Az OceanGate bejelentette: meghaltak a Titan utasai
A cég közleménye szerint „ezek az emberek igazi felfedezők voltak, akikben közös volt a kalandvágy, valamint a világ óceánjainak felfedezése és védelme iránti mély szenvedély".
Közleményt adott ki a Titant működtető OceanGate vállalat az eltűnt tengeralattjáróról, ebben azt írják, hogy Stockton Rush vezérigazgatót, Shahzada Dawoodot és fiát, Suleman Dawoodot, Hamish Hardingot és Paul-Henri Nargeolet-t sajnos elvesztették.
„Úgy hisszük, hogy Stockton Rush vezérigazgató, Shahzada Dawood és fia, Suleman Dawood, Hamish Harding és Paul-Henri Nargeolet sajnálatos módon odavesztek. Ezek az emberek igazi felfedezők voltak, akikben közös volt a kalandvágy, valamint a világ óceánjainak felfedezése és védelme iránti mély szenvedély. E tragikus időszakban együtt érzünk ezzel az öt lélekkel és családtagjaikkal. Gyászoljuk az élet elvesztését és az örömöt, amit mindenkinek szereztek, akit ismertek.”
Ahogy arról nemrégiben mi is beszámoltunk, az óceán fenekén, az elsüllyedt luxushajó, a Titanic roncsai mellett egy robot tengeralattjáró a nap folyamán roncsdarabokat talált.
A CNN arról számolt be, hogy John Mauger, az amerikai partiőrség ellentengernagya a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a kutatásban résztvevőknek. Közölte, hogy a Titan roncsait az Atlanti-óceán fenekén találták meg helyi idő szerint reggel, a Titanic orrától ötszáz méterre. Olyan helyen, ahol már nem találhatók a Titanic roncsai.
Öt nagy darabot találtak, ezek alapján tudták azonosítani a Titant. "Ez volt az első jele annak, hogy katasztrófa történt” – mondta. Szerinte a roncsok alapján úgy tűnik, hogy robbanás történhetett. A hajó teste összeroppant, majd a víznyomás miatt darabokra szakadt.
Úgy vélte, hogy még időbe telik, mire kiderül, mi történt pontosan. A partiőrség szerint az elmúlt napokban, a kutatás ideje alatt nem észleltek a szonárok katasztrófális robbanást.
A holttestek felkutatását folytatják, de hozzátették, hogy nagyon nehéz terepről van szó, és nem tudják azt sem, hogy a holttesteket fel tudják-e hozni.
A közlemény szerint a családokat is azonnal értesítették.
Közleményt adott ki a Titant működtető OceanGate vállalat az eltűnt tengeralattjáróról, ebben azt írják, hogy Stockton Rush vezérigazgatót, Shahzada Dawoodot és fiát, Suleman Dawoodot, Hamish Hardingot és Paul-Henri Nargeolet-t sajnos elvesztették.
„Úgy hisszük, hogy Stockton Rush vezérigazgató, Shahzada Dawood és fia, Suleman Dawood, Hamish Harding és Paul-Henri Nargeolet sajnálatos módon odavesztek. Ezek az emberek igazi felfedezők voltak, akikben közös volt a kalandvágy, valamint a világ óceánjainak felfedezése és védelme iránti mély szenvedély. E tragikus időszakban együtt érzünk ezzel az öt lélekkel és családtagjaikkal. Gyászoljuk az élet elvesztését és az örömöt, amit mindenkinek szereztek, akit ismertek.”
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.
Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.
A lengyel miniszterelnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy „az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat” használja fel a nyugati országok közötti megosztottság előidézésére.
„Ön sem akart volna tegnap Orbán Viktor bőrében lenni... miután a svédek, a dánok, a franciák, mindenki, kivétel nélkül – a szlovák [Robert Fico] hallgatott ugyan, de végül velünk szavazott – Ukrajna jövőjéről beszélt”
– mondta Tusk az újságíróknak.
Tusk, aki maga is történész, egy történelmi példával is érzékeltette mondanivalóját. A görög Ephialtész árulására utalt, aki Kr. e. 480-ban a thermopülai csatában a perzsáknak szolgáltatta ki honfitársait.
„Végül mind azok megvetették, akik felbérelték, mind pedig azok, akiket elárult” – mondta a lengyel miniszterelnök.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.
Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Minket is sokként ért”: bezárt a győri Xantus János Állatkert egy rendkívül veszélyes betegség miatt
Az állatkertben több olyan faj is él, amelyek fogékonyak lehetnek erre a pusztító betegségre. Ezért az ő védelmükben hozták meg a szigorú intézkedéseket.
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A győri állatkert a közösségi oldalán írt meg, hogy bezárnak. Az állatkert állatorvosa, dr. Bagó Bálint egy rövid videóban elmagyarázta, hogy miért volt szükség a drasztikus intézkedésre.
A bejegyzésük szerint
a Győri Xantus János Állatkert járványveszély miatt, lakóinak egészségügyi védelme érdekében ideiglenesen bezárta a kapuit.
"Az állatkertünkben rengeteg, a betegségre fogékony állatot tartunk. Közülük több faj, mint a törpevíziló, vagy az alföldi anoa természetben kihalás szélén álló fajok, illetve európai tenyészprogram keretében vannak nálunk, mint a zsiráf és az afrikai elefánt. Ezért sajnálattal közöljük, hogy a hatóság határozata és lakóink biztonsága érdekében az állatkert a zárlat hatósági feloldásáig zárva tart.
VIDEÓ: A Győri Állatkert állatorvosa
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
Feszültség a Balkánon: Bosznia-Hercegovina a magyar katonák helyett egy másik EU-tagállam egységét kérné
A magas rangú magyar tisztségviselők politikai állásfoglalásai miatt a bosznia-hercegovinai közvéleményben az a kép alakult ki, hogy Magyarország nyíltan elfogult, ami végső soron az EUFOR–Althea misszió iránti bizalom megingásához vezethet - közölte Željko Komšić.
Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagja hivatalos levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Antonio Costához, amelyben a magyar EUFOR-kontingens kivonását kérte. Indoklásában hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagsága felé halad, és háláját fejezte ki az uniós intézmények támogatásáért.
Komšić azt kérte, hogy a magyar katonák helyére egy másik EU-tagállam egysége érkezzen,
kivéve Horvátország erőit, amelyek a daytoni békeszerződés értelmében nem állomásozhatnak az ország területén. A politikus kérte az ügy megvitatását az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával, az EU Katonai Bizottságával, valamint Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Luigi Soreca boszniai EU-delegációvezetővel.
Komšić indoklásában kiemelte, hogy
„a magyar magas rangú tisztségviselők folyamatos tevékenysége áll” a kérés mögött, mivel „egyértelmű politikai és gazdasági támogatásukról biztosítják Milorad Dodikot, Bosznia-Hercegovina egyik politikai szereplőjét.” Hozzátette, hogy Dodik politikája „állandó instabilitást okoz az országban és a térségben szeparatista elképzelései és törekvései miatt.”
Az elmúlt időszakban feszültség alakult ki Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. A magyar kormány támogatja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét, aki nemrég függetlenítette a banja lukai igazságszolgáltatást a bosnyák államtól. Komšić szerint különösen aggasztó, hogy „ez a támogatás éppen akkor nyilvánul meg, amikor Dodik ellen bírósági eljárás zajlik Bosznia-Hercegovinában.”
„A magyar magas rangú tisztségviselők politikai állásfoglalásai miatt a bosznia-hercegovinai közvéleményben az a kép alakult ki, hogy Magyarország nyíltan elfogult, ami végső soron az EUFOR–Althea misszió iránti bizalom megingásához vezethet”
– figyelmeztetett Komšić. Hangsúlyozta, hogy az EUFOR–Althea missziónak teljesen semlegesnek kell maradnia, és kizárólag a mandátuma keretein belül kell működnie.
A magyar kormány egyik tisztségviselője, Magyar Levente hétfőn Banja Lukában nyíltan támogatásáról biztosította Milorad Dodikot, és olyan kijelentéseket tett, amelyeket Szarajevóban Bosznia-Hercegovina belügyeibe való közvetlen beavatkozásként értékeltek. Magyar Levente szerint „politikai boszorkányüldözés” zajlik Dodik ellen, és azt állította, hogy a Nyugat Bosznia-Hercegovinát „saját tartományaként” kezeli.
Emellett a Terrorelhárítási Központ (TEK) csapatai is megjelentek a szerbek lakta területen egy hivatalos gyakorlatra. Egyes értesülések szerint a TEK jelenléte összefüggésbe hozható azzal a forgatókönyvvel, hogy szükség esetén kimenekítsék Dodikot, ha a bosnyák bíróság elítéli.
A szarajevói média szerint Komšić különösen aggasztónak nevezte Magyar Levente azon kijelentését, miszerint Magyarország be fog avatkozni a boszniai eseményekbe, ha bármilyen konfliktusra kerülne sor. Ez a kijelentés éles bírálatokat váltott ki a szarajevói politikai körökben.
Nyitókép: illusztráció: Orbán Viktor miniszterelnök és Milorad Dodik
Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagja hivatalos levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Antonio Costához, amelyben a magyar EUFOR-kontingens kivonását kérte. Indoklásában hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagsága felé halad, és háláját fejezte ki az uniós intézmények támogatásáért.
Komšić azt kérte, hogy a magyar katonák helyére egy másik EU-tagállam egysége érkezzen,
kivéve Horvátország erőit, amelyek a daytoni békeszerződés értelmében nem állomásozhatnak az ország területén. A politikus kérte az ügy megvitatását az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával, az EU Katonai Bizottságával, valamint Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Luigi Soreca boszniai EU-delegációvezetővel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump újabb szankciókat és vámokat fontolgat Oroszországgal szemben. Az amerikai elnök azután döntött így, miután Oroszország éjszaka súlyos támadást intézet Ukrajna ellen.
„Mivel Oroszország jelenleg abszolút püföli Ukrajnát a csatatéren, erősen fontolgatom a nagyszabású banki szankciókat, más szankciókat és vámokat Oroszországgal szemben, amíg nem születik tűzszünet és végleges megállapodás a békéről”
„Oroszországnak és Ukrajnának: azonnal üljenek az asztalhoz, mielőtt túl késő lenne. Köszönjük!!!”
Az éjszaka és hajnalban az oroszok az ukrajnai gázkitermelő létesítményeket célozták meg, 67 rakétával és 194 drónnal támadtak, és a légicsapásoknak halottai és sérültjei is voltak.
Mindez azt követően történt, hogy Trump a hét elején bejelentette, hogy felfüggesztik az Ukrajnának szánt amerikai katonai segélyszállítmányokat.
Ugyanakkor a jövő hétre várható, hogy Szaúd-Arábiában sor kerülhet egy amerikai–ukrán tárgyalásra, azután, hogy Zelenszkij ellátogatott Trumphoz, de a találkozó botrányba fulladt.
Donald Trump újabb szankciókat és vámokat fontolgat Oroszországgal szemben. Az amerikai elnök azután döntött így, miután Oroszország éjszaka súlyos támadást intézet Ukrajna ellen.
„Mivel Oroszország jelenleg abszolút püföli Ukrajnát a csatatéren, erősen fontolgatom a nagyszabású banki szankciókat, más szankciókat és vámokat Oroszországgal szemben, amíg nem születik tűzszünet és végleges megállapodás a békéről”
