HÍREK
A Rovatból

Arab-izraeli konfliktus újratöltve: rakétákkal lőtte a Hamász Jeruzsálemet, miután zavargások törtek ki az Al-Aksza mecsetnél

Izrael légicsapásokkal válaszolt, halálos áldozatok is vannak, a véres 90-es éveket idézik a képek.


Vasárnap éjjel több tízezer muzulmán hívő barikádozta el magát Jeruzsálem óvárosában, az Al-Aksza mecsetnél, és köveket gyűjtve készültek szembeszállni az izraeli biztonságiakkal.

Az izraeli rohamrendőrök hétfőn reggel behatoltak a Templom-hegyre, és tömegoszlató fegyverek, füstbombák és könnygáz, valamint gumilövedékek bevetésével vették fel a harcot a mecsetekbe szorult, hitük szerint az iszlám Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyét, az Al-Akszát védő, a biztonságiak felé köveket dobáló muzulmán hívőkkel. Több százan megsebesültek.

A Vörös Félhold arab mentőszolgálat azt jelentette, hogy több százan sebesültek meg az ostrom alatt álló mecsetben, ahol a muzulmán hívők elbarikádozták magukat. Ötven sérültet Kelet-Jeruzsálem kórházaiba szállítottak, másokat a mecseteknél létrehozott ideiglenes ellátóhelyeken ápolnak. Mamun Abbaszi, a Vörös Félhold szóvivője szerint az izraeli rendőrséggel folytatott összecsapásokban számos palesztin súlyosan megsebesült, és a rendőrség megakadályozza az egészségügyi személyzet bejutását a Templom-hegyre.

A Vörös Félhold később azt jelentette, hogy az összetűzések 175, túlnyomó többségben csak könnyebb sérültjét kezelték, de egy kritikus állapotban lévő, és 13 enyhe-közepes sebesültet is.

Az izraeli katonai rádió jelentése szerint az összecsapások a Templom-hegyről fokozatosan átterjedtek az óváros területére, s a rendőrök lezárták az óváros kapuit, mert a hírek nyomán számos újabb palesztin próbált bejutni.

Kelet-Jeruzsálemben, az óváros Oroszlános kapujánál palesztin fiatalok kövekkel dobáltak egy zsidó vezette autót, s ezért a sofőr elvesztette uralmát a jármű fölött, és a járdán haladó emberek közé hajtott.

Az autót és két utasát ezután is tovább kövezték és ütötték egy interneten terjedő videófelvétel szerint, majd egy rendőr segítségükre sietett, fegyverével lövéseket adott le a levegőbe, és kimentette őket.

„A palesztin vezetés minden lehetőséget megvizsgál, hogy reagáljon erre a szörnyű, a szent helyek és az állampolgárok elleni agresszióra” - közölte Twitter-fiókjában Husszein al-Sejk, a Palesztin Hatóság vezető tisztviselője, Mahmúd Abbász palesztin elnök egyik legközelebbi tanácsadója.

Kadr Adnan, az Iszlám Dzsihád terrorszervezet magas rangú ciszjordániai parancsnoka arra figyelmeztetett, hogy Izrael magas árat fog fizetni a történtekért. „Az Al-Aksza megszentségtelenítése és az azt védők százainak megsebesítése olyan bűncselekmény, amelynek ára van, és mindannyian bízunk népünk ellenállásában” - mondta Adnan.

A Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász szervezet ezalatt, ultimátumának lejárta után hétfő délután rakétákat lőttek Jeruzsálem irányába, miközben a rádió felszólította a lakosságot, hogy a célba vett területeken vonuljon az óvóhelyekre.

Az ultimátum lejárta óta számos alkalommal indítottak rakétákat a Gázai övezetből Askelón és az övezet szomszédságában lévő települések felé. A 12-es kereskedelmi TV híradása szerint az érintett településeknél hazasietnek az emberek.

Korábban a szervezők lemondták Jeruzsálemben az izraeli zászlókkal tervezett menetet, melyet a város keleti felének 1967-es elfoglalásának évfordulóján, a Jeruzsálem napon minden évben megrendeznek.

A szervezők a lemondással az ellen tiltakoztak, hogy a rendőrség Benjamin Netanjahu miniszterelnök utasítására megváltoztatta a menet szokásos útvonalát, hogy az ne az elsősorban arabok használta Damaszkuszi kapun haladjon át, és ne haladjon végig a túlnyomórészt arabok lakta lakónegyedeken, hanem a Jaffó kapun lépjenek be az óvárosba és az örmény negyeden át közelítsék meg a Siratófalat.

Noha a szervezők lemondták, a menet mégis megindult a Jaffó kapu irányába, de a rendőrség megállította és feloszlatta a tömeget, miután a Jeruzsálemet célzó rakétatámadás idején megszólaltak a városban a légvédelmi szirénák. Mindenek ellenére a Siratófal előtti térségnél tömegek ünneplik este zenével és tánccal a Jeruzsálem napot.

