudjon heveredni a földre. Válaszul vasbetétes cipővel rugdosta meg az egyik őr, aminek következtében alig tudott járni egy hónapig. Egyszer arra kötelezték, hogy saját kezével takarítsa ki a vécét mindenféle eszköz nélkül.

Nőnek lenni rendkívül nehéz volt ezekben a táborokban, a menstruációkor ugyanis semmilyen egészségügyi eszközt nem biztosítottak a számukra.

A nők így törölközőket vágtak szét és azt használták, ám mivel tilos volt mosniuk, ezért újra és újra kellett használniuk őket mosás nélkül. Egyszer elkapták Parkot, ahogy mégis kimossa a rongyokat, ekkor azzal büntették, hogy a véres ruhadarabbal fején kellett rengetegszer elismételnie, hogy bocsánat.

A szenvedések közepette Park elhatározta, hogy nem fog ételt venni magához, így csökkentve a fájdalmakat. 13 napig bírta, ezt követően átküldték egy munkatáborba, ahol napi 18 órában kellett házakat építeniük és lebontaniuk. Napi háromszor kaptak fél órás szünetet az étkezésre, amely során kőkemény rizst kellett enniük - azt, amit Kínában jellemzően csak a disznók etetésére használnak. Park munkatársai sorra haltak bele a mostoha körülményekbe, amelyek őt sem kímélték. Lába sebes lett, és elfertőződött. Ekkor helyezték át egy másik munkatáborba, ahol már rohadni kezdett a lába.

Végül nagybátyja segítségével jutott ki a táborból szörnyű állapotban, aki viszont ezt követően magára hagyta. Parknak nem volt hova mennie, és az utcán élt, lába ekkor már olyan állapotban volt, hogy nappal legyek köpték be, éjjel pedig alkalmi szállásain gyakran a patkányharapások miatt fertőződött tovább a seb. Végül kórházba került, ahol az egyik lábát le kellett vágni.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Három átszállás, négy óra menetidő Budapest és Szombathely között – dübörög a különleges menetrend a MÁV-nál
Pályát tartanak karban a GYSEV vonalán, rettenetes nehézkes a közlekedés a vonalon. Ezen nem segít az sem, amikor az átlagosnál többen utaznának.


Volt, aki két órát várt Szombathelyen, mire felfért egy vonatpótló buszra, más arra panaszkodott, hogy 3 átszállással, 4 óra alatt ért Budapestre – számolt be az RTL Híradója.

Az ok, hogy pályakarbantartó munkákat kezdetek meg a GYSEV vonalán. Aki Szombathelyről akar Budapestre jutni, az pótlóbusszal utazhat Győrig, vagy vonattal, de kerülővel juthat el Budapestre.

Szombathely és Győr között most pótlóbuszok közlekednek – a különleges menetrend a MÁV ígérete szerint jövő hét keddig tart.

Az RTL megkérdezte a vasúttársaságot, hogy mi volt az oka a fennakadásnak. Válaszukban azt írták: „a korábban tapasztaltnál jóval több utas kívánta igénybe venni ezeket a járatokat, ezért tartalékbuszt is be kellett állítani Szombathelyen, ami időbe került”. Egyben elnézést is kértek az érintett utasoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET: