HÍREK
A Rovatból

„Az emberek azt hiszik, hogy marslakó vagy” – az ukrajnai oroszok harcolnak az ukrán útlevélért

James Waterhouse riportja orosz nőket szólaltat meg. Olyan orosz nőket, akik Ukrajnát választották hazájuknak, akkor is, ha nem könnyű elérni az áhított állampolgárságot.


A BBC News két történeten keresztül mutatja be, milyen különösen érzékeny és nehéz helyzetbe kerül az, aki orosz állampolgárként él Ukrajnában.

Galina Ukrajnában született. Ukránul beszél, férje az ukrán hadseregben szolgál, és a közép-ukrajnai Vinnicja városától délre fekvő faluban él. De Galina jogilag orosz. Gyermekként került Ukrajnába.

Ez azt jelenti, hogy ő, több ezer más ukrajnai oroszhoz hasonlóan, jogi bizonytalanságban van.

„Amikor megmutatod a dokumentumaidat, az emberek azt hiszik, hogy marslakó vagy” – mondja nekem a konyhájában, ahol sebesült ukrán katonák pólóinak varrásával tölti az idejét. Az ukrán állami migrációs szolgálat ragaszkodik ahhoz, hogy minden külföldinek Ukrajnában egyenlő jogai vannak, és egyetlen nemzetiséget sem diszkriminálnak, azonban néhányan azt állítják, hogy ez nem így van. Az ukrajnai oroszokkal dolgozó ügyvédek például azt mondták a BBC-nek, hogy ügyfeleiknek azzal kell szembenézniük, hogy befagyaszthatják a számláikat.

Miután Oroszország megindította teljes körű invázióját, az ukrán nemzeti bank korlátozta a pénzügyi szolgáltatásokat minden orosz és fehérorosz állampolgár számára, bár állítólag ez a tartózkodási engedéllyel rendelkezőket nem érinti.

Galina azt mondja, hogy az útlevele miatt nem tud munkát találni, és attól tart, hogy bankszámláját is blokkolhatják. Hét hónapos terhes, azonban mivel jogilag nem ukrán,

nem jár neki az ingyenes állami egészségügyi ellátás.

Amiatt is aggódik, hogy nem tudja majd anyakönyveztetni gyermeke születését: miután feleségül ment ukrán férjéhez, Makszimhoz a templomi esküvőt követően

a hivatalnokok nem voltak hajlandók elismerni a házasságot, rendezetlen státusza miatt.

„Azt mondták: 'Menj haza, ha van útleveled'” – magyarázza Galina. „Nem értik, ki vagyok.” Az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot, bár egyesek ennek ellenére kettős állampolgárok.

Elindította az ukrán állampolgárság megszerzését, de nem tudta befejezni a folyamatot Oroszország teljes körű inváziója miatt. Most, hogy Galina ideiglenes ukrán igazolványa lejárt, azt mondja, úgy érzi magát, mint „Oroszország túsza”.

”Az útlevél cseréje már a háború előtt is nehéz volt, de most lehetetlen” - mondja.

Kijev központjában, a Povitroflotszkij sugárúton egy háromszintes fehér épület található, elgazosodott kerttel. Magas, szögesdrót kerítés veszi körül, és a redőnyök le vannak húzva. Tavaly február 23. óta van így, amikor az orosz nagykövetség személyzetét „biztonsági okokból” evakuálták. Egy nappal később Moszkva megindította teljes körű invázióját, és ami még megmaradt a Kijev és Moszkva közötti diplomáciai kapcsolatokból, az is szétesett.

Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában több ezer ember, mint Galina, teljes bizonytalanságban él.

Jelenleg több mint 150 000 orosz rendelkezik állandó tartózkodási engedéllyel Ukrajnában, körülbelül 17 000-nek van ideiglenes papírja.

Ahhoz, hogy sikeresen kérelmezhessék az ukrán útlevelet vagy állampolgárságot, először fizikailag fel kell adniuk orosz állampolgárságukat. Azonban Moszkva ezt jócskán megnehezítette: le kellett adniuk papírjaikat vagy egy külföldi orosz konzulátuson, vagy Oroszországban. Nincs garancia arra, hogy Galinát nem tartóztatják le az eljárás közben, vagy nem reked Ukrajnán kívül.

Amikor Galina gyermekei visszatérnek az iskolából, ott látni a gyötrelmet a szemében. A szorongást, amit megpróbál elrejteni a gyermekei elől. De nem hibáztatja Ukrajnát. Minden felelősséget Oroszországra hárít a helyzetéért, valamint orosz családtagjaira, akik úgy döntöttek, hogy támogatják országukat az úgynevezett „különleges katonai műveletben”.

„Hogyan támogathatnék egy rablót, egy erőszaktevőt és egy gyilkost, aki betör az otthonomba?” – kérdezi.

Miután Galina befejez egy videohívást a férjével, Makszimmal, megkérdezem tőle, mi történne a családjával, ha Makszim elesne a fronton. Kezét a szájára teszi.

„Nagyon ijesztő” – mondja. „Még ha meg is sebesülne,

nem tudnám meglátogatni a kórházban, mert technikailag nem vagyunk házasok.”

„A világ többi része számára idegenek vagyunk.”

„Ukrajnát választottam”

Amikor az orosz Anasztaszija Leonova 2015-ben Moszkvából Kijevbe költözött, barátai figyelmeztették, hogy „nem beszélhet oroszul”, és hogy „ott csak nácik vannak”. Az orosz propaganda narratívája bosszantotta, mivel nagybátyjai és unokatestvérei Ukrajnában éltek. Anasztázia azután költözött át, hogy online kritizálta a Krím 2014-es orosz annektálását és a szeparatista milíciák támogatását, miután elvesztette oroszországi állását, és halálos fenyegetéseket kapott.

Tavaly február 24-én, amikor az orosz csapatok Kijev felé vonultak, Anasztázia azt mondta,

csak egy gondolata volt: maradni és harcolni.

„A vérem részben ukrán” – mondja. „Ukrajna részeként születtem. Ukrajnát választottam hazámnak; Nem tudtam elárulni ezt a választást.”

Önként jelentkezett harci orvosnak az ukrán erőknél, mivel azok megvédték a fővárost a saját országának csapataival szemben. Megkérdezem, hogy másképp bánnak-e vele azért, mert orosz.

„Senki sem kérte az útlevelemet, amikor dolgoztam”

– mondja mosolyogva. „Az biztos, hogy a kollégáim tudják.” Elismeri, hogy kezdetben nagyon nehéz volt kezelni a sebesült oroszokat amiatt, amit csináltak. De később rájött, hogy a velük való bánásmód „a módja annak, hogy visszaszerezzük népünket, az oroszok által elfogott ukránokat. Amióta az első napomtól idejöttem, arról álmodoztam, hogy ukrán útlevelem lesz” – mondja. „Ezért harcolok. Nemcsak a szabadságért, hanem az útlevelemért is.”

A teljeskörű invázió óta eltelt 18 hónapban mindössze néhány száz orosz kapott ukrán állampolgárságot, szemben az előző évi 1 700-zal. Galinával szemben Anastasia úgy érzi, közelebb van az álmához.

A hadsereg szolgálata valószínűleg segítette az ügyét.

A katonai szolgálatot, az ukránnal kötött házasságot és a tartózkodási időt mind figyelembe veszik az állampolgársági kérelmekben.

Ez a háború több ezer oroszt, például Galinát és Anasztáziát hozott nehéz helyzetbe Ukrajnán belül. Az ukrán Állami Migrációs Szolgálat vezetője, Natalja Naumenko azt mondta, hogy egyetlen állampolgárságot sem diszkriminálnak, amikor állampolgárságot szereznek. Új törvényt dolgoznak ki, amely egyszerűsítené az Ukrajnáért harcolók állampolgársági és tartózkodási kérelmét. Naumenko azonban rámutat, hogy a teljes körű inváziónak köszönhetően a folyamat biztosan nem lesz könnyebb az oroszok számára.

„Már egyszerűsítettük azok számára, akik Ukrajnáért harcolnak” – mondja. „Miért kell Ukrajnának egyszerűsítenie ezt minden orosz számára általában?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Trump minden eddiginél keményebb volt Zelenszkijjel, ultimátumot adott az ukrán elnöknek
Az amerikai elnök a közösségi médiában ostorozta az ukrán elnök nyilatkozatait. Szerinte a Krím már rég nem vita tárgya.


Donald Trump újabb bejegyzésben bírálta Volodimir Zelenszkijt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, vette észre az Index. Az amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalon azt írta, hogy az ukrán elnök egyik kijelentése „nagyon káros az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokra”.

Trump szerint „a Krím már évekkel ezelőtt, Barack Hussein Obama elnök égisze alatt elveszett, és még csak nem is vita tárgya”. Úgy fogalmazott:

„Senki sem kéri Zelenszkijtől, hogy ismerje el a Krímet orosz területnek, de ha a Krímet akarja, miért nem harcoltak érte tizenegy évvel ezelőtt, amikor egy lövés nélkül átadták Oroszországnak.”

A bejegyzésben az amerikai elnök arról is írt, hogy Zelenszkij „uszító kijelentései” miatt nehéz lezárni a háborút. Úgy véli, az ukrán államfőnek „nincs mivel dicsekednie, ugyanis Ukrajna helyzete szörnyű”, és választania kell: „vagy békét köt, vagy harcol még három évig, és teljesen elveszti az országát”.

Trump hozzátette, hogy „semmi köze Oroszországhoz”, viszont hangsúlyozta: „hetente több ezer katona hal meg a fronton ok nélkül”. Szerinte Zelenszkij nyilatkozata csak „meghosszabbítja a vérontást, és ezt senki sem akarja”.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a békemegállapodás már közel van, és kész segíteni abban, hogy mindkét fél kilépjen ebből a „totális semmiből”, amely szerinte el sem kezdődött volna, ha korábban is ő lett volna az elnök.

Trump posztja nem sokkal azt követően jelent meg, hogy J.D. Vance alelnök megismételte az Egyesült Államok figyelmeztetését: ha nem érkezik gyors válasz Ukrajna és Oroszország részéről az amerikai béketervre, valamint nincs valódi szándék a megegyezésre, akkor Washington felhagy a diplomáciai erőfeszítésekkel.

A Fehér Ház közölte, hogy Steve Witkoff különleges elnöki megbízott hamarosan ismét Moszkvába utazik, hogy egyeztessen a béketárgyalásokról.

Szerdán Londonban is tartottak egy megbeszélést, amelyet az európai szövetségesek szerveztek, és amelyen Ukrajna is részt vett. Az Egyesült Államokat Keith Kellogg, Ukrajnáért felelős elnöki különmegbízott képviselte. Marco Rubio külügyminiszter részvételét a washingtoni külügyminisztérium kedden egyeztetési nehézségekre hivatkozva lemondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar állampolgárságú túszról tett közzé új videót a Hamász
A palesztin terrorszervezet propagandacélú anyagában Omri Miran Netanjahut és az izraeli kormányt is bírálja. Omri Miran Trumptól vár segítséget.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 23.



„Shalom, Omri Miran vagyok, ez a második születésnapom a Hamász túszaként”

– ezzel a mondattal kezdődik az a videó, amelyet a palesztin terrorszervezet tett közzé. A felvételen ismét Omri Miran látható, akit 2023. október 7-én raboltak el dzsihadista fegyveresek.

A Hetek emlékeztetett arra, hogy Mirant akkor hurcolták el az otthonából, amikor feleségét és két kislányát próbálta megvédeni. A férfiról korábban már nyilvánosságra hoztak egy videót, most egy újabb felvételt készítettek róla.

A két és fél perces videó nagy részében Miran arra szólítja fel az embereket, különösen azokat, akik már kiszabadultak, hogy álljanak ki a még fogságban lévő izraeli túszokért. Azt kéri, szervezzenek tüntetést Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciája elé. Azt is állítja, hogy Netanjahu hívei már lemondtak róluk, és vannak, akiknek az is mindegy lenne, ha meghalnának.

A felvétel végén izraeli politikusokat nevez meg – élükön Netanjahuval –, és azt mondja, hogy szerintük 2023. október 7. az ő felelősségük. A videóban az is elhangzik: „Ne higgyetek Netanjahunak”. Megemlíti Donald Trumpot is, aki szerinte az egyetlen nagyhatalmú vezető, aki nyomást gyakorolhat az izraeli kormányfőre.

A gondosan vágott videóban az is látható, hogy Miran egy kis süteményt kap a születésnapjára. A felvétel alapján úgy tűnik, a Hamász propagandacélokra használta a megszólalását.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor az EU-ról: Egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn
A miniszterelnök szerint a bevándorlás kezelése, a rezsiemelés és a nyugdíjak megszüntetése is veszélybe kerülhet, ha nem ők maradnak hatalmon.


Orbán Viktor váratlanul megjelent Pilisvörösváron, Szijjártó Péter és Menczer Tamás lakossági fórumán, vette észre a Telex. A miniszterelnök felszólalását a Facebook-oldalán élőben is közvetítették. Beszédét a nemzeti szuverenitás fontosságával kezdte, és hangsúlyozta, hogy a Fidesz és a KDNP célja ennek megvédése. Mint mondta, ha ez az ország, ez a nemzet eltűnik, akkor soha nem jön létre újra.

A kormányfő szerint ellenfeleik nem gondolják úgy, hogy a nemzeti szuverenitáson múlik mindannyiunk közös sorsa. Azt mondta: „Vannak ellenfeleink, akikre nem mondom, hogy nem magyarok (…), mert a magyar nemzetnek azok is részei, akik nem gondolkodnak úgy, mint mi.” Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „néha megtévesztésül magyarnak hívják magukat, de ők a brüsszeliek”. Ezt a közönség tapssal fogadta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte az ellenzék azt vallja: „a magyarok önmagukban kevesek, mindig kell nekik egy külső viszonyítási pont”. Egyenlőségjelet próbált tenni a DK és a Tisza Párt közé, és azt mondta: „a DK-sok bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások”, mert nyíltan kimondják, hogy „az Európai Egyesült Államokban kellene feloldódni”.

A korábbi ellenzéki időszakot felidézve kiemelte: akkor is tartották magukat ahhoz az elvhez, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, mert ellenzékből is a hazáért dolgoztak. Szerinte a mai ellenzékiek nem így gondolkodnak.

A fórumon kétszer is megkérdezte a közönséget, hogy mi Kollár Kinga vezetékneve, mintha nem emlékezne rá.

A kormánypárt az utóbbi hetekben országos kampányt folytatott Kollár Kinga uniós forrásokról szóló kijelentései miatt. Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta: Kollár Kinga és társai „azért dolgoznak, hogy nekünk rossz legyen, hogy nekünk ne sikerüljön”.

A miniszterelnök felsorolta, milyen következményei lennének annak, ha nem ők kormányoznának. Szerinte ilyen lenne Ukrajna uniós csatlakozása, a rezsicsökkentés megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a bankok és nagyvállalatok adómentessége, valamint a bevándorlók beengedése. Többször kijelentette: „bár ezt nem szabad így mondani”, de „Magyarország migránsmentes ország”. Úgy fogalmazott, hogy ha nem nemzeti kormány vezetné az országot, olyan lenne a helyzet, mint Bécsben vagy Franciaországban. Hozzátette: Brüsszelben is sokan mondják neki, hogy a fél karjukat odaadnák, ha országuk újra migránsmentes lehetne.

Menczer Tamás a fórumon azt is megjegyezte, hogy „állítólag Kollár Kinga madeirai luxusházában piheni ki a fáradalmait”.

Orbán Viktor az Európai Unióval kapcsolatban is kapott kérdést. Azt mondta, ha az EU 2004-ben is olyan lett volna, mint most, akkor az sem biztos, hogy csatlakoztunk volna.

Jelenleg azonban szerinte nem érné meg kilépni, mert egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn.

Elmondta azt is, hogy Donald Trump rendszeresen kérdezi tőle, mikor lépünk ki az unióból, de ő mindig azt válaszolja: a magyar termékek 85 százalékát az EU-n belül értékesítik, ezért ez nem érné meg. Talán akkor, ha lenne valamilyen ellenajánlat.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban mérsékeltebben fogalmazott. Úgy nyilatkozott, hogy az ukránok hősiesen harcoltak, sokan meghaltak, de „egy dolog biztos, Európának sosem lesz érdeke, hogy Ukrajna mellett Oroszországgal szembeni háborúban részt vegyen”. Szerinte nem szabad beugrani a háborúba, nyitottnak kell maradni a tárgyalásra, és a konfliktust a lehető legkisebb térre kell korlátozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump Jr. Budapestre látogat pénteken, találkozik Jászai Gellérttel is
A Trump Business Vision 2025 turné keretében érkezik, és nem csak üzletemberekkel találkozik. A háttérben politikai egyeztetések is zajlanak.


Donald Trump Jr., az Egyesült Államok elnökének legidősebb fia pénteken Budapestre érkezik – írja a Bloomberg. A látogatás során egy zártkörű rendezvényen vesz részt, amelyen a 4iG elnöke, Jászai Gellért is jelen lesz. A hírt a 4iG erősítette meg az amerikai lapnak. A Bloomberg kérdésére a magyar kormány nem reagált.

A lap forrásai szerint Trump Jr. a „Trump Business Vision 2025” nevű rendezvénysorozat keretében járja a térséget.

A program célja, hogy feltérképezzék a régió üzleti lehetőségeit. Emellett a Bloomberg úgy tudja, hogy Trump fia találkozót tervez jobboldali politikusokkal is.

Trump Jr. a Trump Organization ügyvezető alelnökeként dolgozik, de nem tölt be kormányzati pozíciót. A héten több más országba is ellátogat, köztük Szerbiába, Romániába és Bulgáriába is.

Idén februárban Jászai Gellért az Egyesült Államokba utazott Orbán Viktor miniszterelnök társaságában. Találkoztak Elon Muskkal, akivel a magyar űripari fejlesztésekről és a globális technológiai együttműködés lehetőségeiről egyeztettek. A megbeszélésre Mar-a-Lagóban került sor. Ezt követően a 4iG részvényeinek árfolyama jelentősen emelkedett.

A 4iG-nél jelenleg tanácsadóként dolgozik Richard Grenell is, aki Donald Trump első elnöki ciklusa alatt a Balkánért felelős különmegbízott volt.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: