Oroszország, úgy tűnt, 9/11 után együttműködött az Egyesült Államokkal, hogy legyőzzék az al-Kaida terrorista hálózatot, amelynek a csecsenföldi szakadárokkal is kapcsolataik voltak. Az elmúlt években azonban újra kiújult a régi szembenállás, mert a Kreml megelégelte a tartós amerikai jelenlétet Afganisztánban, és közeledett a tálibokhoz, de azért arra ügyelt, hogy az afganisztáni káosz hullámai nem csapódjanak túl az ország határain.
Oroszország nyilvánosan csak azt ismerte el a tálibokkal fenntartott kapcsolatairól, hogy információkat osztanak meg az Iszlám Állam elleni harcban. A mostani leplezés azért is került kényes pillanatban a felszínre, mert az Egyesült Államok immár komoly tárgyalásokba kezdett a felkelőkkel az amerikai csapatok végleges kivonásáról. Ráadásul a Trump-kormányzat éppen igyekezett volna elnyerni e tárgyalásokhoz Oroszország támogatását.
Bár máig a tálibok a felelősek a legtöbb afganisztáni erőszakos cselekményért, mellettük számos kisebb terrorista csoport működik, szoros kapcsolatban különböző bűnszövetkezetekkel. Ezen kívül működnek olyan „szakértők” is, amelyek terrorista kiképzéssel foglalkoznak, és szolgálataikat gyakran egyszerre több csoportnak is felajánlják. És akkor még nem is szóltunk a - ma is nagy befolyással rendelkező - törzsi vezetők ellenállásáról. Így, ha mégis sikerülne az amerikaiaknak megállapodniuk a tálibokkal, kevés az esély arra, hogy belátható időn belül béke és nyugalom költözik Afganisztánba.
Afganisztán idestova több mint négy évtizede ütközőpont Moszkva és Washington között. Az akkori Szovjetunióval határos, az Amerika-barát Irán és Pakisztán közé ékelődött országot a Kreml geostratégiai okokból igyekezett saját táborába terelni. Fontos nyersanyagbázis is lehetett volna, mivel az ország rendkívül gazdag uránban, kőolajban, kobaltban és számos más ásványi kincsben, ezeknek kiaknázása azonban azóta is lehetetlen bárki részéről a folyamatos háborús állapot miatt. A Moszkva által támogatott kommunisták 1978-ban megdöntötték a királyságot, hatalomátvételük után azonban azonnal kitört a polgárháború, amelyben az Egyesült Államok által kiképzett és felszerelt iszlám harcosok (mudzsahedek) néhány hónap alatt olyan fenyegetést jelentettek az új rezsim számára, hogy a szovjet hadsereg egy „baráti segélynyújtási megállapodásra” hivatkozva 1979. karácsonyán bevonult Afganisztánba. Ez az intervenció lett a „Szovjetunió Vietnamja”, 30 ezer halottal, és a 9 évig tartó háborúnak is jelentős része volt abban, hogy a fegyverkezési hajszától végzetesen meggyengült szovjet birodalom 1991-ben összeomlott. Ebben a háborúban vált tekintélyes katonai vezetővé 20 ezer fős magánhadseregével Oszama bin Laden, akit szintén az amerikaiak támogattak, de az 1991-es Öbölháború után szembefordult Washingtonnal. A szovjet kivonulás után folytatódott a belháború, 1992-ben az új orosz kormány már nem támogatta tovább az egymást követő kommunista kormányokat, és az iszlám harcosok még abban az évben elfoglalták Kabult. Négy évvel később kerültek az országba hatalomra az iszlám legszélsőségesebb irányzatát követő tálibok, akiknek uralmát a 2001. októberi amerikai invázió szüntette meg, de azóta sem tették le a fegyvert és az ország több tartományát tartják ellenőrzésük alatt.
Ennek legújabb példáját szolgáltatta egy helyi üzletember rejtélyes meggazdagodása, amelynek amerikai titkosszolgálati jelentések nyomán a New York Times járt utána.
A 40-es éveiben járó Rahmatulla Azizi kisstílű drogkereskedőként kezdte pályafutását, elvégre hazája máig az ópiumszármazékok egyik legfőbb forrásának számít világszerte. A heroin úgy a táliboknál, mint a hivatalos kabuli kormánykörökben régóta jelentős fizetőeszköz a fegyvervásárlásban, de a virágzó állami korrupcióban is jelentős szerepet játszik. Emberünk azonban – állítják rokonai, ismerősei – egy idő után a legális üzleti világban próbált szerencsét, és támogatáshoz jutott az Egyesült Államok vezette koalíció építési projektjeire szánt pénzből. A feltűnő vagyonosodás útján azonban az elmúlt években indult el miután Oroszországban telepedett le, és amikor rendszeresen hazalátogatott Észak-Afganisztánba, mindig a legújabb luxusautókon érkezett testőrök gyűrűjében, házát pedig négy emeletes villává alakította át.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump és felesége, Melania Trump is részt vett Ferenc pápa temetésén a vatikáni Szent Péter téren. A búcsúztatásra több százezer ember érkezett, köztük világvezetők is, például Emmanuel Macron francia elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Vilmos herceg.
A kétórás szertartás során a résztvevők a béke jeleként kezet fogtak egymással.
Egy szájról olvasó szakértő, Nicola Hickling szerint Melania Trump ekkor a férjéhez fordult, és azt mondta neki: „Menj, tedd meg!” - írja az unilad.com. A szakértő szerint Melania kétszer is megismételte ezt, mire Donald Trump így válaszolt: „Jó, rendben.” Ezt követően Trump kezet fogott Alexander Stubb finn elnökkel és Emmanuel Macronnal is.
A temetés előtt Trump az újságíróknak nyilatkozva így emlékezett Ferenc pápára: „Szerette a világot, és igazán jó ember volt. Úgy gondolom, fantasztikus fickó volt.” Azt is elmondta, hogy a szertartás jó lehetőség lesz arra, hogy „sok másik világvezetővel találkozzon”.
Az MSNBC-nek adott interjújában hozzátette: „Nagyon érdekes lesz. Sok külföldi vezetővel találkozunk majd, ők is találkozni akarnak. A kereskedelmi megállapodások jól haladnak. Oroszország és Ukrajna, úgy gondolom, jó úton haladnak, reméljük, bár még nagyon törékeny a helyzet. Iránnal is jól haladunk. Meglátjuk, mi lesz. Dolgozunk sok mindenen.”
Ahogy már beszámoltunk róla,
többen bírálták Trumpot, mert kék öltönyt viselt a temetésen, noha a gyásznak hagyományosan a fekete a színe.
Egy kommentelő így reagált: „Te jó ég. Mondja valaki, hogy Donald Trump nem fog kereskedelmi megállapodásokat kötni Ferenc pápa temetésén.” Mások rövidebben fogalmaztak: „Tiszteletlen.” Volt olyan hozzászóló is, aki azt írta: „Ki kellene közösíteni” - írja a lap.
Donald Trump és felesége, Melania Trump is részt vett Ferenc pápa temetésén a vatikáni Szent Péter téren. A búcsúztatásra több százezer ember érkezett, köztük világvezetők is, például Emmanuel Macron francia elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök és Vilmos herceg.
A kétórás szertartás során a résztvevők a béke jeleként kezet fogtak egymással.
Egy szájról olvasó szakértő, Nicola Hickling szerint Melania Trump ekkor a férjéhez fordult, és azt mondta neki: „Menj, tedd meg!” - írja az unilad.com. A szakértő szerint Melania kétszer is megismételte ezt, mire Donald Trump így válaszolt: „Jó, rendben.” Ezt követően Trump kezet fogott Alexander Stubb finn elnökkel és Emmanuel Macronnal is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Tudod mi a különbség Ferenc pápa és Orbán Viktor között?
A miniszterelnök egy interjúban a barátjának nevezte a húsvéthétfőn elhunyt katolikus egyházfőt, a Tisza Párt elnöke szerint Ferenc pápa sosem tett ilyet fordítva.
Magyar Péter a Facebookon reagált arra, amit Orbán Viktor Ferenc pápa temetése után a TV2-nek nyilatkozott. A kormányfő azt mondta:
„A szentatya a személyes ismerősöm is volt, mondhatom hogy fölbujtóm, bátorítóm, biztatóm minden békekezdeményezésben. Tehát nagyon sokat köszönhetek neki, egy barátot vesztettem el, és Magyarország is elvesztette egy barátját, mert a szentatya szeretett bennünket, ezért a gyász kétszeres volt a mai napon a vállunkon”
– majd hozzátette: „Miután most háború van, ezért az egyházfő szellemi-lelki örökségének a békére vonatkozó része az ami körülölel bennünket”.
A miniszterelnök azt is elmondta, mi volt szerinte a nap üzenete:
„Legyetek bátrak és kössetek békét, legyetek bátrak és szeressétek egymást, legyetek bátrak és ne gyűlöljétek egymást, és végre kössetek békét. Ez volt a mai nap üzenete.”
Szombat este erre reagált Magyar Péter a közösségi oldalán:
„Orbán ma már Ferenc pápához hasonlította magát. Tudod mi a különbség Ferenc pàpa és Orbán Viktor között?”
- kezdte a bejegyzést a Tisza Párt vezetője, majd felsorolással adott választ a saját kérdésére:
„Ferenc pápa valóban tett a népek közötti megbékélésért, Orbán Viktor csak papol a béke fontosságáról. Ferenc pápa egész életében a szegények megsegítéséért dolgozott és a teljes megtakarítását jótékony célra ajánlotta fel, Orbán Viktor a honfitársai pénzén uradalmi birtokot épített. Ferenc pápa mindenkiben az embert látta és kiállt az emberi méltóság fontossága mellett. Orbán Viktor eltaposandó rovarnak és balsorsnak nevezi a honfitársait. Ferenc pápa jézusi értelemben vett keresztény volt. Orbán Viktor pedig egy szimpla farizeus. Orbán Viktor a barátjának nevezte a pápát, a Szentatya sosem tett ilyet fordítva” - írta a politikus, aki a végén hozzátette, hogy „a sor tetszőlegesen folytatható”.
Magyar Péter a Facebookon reagált arra, amit Orbán Viktor Ferenc pápa temetése után a TV2-nek nyilatkozott. A kormányfő azt mondta:
„A szentatya a személyes ismerősöm is volt, mondhatom hogy fölbujtóm, bátorítóm, biztatóm minden békekezdeményezésben. Tehát nagyon sokat köszönhetek neki, egy barátot vesztettem el, és Magyarország is elvesztette egy barátját, mert a szentatya szeretett bennünket, ezért a gyász kétszeres volt a mai napon a vállunkon”
– majd hozzátette: „Miután most háború van, ezért az egyházfő szellemi-lelki örökségének a békére vonatkozó része az ami körülölel bennünket”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csütörtök éjszaka megjelent Magyar Közlönyben több köztársasági elnöki határozat is helyet kapott. Ezek alapján Sulyok Tamás öt ember magyar állampolgárságát vonta vissza, vette észre az mfor.hu.
A határozatok mindegyike Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára született meg. Az április 15-ével ellenjegyzett döntések rövid indoklása szerint
az érintettek jogszabályok megsértésével szerezték meg a magyar állampolgárságot.
Az érintettek között van Román László, aki korábban Román Vaszily Jurijovics néven szerepelt, és 1974. január 20-án született Dolhában, a Szovjetunióban. Szintén visszavonták Román Natália született Lóga Natália állampolgárságát, aki korábban Román Natália Iványivna néven volt ismert, és 1974. június 12-én született ugyancsak Dolhában.
Kálin János, korábbi nevén Kálin Iván Ivánovics, 1970. december 23-án született Herincsemonostoron, a Szovjetunióban. Az ő magyar állampolgárságát is visszavonták. Ugyanez történt Timkó Natália született Picskár Natáliával is, aki Timkó Natália Ivanivna néven, 1982. szeptember 30-án született Újdávidházán.
Az ötödik érintett Bogdán Mihály, korábbi nevén Bogdan Mihalj, aki 1970. február 11-én született Gomboson, Jugoszláviában.
A Magyar Közlöny szerint mind az öt esetben a magyar állampolgárság megszerzése jogszabályok megsértésével történt.
Csütörtök éjszaka megjelent Magyar Közlönyben több köztársasági elnöki határozat is helyet kapott. Ezek alapján Sulyok Tamás öt ember magyar állampolgárságát vonta vissza, vette észre az mfor.hu.
A határozatok mindegyike Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára született meg. Az április 15-ével ellenjegyzett döntések rövid indoklása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Május 1-jétől Balatonföldváron minden parkolózónában fizetni kell a parkolásért. Az új szabályozás értelmében a díjfizetés egész évben kötelező lesz, naponta 8 és 21 óra között, írja a Sonline.
A fizetős területek köre is bővül: a Gábor Áron utcában is díjköteles lett a parkolás. Az önkormányzat döntése alapján
a díjszabás egységes, nem tesznek különbséget a helyi lakosok, az üdülőtulajdonosok és az egyéb kategóriák között.
A Városkártya díja csökken. A felnőttek számára egységesen 10 000 forintba, a 14 éven aluliak számára pedig 5 000 forintba kerül majd a kártya.
Balatonföldváron a fizető parkolási rendszert 2017. május 1-jétől vezették be több lépcsőben. Az önkormányzat célja a közlekedés biztonságának növelése és a városrészek parkolási rendjének szabályozása volt. A rendszer bevezetése óta több módosítást hajtottak végre, például 2023. június 1-jétől a II. Belvárosi parkolási övezetet bővítették, és bizonyos területeken megszüntették a díjköteles parkolást, derül ki a város honlapjáról.
A változásokról a helyi turisztikai iroda is posztolt:
Május 1-jétől Balatonföldváron minden parkolózónában fizetni kell a parkolásért. Az új szabályozás értelmében a díjfizetés egész évben kötelező lesz, naponta 8 és 21 óra között, írja a Sonline.
A fizetős területek köre is bővül: a Gábor Áron utcában is díjköteles lett a parkolás. Az önkormányzat döntése alapján
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