Közben a Siratófal feletti Templomhegyen, arab nevén a Haram al-Sarif teraszon palesztinok tömege gyülekezik, a hangszórókon az iszlám vallás Mekka és Medina után harmadik legszentebb helyének, az Al-Aksza mecsetnek a védelmére szólítják fel az egyelőre csendben várakozó hívőket.

Az izraeli parlamentben, a kneszetben is megszólaltak a légvédelmi szirénák, és az óvóhelyekre kellett menekülniük az ott éppen törvényjavaslatok megszavazásán dolgozó politikusoknak.

Az ultimátum lejárta után 6 rakétát lőttek ki Jeruzsálem térségébe, néhányukat elfogták a vaskupola légvédelmi rendszer ellenrakétái, több rakéta pedig nyílt területeken ért földet. Egy lövedék egy Jeruzsálem melletti családi háznál csapódott be, kisebb anyagi károkat okozott, betörtek az ablakok, de a lakók az óvóhelyen voltak és nem érte őket bántódás.

A 12-es TV értesülése szerint

Izrael tüzet nyitott a Gázai övezet északi részére, kilenc halott van, köztük a Hamász katonai szárnyának egyik vezetője.

Az Európai Unió rendkívüli aggodalmát fejezi ki a Kelet-Jeruzsálemben kitört zavargások, az erőszak elharapódzása miatt, az ellenségeskedésnek pedig azonnal véget kell vetni - jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek egynapos találkozóját követően hétfőn. Josep Borrell sajtótájékoztatóján leszögezte: a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a város szent helyeit. Fel kell számolni a szélsőséges megnyilvánulásokat, és mindent meg kell tenni a feszültség csillapítására.

Jeruzsálem vitatott hovatartozása a palesztin-izraeli konfliktus egyik legfőbb nyitott kérdése. Az izraeliek Jeruzsálem egészét saját fővárosuknak nyilvánították, beleértve a város 1967-ben elfoglalt keleti szektorát is, míg a palesztinok Kelet-Jeruzsálemet szeretnék megtenni a Ciszjordániából és a Gázai övezetből létrehozni vágyott önálló államuk fővárosává.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Honnan a tízmilliárdok, gróf úr? – Magyar Péter beszólt Lázár Jánosnak, és kitett egy képet a batidai kastélyáról
A Tisza Párt elnöke szerint Lázár János azért nem szereti a "kullancsokat", mert azok konkurenciát jelenthetnek számára.


Ez itt gróf batidai Lázár János elvtárs szerény hajléka, ami Gulyás Gergely szerint nem a luxus jelképe – mutatta be Magyar Péter szerda reggeli posztjában az elhíresült batidai kastély együttest, utalva arra, hogy a miniszter a közelmúltban jelezte: elege van a luxizásból és a NER kullancsokból, akik lopott közpénzből urizálnak…

„Ez az a kastély együttes, amiről igazmondó János először azt állította, hogy semmi köze hozzá, majd minden földet megszerzett körülötte és a “szerény” viskókat is a nevére vette. Később pedig

a kastélyhoz vezető negyedrendű közutat is felújíttatta 3 milliárd forint közpénzen, hogy a páncélozott BMW-vel és hintókkal érkező vendégeknek ne kelljen zötykölődniük.

Emellé szerzett budapesti luxus áruházat, sok száz hektár földet és ki tudja hány lakást. És mindezt elvileg a közszférában szerzett jövedelméből…” - írta a Tisza Párt elnöke.

„Lázár János, a NER feketeöves közpénz vámpírja, nem szereti a kullancsokat, hiszen azok konkurenciát jelenthetnek számára. Honnan a tízmilliárdok, gróf úr?” – tette fel a kérdést a bejegyzés végén Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Visszatér a besúgók világa? Bárki bejelentést tehet, ha gyanús kettős állampolgárt ismer a fideszes javaslat szerint
Egy új törvénymódosítás szerint tíz évre is felfüggeszthetik egyes kettős állampolgárok magyar állampolgárságát. A döntést egy kijelölt miniszter hozhatja meg hivatalból.


Kedd éjjel került fel az Országgyűlés honlapjára az a törvénymódosító javaslat, amely lehetővé tenné, hogy a kormány bizonyos feltételek mellett legfeljebb tíz évre felfüggessze egyes kettős állampolgárok magyar állampolgárságát. A javaslatot Halász János fideszes képviselő nyújtotta be.

A tervezet szerint azok lehetnek érintettek, akik az Európai Gazdasági Térségen (EGT) és az Európai Unió tagjelölt országain kívüli állam állampolgárai is egyben, és magyar állampolgárságuk veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára. Ez azt jelenti, hogy például egy amerikai–magyar vagy brit–magyar állampolgárt érinthet a szabályozás, de egy norvég–magyar vagy román–magyar állampolgárt nem.

A javaslat négy olyan esetet sorol fel, amikor valaki a veszélyeztetett kategóriába kerülhet. Ilyen például, ha az illető külföldi hadseregben vagy állami szolgálatban teljesít szolgálatot, ha idegen hatalom érdekében tevékenykedik, ha terrorszervezethez csatlakozott, illetve ha a bíróság jogerősen elítélte például hazaárulás, terrorcselekmény vagy az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt.

A döntést egy, a kormány által rendeletben kijelölt miniszter hozná meg. Hogy pontosan ki lenne ez, egyelőre nem derült ki. A döntés ellen lehet fellebbezni, de az érintettnek kell bizonyítania, hogy nem jelent veszélyt Magyarország közrendjére vagy biztonságára.

A javaslat lehetőséget ad arra is, hogy bárki bejelentést tegyen, ha olyan személyről van tudomása, akire a szabály vonatkozhat.

Az eljárást azonban csak hivatalból lehet megindítani, és a bejelentőt nem kell értesíteni, mivel nem minősül ügyfélnek.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február végi Kormányinfón arról beszélt, hogy a törvény nem vonatkozik sima magyar állampolgárokra, mivel így hontalanná válnának.

A törvénymódosító javaslat része annak a politikai kampánynak, amelyet Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédében hirdetett meg.

A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: „Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget.”

A javaslat indoklása szerint a cél „a nemzeti szuverenitás védelmét szolgáló eszköztár megerősítése”.

(via Népszava)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos két fotón mutatta meg, mennyien voltak a tegnapi tüntetésen
A független országgyűlési képviselő már jelezte, hogy a jövő héten folytatják, és legközelebb már 24 órás lesz a tüntetés.


„Hiába tologatták a színpadot, a magyarok kiállnak a szabadságért és a demokráciáért!” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő arra utalt, hogy a rendőrség a múlt heti demonstrációval ellentétben ezúttal a budai oldalon engedélyezte, hogy színpadot állítsanak. A politikus szerint azért, hogy kevésbé legyen feltűnő az összegyűlt tömeg, a rendőrség viszont azt mondta, hogy a közlekedés megkönnyítése érdekében hozták ezt a döntést.

Hadházy mindenesre két sokat mondó képet osztott meg követőivel a közösségi oldalán, és jelezte, hogy a jövő héten folytatják, és legközelebb már 24 órás lesz a tüntetés. A következő demonstrációt is 17 órás kezdéssel jelentették be, de a rendőrség nem engedélyezte. Ezt a határozatot megfellebbezik – írta a hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Elon Musk újra a csúcson, Mészáros Lőrinc a Top 1000 határán a világ leggazdagabbjai között
A világ leggazdagabb emberei között idén négy magyar is helyet kapott. A csúcson a Tesla-vezér, Elon Musk trónol, akinek vagyona már a 300 milliárd dollárt is átlépte.


Elon Musk vezeti az amerikai Forbes idei milliárdoslistáját, 342 milliárd dolláros vagyonnal. A Tesla-vezér vagyona 2024-hez képest 75 százalékkal nőtt, főként az xAI és a SpaceX értékének emelkedése, valamint a Tesla részvényeinek drágulása miatt, adta hírül a lap. A növekedést még az elmúlt hónapok részvényeladási hulláma sem tudta visszavetni, tette hozzá a lap.

Musk az első ember, akinek a becsült vagyona átlépte a 300 milliárd dolláros határt.

Jelentős befolyással bír az Egyesült Államok kormányzati rendszerében, Donald Trump elnök kampányának egyik fő támogatójaként pedig vezetői pozíciót kapott a Kormányzati Hatékonysági Minisztérium (DOGE) élén. Az amerikai Forbes megemlíti azt is, hogy Musk kiterjedt üzleti érdekeltségekkel rendelkezik Kínában, és anyja az elmúlt hónapokban többször is utazott oda.

A rangsor második helyén Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója szerepel 216 milliárd dolláros vagyonnal, míg a harmadik helyet Jeff Bezos, az Amazon alapítója szerezte meg 215 milliárd dollárral. Donald Trump vagyona több mint a duplájára nőtt, jelenleg 5,1 milliárd dollárra becsülik, ezzel a lista 709. helyén áll.

Az amerikai Forbes listáján idén négy magyar is szerepel.

Mészáros Lőrinc 3,6 milliárd dolláros becsült vagyonával a 1015. helyen áll. Csányi Sándor, az OTP elnöke 1,8 milliárd dolláros vagyonnal a 1947. helyre került. Felcsuti Zsolt, az MPF Holding vezetője és Veres Tibor, a Wallis cégcsoport első embere egyaránt 1,4 milliárd dolláros vagyonnal a 2356. helyen osztozik. A globális rangsorba azok kerülhettek be, akik vagyona elérte az 1 milliárd dollárt.

A Forbes összesen 3028 milliárdost sorolt fel az idei listán, ami 247-tel több, mint egy évvel korábban. A listán szereplők becsült összvagyona meghaladja a 16,1 billió dollárt. A legtöbb milliárdossal az Egyesült Államok rendelkezik (902 fő), ezt követi Kína (516, Hongkongot is beleszámítva) és India (205). Az amerikai Forbes a becslésekhez a 2025. március 7-i tőzsdei adatokat vette alapul.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk