HÍREK
A Rovatból

Átlátszó: több mint 3 milliárdot igényelt a Rothschildnak a paksi bővítésért felelős Süli János

A lap értesülése szerint a tárca nélküli miniszter 2018. december végén kezdeményezett szerződéskötést a Miniszterelnökség és a pénzügyi tanácsadócég között.


Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal "az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás" tárgyában - írja az Átlátszó egy birtokukba került iratra hivatkozva.

A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, de a lap szerint egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány.

Az Átlátszó értesülése szerint Süli János tárca nélküli miniszter 2018. december végén szerződéskötést kezdeményezett a Miniszterelnökség és a párizsi székhelyű Rothschild & Ce pénzügyi tanácsadócég között "a miniszteri statútumában meghatározott feladatainak ellátásához kapcsolódó és ahhoz szükséges pénzügyi tanácsadási szolgáltatások nyújtása" tárgyban.

A szerződést 2019. január 1-től 2022. május 31-ig kívánta megkötni, teljes értéke bruttó 7 810 500 euró megbízási díj, plusz 615 000 euró költségtérítés, vagyis összesen 8 425 500 euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 3,2 milliárd forint. Süli kezdeményezése 41 hónapra 190 500 eurós (72 millió forintos) havidíjat, és 15 000 eurós (5,7 millió forintos) költségtérítést irányzott elő a tanácsadó cégnek.

Az Európai Bizottság 2017. március 6-án jelentette be, hogy jóváhagyja a Paks II. atomerőmű megépítésére irányuló beruházást. Határozatában a magyar kormány által megrendelt, 2015-ös Rothschild tanulmányra is hivatkozik, amely racionális állami befektetésnek minősítette a paksi atomerőmű bővítését. A Direkt36 2017-es tényfeltáró cikkében arról is írt, hogy Klaus Mangold, a német sajtóban Mister Oroszországnak is hívott befolyásos német üzletember, a Rothschild befektetési bank német társelnöke közvetítésével került képbe a Rothschild a magyar kormánynál. Nyomozásuk szerint Magoldnak meghatározó szerepe volt abban is, hogy a projekt elfogadhatóvá váljon az Európai Unió és a nyugati üzleti körök számára.

2017 őszén Ausztria bejelentette, hogy bíróságon támadja meg a paksi bővítést jóváhagyó EU-döntést, és 2018 februárjában be is adta a keresetét az Európai Bíróságra. Az ügyet idén márciusban tárgyalták a luxembourgi bíróságon, a hírek szerint nyár elején várható a döntés.

Az Átlátszó szerette volna megtudni, hogy lehet-e összefüggés az újabb európai uniós eljárás és a Miniszterelnökség által 2018-ban kezdeményezett Rothschild-szerződés között, de sem Süli Jánostól, sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rotschild & Cie sajtóosztályától nem kaptak érdemi választ.

Stummer János jobbikos parlamenti képviselő, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jelenlegi elnöke azt közölte a lappal, hogy az általuk kért információk minősített adatot érintenek, ezekről nincs módja tájékoztatást adni.

Jávor Benedek volt EP-képviselő, a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője az Átlátszó megkeresésére azt mondta, "az újabb Rothschild-szerződés tovább növeli a paksi bővítés körüli titokfelhőt és korrupciós aggodalmakat is felvet".

"Amíg nem tudható, hogy pontosan milyen szolgáltatást nyújtott a cég Süli Jánosék számára, addig felmerül a gyanú, hogy egyszerű lobbipénzekről van szó, ami a Rothschildon és Klaus Mangoldon keresztül juthat el a célszemélyekhez. Az ukrajnai háború fényében még fontosabb lenne, hogy minden orosz érdekeltségű európai projekt pénzügyi kapcsolatai maradéktalanul tisztázva legyenek. Paks2 trójai falován keresztül az orosz érdekek képviseletéért is eljuthattak pénzek európai szereplőkhöz, aminek ma stratégiai kockázatai vannak" - véli Jávor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: