ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Amikor Budapestről a Káli-medencébe költözik a család

Zsófiék példáján keresztül bemutatjuk, milyen előnyökkel is járhat a környezetváltozás a kisgyermek számára, és hogyan érdemes felkészülni egy költözésre. "Gyerekkel az élet" sorozatunk 3. része.


"Gyerekkel az élet" sorozatunkban a gyermekvállalás, gyermeknevelés különböző kérdéseköreit járjuk körül, személyes történetek segítségével. Megvitattuk, mire van szükség feltétlenül, ha érkezik a baba, és bepillanhattunk egy ötgyermekes család életébe is. Most azt mutatjuk be, milyen is az, amikor gyerekkel együtt új lakóhelyre költözik a család.

Zsófi, a férje Andris, és a másfél éves Barnabás pár hónappal ezelőtt még egy budapesti kétszobás lakásban éltek – most pedig már a Káli-medencében található Kővágóörsöt tekintik otthonuknak.

A fővárosból költöztek vidékre, társasházból kertes házba, a nagyvárosi munkát cserélik le egy kis faluban indítandó családi vállalkozásra.

A Káli-medence misztikus ereje

Zsófi és férje a Balaton-felvidéken ismerkedtek meg, Szentantalfán, egy házibuliban. Később együtt is gyakran jártak erre, nagy kevdvencük lett a Káli-mendence, egyre jobban megszerették a környéket, egyértelmű lett, hogy az esküvőjüket is itt tartják. Idővel azon kezdtek gondolkodni, hogyan lehetne olyan életet kialakítani, hogy ne kelljen vasárnap visszamenni a fővárosba, ami mindig olyan nehezükre esett.

De miből lehetne megélni a Balatonnál?

„Andris régi álma volt egy saját vendéglátóhely. Pedig egészen más munkája volt eredetileg, a banki területet cserélte el szakácskodásra, most pedig pék lesz belőle. Elkezdte nagyon érdekelni a sütés, a kovászos kenyér, a leveles tészták, és nagy szerelme a szendvicskészítés. Így jött az ötlet, hogy egy pékséget szeretnénk nyitni, és ha már, akkor a Káli-medencében. Nem csak azért, mert mi szeretünk itt lenni, hanem mert errefelé hiány van a pékségekből.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Miért költöztünk Budapestről a Káli-medencébe, hogy korábbi nagyvárosi életünket hátrahagyva családi vállalkozásként pékséget nyissunk? Sok mindent fel tudnánk sorolni, például, hogy a Káli-medence örülne még olyan helynek, ahol egyszerre lehet minőségi péktermékeket vásárolni és fogyasztani, kényelmesen kávézni, reggelizni, és közösségi élményt megélni. Vagy azért, mert évek óta arról álmodozunk, hogy ezen a csodás helyen élhessünk, és itt kínálhassunk szenzációs ételeket, friss élményeket, és jó emlékeket vendégeinknek. Vagy mert szeretjük nézni, ahogy az étel, ital és jó zene kíséretében barátságok születnek. Szerintünk ez maga az élet! Zsófi és Andris vagyunk, és Nektek álmodtuk meg az Andriska Pékbisztrót Kővágóörsön, amit július végén megnyitunk. ? www.andriskapekbisztro.hu #andriskapékbisztró #andriska #kővágóörs #kalimedence #kálimedencepékség #kálimedencekávézó #kálimedencereggelizőhely #kifli #kávé #reggeli #pékbisztró #kálifeeling

Andriska Pékbisztró (@andriska_pekbisztro) által megosztott bejegyzés,

Már éppen kezdték feladni az álmukat, hogy a Balaton közelében pékséget nyithassanak, amikor egy ismerősük hívta őket: „Figyeljetek, itt van Kővágóörsön egy pékség, ami üresen áll, nem akarjátok ti továbbvinni? Összenéztünk, és egyből megvolt a válaszunk. Ráadásul kiderült, hogy a kővágóörsi pékséget Törökék üzemeltették, a Kossuth utcában – erre mi rá is csodálkoztunk, hogy de hát mi vagyunk Törökék, a Kossuth utcából, mivel Andris családneve Török, az eredetileg pékségnek szánt ingatlanunk pedig a Kossuth utcában volt, csak épp egy másik faluban. Ezt egy jelnek vettük, hogy ide kell jönnünk” – meséli Zsófi.

NÉZD MEG A ZSÓFIVAL KÉSZÜLT KISFILMET!

Fővárosból a kis faluba, egy másfél éves kisfiúval

Megnézték a 15 éve üresen álló romos épületet, és első látásra beleszerettek. Eldöntötték, hogy a család is Kővágóörsre költözik, hiszen egy pékségben korán kezdődik a nap. Három hónapja költöztek a kis faluba a nagy fővárosból, a másfél éves Barnabással együtt.

„Voltak visszatartó erők, megkaptuk a kérdéseket családon belül, hogy biztos, hogy logikus lépés-e ez, és hogy mi lesz velünk szezonon kívül.”

„De a család alapvetően nagyon támogató, és nélkülük nehezen is tudnánk elindulni, mert a nagymamák rengeteget segítenek, vigyáznak Barnabásra, amikor nekünk dolgoznunk kell”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Pontosan egy éve készült ez a fotó, amikor a barátainknak először megmutattuk, milyen őrültségre készülünk. A Friss Cipó sütöde közel 50 évig sütötte a híres kővágóörsi kiflit és a falusi kenyereket, majd 15 évet állt teljesen üresen, mielőtt mi rátaláltunk. Azóta elképesztően sokat dolgoztunk azon, hogy hamarosan új fejezet indulhasson ennek a csodás vöröskő épületnek az életében. Na meg persze a miénkben is...Becsomagoltuk a korábbi budapesti életünket, és leköltöztünk Kővágóörsre, hogy megvalósítsunk egy sokéves álmot. Ez lesz az Andriska. Itt folytatódik majd a kővágóörsi friss kifli története, és indul majd el sok új finomságé. ? Már csak pár hét, és megnézhetitek, mi lett a romos házikóból... #dreambigorgohome #andriska #pekbisztro #andriskapekbisztro #kifli #kávé #reggeli #kalimedence #kovagoors #hamarosan ? @gabbysutori

Andriska Pékbisztró (@andriska_pekbisztro) által megosztott bejegyzés,

Zsófi úgy gondolja, hogy fontos volt figyelembe venniük, Barnabásnak is meglehetnek az igényei, életkori sajátosságai, amiket össze kell hangolniuk az ő álmaik és terveik megvalósításával. „Nem akartunk robbanásszerű változást az életébe, szerettünk volna megfelelően felkészülni a változásra. Sokat segített ebben nekünk Orsi, akit fogadott védőnőnknek tekintettünk. Vele közösen beszéltük át azt a tervet, amit a költözésünkhöz összeállítottunk. Kb. egy éve dőlt el, hogy ideköltözünk, azóta egyre többet jártunk erre Barnabással együtt is, hogy egyre ismerősebb legyen neki a közeg” – mondja Zsófi a környezetváltozásra való rákészülésről.

„A gyerekeket érinti és meg is viseli a változás. Tévesen gondoljuk azt, hogy bizonyos kor alatt ők még kicsik és nem érzékelik a változásokat, lehet a fejük felett dönteni. Fontos az, hogy a gyerek érettségi szintjének megfelelően kommunikáljunk vele arról, ami épp történik” – javasolja Jakobovits Kitti pszichológus.

Néhány megszokott dolog az új környezetben is stabilitást ad

Egy másfél éves kisfiúval költözni kihívás, már csak azért is, mert amit a szülei egy dobozba bepakolnak, azt ő rendszerint kipakolja. Ennek ellenére Gelencsér Józsefné védőnő azt tanácsolja, hogy ne passzoljuk le a gyereket a költözés ideje alatt nagyszülőkhöz, hogy aztán már csak az új környezetben találkozzunk újra vele – jobb, ha ő is megtapasztalja a változást.

„Célszerű az ágyát, a leginkább megszokott tárgyait már első nap elhelyezni, hogy legyen olyasmi a szobában, ami már mindenképp ismerős neki.”

„Ha a gyerek fővárosból vidékre kerül, ahol sokkal többet lehet a levegőn, sokkal szabadabb lehet, több mindent lát, többféle dolgot tud játszani, az megerősíti abban, hogy könnyebben tudjon alkalmazkodni.”

Ez Zsófiéknál is így történt, és bevált: „Az első éjszaka még millió doboz állt össze-vissza a házban, de arra nagyon figyeltünk, hogy Barnabás ágya már készen álljon, és az a fotel is, amiben elalvás előtt szoktam neki mesélni. Ahogy leültünk a fotelba, ugyanúgy ráhajtotta a fejét a mellkasomra, ahogy korábban, és két perc alatt elaludt.”

A kisgyereknek az is élmény, hogy a ház előtt elsétál két tehén

„Barnabásnak másfél évesen ez az élet, hogy ki tud jönni a kertbe, kukacokat nézegetni, a szomszédban libák vannak, a kapu előtt rendszeresen elsétál két tehén, ha elmegyünk sétálni, lovakkal találkozik. Nem állítom, hogy minden gyereknek pont erre van szüksége, de azt látom, hogy neki nagyon jót tesz. Talán pont azért, mert érzi rajtunk, hogy mi itt jól vagyunk, sokkal harmonikusabbak vagyunk, hogy erre vágytunk. Mióta Kővágóörsre költöztünk, ő sokkal jobban alszik, mint korábban. A mozgásának, az egyensúlyérzékének is nagyon jót tett, hogy itt aztán mindenhova megpróbál felmászni, és aztán leesni, és rengeteget van a szabadban” – összegzi Zsófi.

„A gyerek fejlődése szempontjából határozottan jót tehet a vidéki környezet. Olyan ingerekkel találkozhat, amelyekkel egy zsúfolt nagyvárosban nem.”

„Ha csak a fizikai egészségére gondolunk, az immunrendszere erősebb lesz, sokkal nagyobb mozgástere van, ki tud alakítani olyan rekreációs folyamatokat, amelyek később is hasznosak lesznek”

– teszi hozzá a pszichológus, Jakobovits Kitti.

A tervezés és az anyagi stabilitás sem árt

Zsófiék gondolkodtak rajta, hogy mikor van jó időszak ahhoz, hogy belevágjanak egy ilyen költözésbe és egy családi vállalkozás indításába. „Nagyon komoly anyagi vállalást is jelentett részünkről ez a terv.”

„Körülnéztünk, hogy milyen lehetőségek adódnak az anyagi támogatásra, és a babaváró kölcsönt elég jó lehetőségnek találtuk, ezért azt fel is vettük. Szeretnénk még gyereket, ezért ez abszolút nekünk való támogatás.”

Mit tanácsol a szakértő?

„Egy család életében számos lehetőség jöhet, amelyet érdemes megragadni. Akár a költözés, egy új vállalkozás vagy éppen a családbővítés a következő lépés, az anyagiak megtervezésében érdemes szakértő segítségét kérni, hogy a célokhoz leginkább passzoló pénzügyi konstrukcióval indulhassunk neki a változásnak. A szabad felhasználású Babaváró kölcsön felvétele minden eddiginél egyszerűbbé vált, így egyre több pár válik jogosulttá a támogatásra. A feltételekről és lehetőségekről érdemes előzetesen tájékozódni a honlapunkon vagy időpontot foglalni a bankfiókokba, ahol az állami támogatások szakértői, az OTP Bank kollégái várják az érdeklődő házaspárokat” – javasolja dr. Rajmonné Veres Ibolya, az OTP Bank hitelezési folyamatokért felelős vezetője.

A költözés egyik legfőbb tanulsága az volt Zsófiék számára, hogy jó minél alaposabban és minél hamarabb felkészülni egy ilyen nagy ívű változásra. „Rám korábban nem volt annyira jellemző ez az előzetes tervezés és felkészülés, többször költöztem külföldre egyirányú repülőjeggyel. Amikor eldöntöttük, hogy költözünk, nekem kevésbé tűnt ijesztőnek a gondolat, de azért tudtam, hogy nagyon más ez a helyzet egy gyerekkel együtt. A nagymamáknak nagyon sokat köszönhetünk, hogy számíthatunk rájuk és rengeteget segítenek.”

*Jogi figyelmeztetés:

A hirdetésben szereplő kölcsönt a Magyarország Kormánya által biztosított babaváró támogatással nyújtjuk.

A Teljes Hiteldíj Mutató (THM) meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt. Az adatok tájékoztató jellegűek, a feltételek változása esetén a THM mértéke módosulhat. A THM mértéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát. A THM számításánál azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a szerződéskötés és az első törlesztőrészlet esedékessége között 31 nap telik el, a kölcsön folyósítása 2020. július 1-én történik meg, illetve az 5 éves kamatperiódust követően a referencia kamat nem változik. A THM meghatározásakor a 2020. július 1-én érvényes kondíciókkal számoltunk. Az ügyfél által a központi költségvetés javára, a fennálló kölcsön összege után havonta, a törlesztőrészletekkel együtt fizetendő kezességvállalási díjat a THM magába foglalja.

THM (kamattámogatással): 0,4%

THM (kamattámogatás nélkül): 5,9%


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
KVÍZ: Te mennyire vagy tudatos megtakarító?
Infláció feletti hozam - de mivel is? Hogyan érdemes kezelni a megtakarításainkat? Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire vagy tisztában a megtakarítási lehetőségekkel!


Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

többen vannak azok, akik hajlandóak lemondani napi kiadásokról, hogy a jövőjükre félre tegyenek (58%), mint azok, akiknél a pénz csak jön és megy.

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Tippek tudatos megtakarítóknak

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője kiemelte, hogy már kisebb pénzügyi döntésekkel is tízezreket takaríthatunk meg. Ha pedig a régóta megtakarított, vagy az állampapírokba fektetett, most lejáró megtakarításunkat, illetve az állampapír kamatfizetésekből érkező összegeket szeretnénk okosan felhasználni vagy újra befektetni, akkor elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes mérlegelni a pénzügyi céljainkat, az elérhető befektetési lehetőségeket, az időtávot és a kockázatokat. Ha kérdésünk merül fel, ne féljünk szakértői segítséget kérni - az OTP Bank szakértői az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz igazodva segítenek megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási megoldást.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott értékpapírokkal és befektetési formákkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az OTP Bank holnapján (www.otpbank.hu) elérhető hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint hirdetményből.

A megtakarításokról szóló egyszerre játékos és edukatív kvízünk segítségével tesztelheted, te mennyire vagy tudatos a témában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: