Az oroszbarát Orbán hetek óta kötéltáncot jár, de ma az eddigi legnagyobb kihívásával szembesülhet a CNN cikke szerint
Magyarország minden választással egyre illiberálisabb, a választás pedig egyre igazságtalanabb. Már csak ezért is óriási ma a tét – vélekednek a szakértők.
Hat héttel ezelőtt egészen másképp nézett ki a magyar választási kampány - írja elemzői cikkében a CNN.
A tét akkor is óriási volt, hiszen Orbán, az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő nemzeti vezetője már a második évtizedre kívánja kiterjeszteni a miniszterelnökségét. Ám a politikai fókuszban ekkor még határozottan a belföldi események álltak.
Mostanra azonban minden megváltozott: Putyin Ukrajna elleni inváziója átírta a verseny menetét és a főbb szereplők álláspontját is.
Most Orbán, akit az EU leginkább Kreml-párti vezetőjének tartanak, politikai kötéltáncot jár. Reflektorfénybe került az évek óta tartó szövetség közte és az orosz elnök között, akivel az útjuk jelentős hasonlóságot mutat.
„Ha elemezni akarjuk a választási kampányt, február 24-énél kell meghúzni a határt” – mondja Virág Andrea, a Republikon Institute budapesti agytröszt stratégiai igazgatója. – "A háború kitörése óta teljesen más a helyzet."
A vasárnapi választáson kicsúcsosodó versenyt az ellenzék Magyarország keleti és nyugati horizontja közti küzdelemnek tekinti.
„Csak egy választásunk van: Európát kell választanunk a kelet helyett” – mondta támogatóinak ebben a hónapban Márki-Zay Péter ellenzéki jelölt, aki jelenleg minden Orbán-kritikus egyetlen reménysége. Márki-Zay vezeti a nagyobb ellenzéki pártok alkotta "törékeny" koalíciót, ami az utolsó esélyt jelenti az ellenzék számára.
A magyar határon zajló háború tovább terhelte a kormány és az EU között amúgy is évek óta feszült viszonyt. Míg Orbán támogatta az Oroszország elleni szankciók nagy részét, addig itthon arra koncentrált, hogy Magyarországot távol tartsa a konfliktustól, és még a jelen helyzetben sem tagadta meg teljes körűen Putyint.
Most Orbán politikai jövője azon múlik, sikerül-e az eddigi legbonyolultabb alakváltása: előléphet-e önjelölt békefenntartóvá, aki mégsem hagyja cserben Oroszországot?
"Orbán Magyarországa nagyon távol áll Putyin Oroszországától, de Orbán már említette, hogy Oroszország az egyik példaképe" - mondja Krékó Péter, a budapesti Political Capital Institute vezetője.
"Ez a nyugatellenes, ultrakonzervatív, LMBTQ-ellenes világnézet és az államilag támogatott információkon alapuló ideológia meglehetősen hasonló Putyin korai lépéseihez" - tette hozzá. "Orbán a leginkább Putyin-párti miniszterelnök az EU-ban, és egyáltalán nem számított az invázióra."
Míg a legtöbb uniós ország összefogott Ukrajnáért, Orbán kapcsolata Kijevvel megromlott az évek során. Megakadályozta az ország NATO-val való szorosabb kapcsolatteremtési kísérleteit, és összeütközésbe került a Kijevben egymást követő kormányokkal. Külügyminisztere szerdán azzal vádolta meg Ukrajna kormányát, hogy egyeztet a magyar ellenzéki pártokkal, ám erre nézve semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni.
Magyarország támogatta a legtöbb eddig hozott szankciót, ám Orbán határozottan kitart amellett, hogy az intézkedéseket nem terjesztik ki az orosz olaj- és gázimportra. Magyarország olaj- és földgázimportjának nagy része Oroszországból érkezik, és a magyar családok 90 százaléka gázzal fűti otthonát – mondta legutóbbi londoni látogatása során.
Párhuzamos valóságok léteznek
"A miniszterelnök tündököl az ilyen helyzetekben" - mondja Virág. „Nagyon szereti magát Magyarország védelmezőjeként pozícionálni – ezért a kampánystratégiájuk mindig is az volt, hogy ellenségeket és veszélyeket kreáljanak Magyarországra nézve. Ez már teljesen más ország, mint 12 évvel ezelőtt volt: az állam teljes szerkezete megváltozott, és az intézmények úgy viselkednek, mintha a kormány részei lennének."
"Magyarországon jelenleg is párhuzamos valóságok léteznek" - teszi hozzá Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró, egyike azoknak, akinek a telefonjait a Pegasus kémszoftverével hallgatták le. "Az állami médiát fogyasztó magyar társadalom egyik fele megváltónak tekinti Orbánt, aki megvédi Magyarországot a nyugati globális liberális elittől. Elképzelhető, hogy ezt a Magyarországon bevált propagandagépezetet a hasonló gondolkodású jobboldali vezetők más országokban is átveszik" - mondja.
A kormánybarát médiát fogyasztók Magyarországon ma gyakran látnak "oroszbarát narratívát", többek közt olyan felvetéseket, amelyek szerint az ukrán agresszió váltott ki konfliktust. Ez segíti Orbán beavatkozásellenes üzenetét. Az egységes ellenzéki front kudarca újabb bizonyíték lenne Orbán dominanciájára, és ha kormánya jelentős többséget szerezne, akkor gyors lépésekre számíthatnánk a helyzet megszilárdítása érdekében - teszi hozzá Panyi.
"Magyarország minden választással egyre illiberálisabb. A választás egyre igazságtalanabb" - mondja Krékó. "Ha az ellenzék nem tud többséget szerezni, vagy nagyon szűk többségbe szorítja vissza Orbán kormányát, négy év múlva még nehezebb lesz."
Hat héttel ezelőtt egészen másképp nézett ki a magyar választási kampány - írja elemzői cikkében a CNN.
A tét akkor is óriási volt, hiszen Orbán, az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő nemzeti vezetője már a második évtizedre kívánja kiterjeszteni a miniszterelnökségét. Ám a politikai fókuszban ekkor még határozottan a belföldi események álltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.
Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.
„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”
– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.
Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.
A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.
A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.
A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.
A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.
Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.
Bedő Dávid videója az esetről:
(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)
A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.
A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.
A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.
A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:
„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”
Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.
Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”
A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.
A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”
A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”
A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
