HÍREK
A Rovatból

Az egész Európai Unióban a magyarok hisznek a legkevésbé a közmédiának

A megkérdezettek alig több mint ötöde tartja hiteles hírforrásnak az állam által fenntartott televíziót.


Az Európai Parlament megrendelésére mind a 27 uniós tagállamban reprezentatív felmérés készült a polgárok médiafogyasztási szokásairól – idézi a hvg.hu Eurológus rovata.

A megkérdezetteket a belpolitikai események érdeklik leginkább (50 százalékuk adta meg ezt első helyen), de az európai és nemzetközi ügyekről is majdnem ennyien tájékozódnak (46 százalék), csakúgy, mint a helyi vonatkozású hírekről (47 százalék). Magyarországon a hírfogyasztókat valamivel jobban érdekli a kül- (40 százalék), mint a belpolitika (37 százalék).

Az elsődleges hírforrás egyértelműen a televízió (75 százalék), különösen az 55 évnél idősebbek körében. A tévét az online hírplatformok követik a sorban (43 százalék), majd a rádió (39 százalék), illetve a közösségimédia-platformok és a blogok (26 százalék). A nyomtatott sajtó az ötödik helyre került: csak minden ötödik válaszadó (21 százalék) említette a napilapokat és folyóiratokat elsődleges hírforrásként.

Magyarországon csaknem ugyanannyian tájékozódnak a televízióból (58 százalék) mint az online hírportálokról (57 százalék), de nálunk az uniós átlagnál lényegesen többen (43 százalék) használják hírforrásként a közösségi médiát.

Az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban (illetve azok online változataiban), mint az online hírportálokban és a közösségi médiában. Hazánkban sokan (a válaszadók negyede) a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölték meg legmegbízhatóbb hírforrásként, ezt követi a közszolgálati média és az online híroldalak (22–22 százalékkal), majd az írott sajtó (21 százalékkal).

A közmédia iránti 22 százalékos „bizalom” az EU-ban a legalacsonyabb. Igaz, a lengyel 23 százalék sem sokkal több.

Ugyanakkor az EU többi országában egyértelműen az állam által fenntartott hírcsatornák a leghitelesebbek, Finnországban 73 százaléknyian gondolják így, de Svédországban, Portugáliában, Észtországban vagy Luxemburgban is 66–67 százalék ez az arány.

Az összeurópai válaszadók több mind negyede (28 százalék), a magyarok 46 százaléka véli úgy, hogy az előző hét napban „nagyon gyakran” vagy „gyakran” találkozott álhírekkel és félretájékoztatással. A válaszadók többsége biztos abban (12 százalékuk nagyon, 52 százalékuk valamennyire), hogy felismeri az álhíreket és a félretájékoztatást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán a szemünkbe hazudik Ukrajnáról, hogy megőrizze a lopott szajrét
A Tisza Párt vezetője egy rövid videót tett közzé közösségi média oldalán, ahol a magyar miniszterelnök három évvel ezelőtti és a csütörtöki, Hont Andrásnak adott interjújában elhangzott véleményét tették egymás mellé.


Magyar Péter pénteken délután Facebook-oldalán tett közzé egy videót, amelyben Orbán Viktor magyar kormányfő két álláspontját – egy három évvel ezelőtti kijelentését és a minap az ÖT YouTube-csatornán Hont Andrásnak adott interjúját – tették egymás mellé. Magyar posztjában azt írta:

„Naponta újabb és újabb hazugságba bonyolódnak bele. Fél évvel a háború kitörése után Orbán igent mondott Ukrajna uniós tagságára és nemet a szankciókra. Aztán minden szankciót elfogadott, és most épp a háborúra hivatkozva ellenzi az ukrán csatlakozást.”

A politikus kiemelte:

„Mindig azt hazudja, ami éppen szükséges a lopott szajré megőrzéséhez. Ne hagyd, hogy Orbánék továbbra is a szemedbe hazudjanak! Ne hagyd hogy a maradék nemzeti vagyont is ellopják!”

„Stop Orbán! Stop hazugsággyár!”

– zárta posztját a Tisza Párt vezetője.

Naponta újabb és újabb hazugságba bonyolódnak bele.

Fél évvel a háború kitörése után Orbán igent mondott Ukrajna uniós tagságára és nemet a szankciókra. Aztán minden szankciót elfogadott és most épp a háborúra hivatkozva ellenzi az ukrán csatlakozást.

Mindig azt hazudja, ami éppen szükséges a lopott szajré megőrzéséhez.

Ne hagyd, hogy Orbánék továbbra is a szemedbe hazudjanak! Ne hagyd hogy a maradék nemzeti vagyont is ellopják!

Stop Orbán! Stop hazugsággyár!

Oszd meg!

Közzétette: Péter Magyar – 2025. április 18., péntek

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Félek és ideges vagyok” – lincshangulat van Peresztegen, mert a vírus miatt leölt állatokat oda szállítanák
Markolók ássák a gödröket, tucatnyi teherautó hozza a tetemeket Peresztegre. A helyiek egyre dühösebbek, a hatóságok éjjel is a faluban dolgoznak.


Tucatnyi teherautó érkezett a Győr-Moson-Sopron megyei Peresztegre, amelyek a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították a település határában található telepre – írja az atv.hu.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt soproni szervezete a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Nagylózsra vezető utcában

„már jól ismert döglött marhákat szállító teherautók tucatjai”

jelentek meg. A bejegyzés szerint a helyszínen rendőrök és tűzoltók is nagy számban megjelentek.

Az MKKP által közzétett videófelvételeken az látható, hogy éjszaka markolókkal ássák a gödröt az elhullott állatok számára. Beszámolók alapján nemcsak a Készenléti Rendőrség, hanem a Magyar Honvédség is jelen volt.

A településen egyre feszültebbé vált a helyzet. A peresztegi polgármester a telep közelében tartott tájékoztatót, amely során többen hangosan fejezték ki felháborodásukat. A polgármester közölte, hogy

„az operatív törzs a Rábapordányban fertőzött szarvasmarhák és a nem fertőzött, de kényszervágásra kijelölt sertések tetemeinek elhelyezésére ezt a telepet jelölte ki”.

Hozzátette: „sajnos nagyon alkalmas arra, hogy több telep legyen, hiszen több tíz évvel ezelőtt azért hozták létre”. A tájékoztató során úgy fogalmazott:

„Peresztegiként félek, ideges vagyok, sok minden érzés kavarog bennem”.

Polgármester Úr tájékoztatója a peresztegi helyzetről.

Alakul a lincshangulat.

Közzétette: MKKP Sopron – 2025. április 17., csütörtök

Nagy István agrárminiszter korábban bejelentette, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordányban is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A fertőzés megerősítése után a telepet azonnal zár alá helyezték, és megkezdték a járványügyi protokoll szerinti intézkedéseket.

A vírus terjedésének megakadályozására 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki. A miniszter közlése szerint

a teljes, mintegy 600 tejelő tehénből álló állomány felszámolása várható, és további korlátozások bevezetése is elképzelhető.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a száj- és körömfájás emberre nem veszélyes, és az élelmiszerlánc biztonságát sem veszélyezteti. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírus rendkívül ragályos, akár két hétig is lappanghat, ezért az állattartók felelőssége kiemelten fontos. A minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek minden szükséges lépést megtesznek a további terjedés megakadályozására. Elindult a járványügyi nyomozás is az esetleges mulasztások és a lehetséges kontaktgazdaságok felkutatása érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elszabadult a tél az Alpokban: közel 2 méter hó esett 36 óra alatt – városokat zárt el a havazás
A hóvihar Franciaország, Olaszország és Svájc hegyvidékeit is elérte. A hideg annyira betört, hogy még 500 méteren is vastag hótakaró alakult ki.


Hatalmas havazás sújtotta az Alpok nyugati részét húsvét hetében. Franciaországban, Olaszországban és Svájcban is nagy mennyiségű csapadék hullott. A svájci Zermattot a hó egy időre teljesen elzárta a külvilágtól – számolt be az Időkép.

A francia területeken történelmi havazást jelentettek, mivel ilyen rövid idő alatt ritkán hullik ennyi hó. Csütörtök kora estig 2500 méter felett közel kétméteres hóréteg alakult ki. Az intenzív havazás mindössze 36 óra alatt zajlott le.

Fotó: Corinne Agier-Charlois / Időkép

Volt, ahol már 500 méteres magasságban is havazott, sőt, helyenként a völgyekben is méteres hótakaró keletkezett. Ezer méter körül 40-60 centiméter, kétezer méteren 80-120 centiméter, 2500 méter felett pedig 150-200 centiméter hó esett.

Az olasz Aosta-völgy síterepei hasonló mennyiségekről számoltak be. Ott egyetlen nap alatt 10-15 fokkal csökkent a hőmérséklet, és 500 méteren is havazott – számolt be róla partnerük, a Síelők weblapja.

Az Alpokban ilyenkor már csak kevés síterep működik, ezek közül is több bezárt az elmúlt napokban az ítéletidő és a lavinaveszély miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megvan, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – Varga Mihály is őt szerette volna
Kurali Zoltán korábban az Államadósság Kezelő Központot vezette, most hat évre kapott fontos pozíciót. Az MNB-nél komoly ügyeket kell rendbe tennie az új vezetésnek.


Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.

Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.

Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.

A jegybank elnöki posztját március 4. óta Varga Mihály tölti be. Ő már hivatalba lépésekor jelezte, hogy Kuralit szeretné egyik alelnökének.

Az MNB-nél jelenleg egyszerre zajlik a vezetőség átalakulása és a korábbi ügyek kezelése. A jegybanknak olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, mint az alapítványi vagyonvesztés, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlása és a székházfelújítás. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek. Az ÁSZ jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: