HÍREK
A Rovatból

Bank360: Hiába lőttek ki az átlagbérek, csak loholnak a lakásárak után

Hogyan változtak a lakásárak az átlagbérekhez képest országosan, Budapesten és Miskolcon? Hány négyzetméternyi lakást lehetett egyhavi bérből venni 2002-ben, 2012-ben és 2022 januárjában? Érdekes adatok jöttek ki.


Tíz év alatt több mint duplájára nőtt a magyar átlagbér, de még ez is kevés volt ahhoz, hogy a vevők lépést tudjanak tartani az ingatlanárak emelkedésével. A Bank360.hu kiszámolta, hány négyzetméterre volt elég egyhavi kereset idén januárban, tíz éve és 2002-ben.

2022 januárjában a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 310 700 forint volt Magyarországon a KSH adatai szerint. Ebből az egyhavi keresetből az Ingatlannet.hu adatbázisa szerint 0,59 négyzetméternyi átlagos lakást tudtunk volna venni. Tíz évvel ezelőtt még 0,63 négyzetméterre volt elég az akkori átlagbér a 2012-es ingatlanáraknál.

A trendek azt mutatják, hogy a 2002 és 2012 közötti időszakban a lakásvásárlók pozíciója minden lakástípusnál javult valamennyit. A 2002-es 77 622 forintos nettó átlagfizetésből az országban átlagosan 0,5 négyzetméter lakást tudtunk volna venni az Ingatlannet.hu visszatekintő adatai szerint.

2012-ben ez a szám ment fel 0,63 négyzetméterre. 2012 és 2022 januárja között azonban az átlagkeresetek lendületes emelkedése ellenére is romlott a helyzet.

A lakások 2012-es 227 072 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagára ugyanis 526 850 forintra emelkedett, így az országos átlagbérből már csak 0,59 négyzetméterre tellett.

Hasonló tendencia tapasztalható a különböző lakástípusoknál és különböző települések esetében is.

Budapesten, a XI. kerületben az átlagbérből 2002-ben 0,34 négyzetméternyi téglalakást tudtunk volna venni, 2012-ben már 0,42 négyzetmétert, 2022 januárjában viszont újra csak 0,32 négyzetméterre futotta.

Miskolcon drasztikusabb volt a változás. 2002-ben az országos átlagbérből 0,9 négyzetméter miskolci téglalakást tudtunk volna venni, 2012-ben 0,94-et, 2022 januárjában már csak 0,49-et.

A panellakásoknál is ugyanezt a tendenciát látjuk. 2002-ben egy budapesti XI. kerületi panel 0,42 négyzetméterét tudtuk volna megvenni, 2012-ben jóval többet, 0,66 négyzetmétert, 2022 januárjában azonban már csak 0,35 négyzetméter jött volna ki az átlagfizetésből. Ekkorra az újbudai panelek ára négyzetméterenként 886 706 ezer forintra kúszott fel.

A miskolci panelek is 2012 óta drágultak meg igazán. 2002-ben az országos átlagbérből 0,92, 2012-ben 1,35, 2022 januárjában pedig csak 0,85 négyzetméterre tellett volna. A példának vett panelek ugyanis átlagosan 84 418-ról 365 401 forintra drágultak négyzetméterenként 20 év alatt.

A Bank360.hu azt is megvizsgálta, hogy vajon a helyi nettó átlagbérek hogyan viszonyultak a helyi árakhoz, hiszen lakást jellemzően helyben vesznek az emberek. 2011-ben 230 207 forint volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nettó átlagbér, míg a budapesti 56 százalékkal magasabb. A borsodiak 0,74 négyzetméternyi miskolci lakást tudtak volna venni az egyhavi megyei átlagbérből, míg a budapestiek a fővárosi átlagbérből csak 0,43-at.

A 2022. januári 310 700 forintos országos átlagbérből, a JTM korlátokat is figyelembe véve, a Bank360.hu lakáshitel kalkulátorával számolva, 20 éves futamidőre 21 millió forint lakáshitelt tudunk felvenni. A bankok általában 20-40 százalékos önerőt várnak el. Ha 30 százalékos önerővel számolunk, akkor egy 31 millió forint körüli lakásra telik a fizetésünkből, feltéve, hogy nem veszünk igénybe semmilyen kedvezményt, és nincs más hitelünk. 5 éves kamatperiódussal (ami azt jelenti, hogy a kamat 5 évig változatlan marad) 142 722 forintos havi törlesztőrészlettel kell számolnunk, 10 éves kamatperiódussal 149 121 forintos törlesztőrészlet a legolcsóbb ajánlat.

Ebből az Ingatlannet.hu-n található aktuális eladó ingatlanok közül az adatok szerint kijönne egy 35 négyzetméteres budapesti XI. kerületi panel, vagy például egy 48,5 négyzetméteres miskolci téglaépítésű lakás. Budapest XV. kerületében 55 négyzetméteres panelt is találunk 32 millióért, a XI. kerületben pedig 32 négyzetméteres téglalakás eladó 33,7 millióért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz: Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében
A korábbi vezérkari főnök szerint „lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá”.


Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.

„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.

Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.

„Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében. Ha kell háborúba sodródnak, hogy erre hivatkozva ne kelljen kiírni jövő tavasszal a választásokat. Nagyon átlátszó próbálkozás…. NE TEGYÉK!!! A magyar embereket már nem lehet becsapni!!!” – zárta sorait a korábbi vezérkari főnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor egyik fő ideológusa, Schmidt Mária olyan elképesztő mélységekbe süllyedt, hogy azonnal távoznia kell a közéletből
A TISZA Párt elnöke kemény szavakkal reagált Schmidt Mária azon kijelentésére, miszerint Bucsában nem az oroszok, hanem az ukránok mészároltak.


„Orbán Viktor egyik fő ideológusa, a NER által tízmilliárdossá váló Schmidt Mária olyan elképesztő mélységekbe süllyedt, hogy azonnal távoznia kell a közéletből” - reagált Facebook-posztjában Magyar Péter Schmidt Mária azon kijelentésére, miszerint Bucsában nem az oroszok, hanem az ukránok mészároltak.

„Schmidt Mária a ma megjelent írásában azt állítja, hogy az orosz-ukrán háború egyik legbestiálisabb tömeggyilkosságát nem az orosz katonák követték el, hanem az ukrán hadsereg végzett több, mint 400 ukrán civillel. Jómagam tavaly nyáron személyesen jártam Bucsában, amikor segélyszállítmányt vittünk a lebombázott kijevi gyerekkórházhoz. Találkoztam olyan ukrán civillel, akinek az édesapját tőle egy méterre lőtték fejbe az orosz katonák 2022 március 4-én. Beszéltem olyan magyar származású bucsai lakossal is, aki annak köszönhetően élte túl az orosz vérengzést, hogy az egyik kereszteződésnél a társa kérésére nem jobbra, hanem balra fordult a gépkocsijával menekülés közben. Megtekintettem a tömegsírokat és az áldozatokról készített megdöbbentő fotókat és meghallgattam a nemzetközi vizsgálatot végző szakemberek megállapításait” - folytatja a TISZA Párt elnöke.

„Ép ésszel fel sem fogható, hogy egy magát történésznek nevező orbánista NER kitartott hogy jut el olyan mélységbe, hogy a legalapvetőbb tények kapcsán is hazudik és még holtukban is meggyalázza a több száz ukrán civil áldozat emlékét (köztük nőkét és gyerekekét)”

- fogalmazott Magyar, aki szerint .

„ezután a legkevesebb, hogy Schmidt Mária haladéktalanul távozik a közéletből és lemond a Terror Háza valamint XX. és XXI. Századi Intézet és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatói posztjáról”.

„Felszólítom a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, hogy ne alkalmazza a továbbiakban egyetemi tanárként Schmidt Máriát. Továbbá elvárom, hogy Orbán Viktor nyilvánosan határolódjon el egyik fő ideológusától és tanácsadójától. Schmidt Máriának felajánlom, hogy személyesen kísérem el Bucsába, hogy beszélhessen az orosz vérengzést túlélő civilekkel” - zárta posztját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egy bíboros már biztosan nem vesz részt a pápaválasztáson: a sikkasztás miatt elítélt kardinális visszalépett
Giovanni Angelo Becciu azt mondja, tiszteletben tartja Ferenc pápa korábbi döntését, és visszalép. A vádak szerint Becciu vezetése alatt a szentté avatási kongregáció legalább 300 millió eurós kárt okozott a Szentszéknek.


Giovanni Angelo Becciu bíboros mégsem vesz részt a május 7-én kezdődő pápaválasztó konklávén. Bár a múlt héten még hivatalosan kérte, hogy jelen lehessen, most közleményben jelentette be: tiszteletben tartja Ferenc pápa korábbi döntését, és visszalép. Hangsúlyozta, hogy ártatlannak tartja magát abban az ügyben, amelyben elítélték.

A bíborost 2020-ban Ferenc pápa szólította fel arra, hogy mondjon le bíborosi jogairól és kiváltságairól, miután neve felmerült egy komoly vatikáni pénzügyi botrányban.

A CNN beszámolója szerint Becciu 2023 decemberében első fokon öt év hat hónap börtönbüntetést kapott. Az ítélet szerint többek között sikkasztás, pénzmosás, a vatikáni vagyon hűtlen kezelése és hivatali hatalommal való visszaélés miatt mondták ki bűnösnek. A bíboros fellebbezett a döntés ellen.

A vádak szerint Becciu vezetése alatt a szentté avatási kongregáció egy londoni ingatlanügylet során legalább 300 millió euróval okozott kárt a Szentszéknek.

Emellett több száz millió eurót fizettek ki külső munkatársaknak, a vatikáni pénzügyi hatóságok tudta nélkül.

Az ügy másik szereplője, Cecilia Marogna is megszólalt Becciu pápai terveivel kapcsolatban. Azt mondta: „Nunciusként bonyolult helyzetekben szerzett tapasztalatot, az egyház vezető kormányzati embere is volt, és legutóbbi pozíciójában, a szentté avatási kongregációban, nagyon fontos diplomáciai kapcsolatokat épített ki.” Marognát három év kilenc hónap börtönbüntetésre ítélték. A vádak szerint Becciu közbenjárására kapott közel hatszázezer eurót humanitárius célokra, de a pénzből luxuscikkeket vásárolt. Felmerült, hogy különösen közeli kapcsolatban álltak egymással, de ezt mindketten tagadták.

A pápaválasztó konklávé időpontját a bíborosi testület április 28-án határozta meg, a Ferenc pápa halála után tartott ötödik informális találkozón. A Sixtus-kápolna előkészítése már elkezdődött, hogy a szokásosnál több, összesen több mint 180 pápaválasztó bíborosnak biztosítsanak helyet.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Így zajlik majd a pápaválasztás: közzétették a pontos menetrendet
Május 7-én délután fél ötkor rázárják a bíborosokra a Sixtus-kápolna ajtaját, ekkor kezdődök a konklávé.


A pápaválasztás hivatalos kezdő időpontja május 7-én délután fél ötkor lesz, akkor zárják rá a bíborosokra a Sixtus-kápolna ajtaját - közölte a szentszéki szóvivő keddi sajtótájékoztatóján, amelyen további részleteket hozott nyilvánosságra a konklávé előkészületeiről.

A bíborosi testület május 7-ét a Szent Péter-bazilikában kezdi, ahol 10 órától a "pro eligendo pontifici" elnevezésű, a megválasztandó egyházfőért mondott misén vesznek részt. A szertartást a bíborosi kollégium dékánja Giovanni Battista Re mutatja be, aki nem vesz részt a pápaválasztáson, mert ő már elmúlt 80 éves.

A misét követően a 80 évnél fiatalabb, pápaválasztó bíborosok az apostoli palotákban, a III. Pál pápáról elnevezett Paolina-kápolnában gyülekeznek, ahonnan együtt átvonulnak a Sixtus-kápolnába. Minden állomáson az ilyenkor hagyományos liturgikus énekek szólalnak majd meg.

A latin rítusú bíborosok bíbor színű ruhát viselnek, amelyet derékban széles öv ölel át. A bíborosi ruhára fehér csipke karinget öltenek, arra pedig szintén bíbor színű, rövid vállfedőt (mucetum) helyeznek, fejükre kerek pileolus és négyszögletes birétum kerül. A nyakukban viselt kereszt bíbor és arany színű zsinórt kap.

A Sixtus-kápolnába érkezve az első feladatuk az eskütétel lesz az előre megszabott latin formula szerint. A kápolna ajtaját május 7-én, 16.30-kor zárják kulcsra.

A szentszéki szóvivő, Matteo Bruni elmondta, hogy a pápaválasztás hivatalos nyelve az olasz lesz.

Ezt megelőzően, május 5-én, a III. Pál-kápolnában, a konklávé kisegítő személyzete tesz titoktartási esküt. A ceremóniamesterek, gyóntatópapok, orvosok és más egészségügyi dolgozók, valamint további munkatársak, akik a pápaválasztás logisztikai működtetésén dolgoznak. Köztük vannak a takarítók, a vatikáni konyha dolgozói, a sofőrök, a virágdekorációk készítői.

Korábbi kijelentéseit pontosítva Bruni kijelentette, hogy a jelenleg 135 pápaválasztó bíborosból ketten betegség miatt nem tudnak részt venni a konklávén. Így

az új pápa megválasztásához szükséges kétharmados többséghez 88 szavazat kell majd.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET: