Trump bekeményít: Amerika megtiltotta a briteknek, hogy hírszerzési infókat adjanak Ukrajnának!
Az amerikai katonai segélyek befagyasztása után újabb csapás érte Ukrajnát: Washington visszavonta a brit hírszerzés engedélyét, amellyel eddig megoszthatták az amerikai adatokat Kijevvel. Ez súlyosan befolyásolhatja az ukrán védekezést.
Donald Trump döntése nyomán az Egyesült Államok megtiltotta Nagy-Britanniának, hogy amerikai hírszerzési információkat osszon meg Ukrajnával. A brit katonai és hírszerző szervezetek, köztük a GCHQ és a Védelmi Minisztérium hírszerzési részlegei hivatalos utasítást kaptak arra, hogy ezeket az adatokat ne továbbítsák Kijevnek, írja a Daily Mail.
A háború kezdete óta az Egyesült Királyság és más nyugati országok, például Ausztrália és Új-Zéland is rendszeresen megosztottak amerikai hírszerzési információkat Ukrajnával. Ezeket az adatokat „Rel UKR” jelöléssel látták el, amely azt jelentette, hogy az adott információ Ukrajnával is megosztható. Az Egyesült Államok most visszavonta ezt a minősítést, és további értesítésig nem engedélyezi a hírszerzési adatok továbbadását.
Ahogy már írtunk róla, az Egyesült Államok az amerikai fegyver- és lőszersegélyek is befagyasztotta, szakértők szerint, ha Ukrajna nem kap utánpótlást, akár két-három hónapon belül kifogyhat a fegyverekből.
Phil Ingram brit katonai hírszerzési szakértő a Daily Mailnek nyilatkozva elmondta:
„Az Egyesült Államok utasítása, hogy az Egyesült Királyság és más szövetségesek ne osszanak meg amerikai hírszerzési információkat Ukrajnával, teljesen várható volt.
Az USA hírszerzési partnerei, köztük Nagy-Britannia, elvesztették a felhatalmazásukat az ilyen információk továbbítására.”
A döntés hatással lehet Ukrajna védekezésére az orosz támadásokkal szemben.
Donald Trump döntése nyomán az Egyesült Államok megtiltotta Nagy-Britanniának, hogy amerikai hírszerzési információkat osszon meg Ukrajnával. A brit katonai és hírszerző szervezetek, köztük a GCHQ és a Védelmi Minisztérium hírszerzési részlegei hivatalos utasítást kaptak arra, hogy ezeket az adatokat ne továbbítsák Kijevnek, írja a Daily Mail.
A háború kezdete óta az Egyesült Királyság és más nyugati országok, például Ausztrália és Új-Zéland is rendszeresen megosztottak amerikai hírszerzési információkat Ukrajnával. Ezeket az adatokat „Rel UKR” jelöléssel látták el, amely azt jelentette, hogy az adott információ Ukrajnával is megosztható. Az Egyesült Államok most visszavonta ezt a minősítést, és további értesítésig nem engedélyezi a hírszerzési adatok továbbadását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Balázs zavarba jött a kérdéstől: Putyin akkor gyenge vezető?
Orbán Balázs nem értette, miért következik Orbán Viktor szavaiból, hogy Putyin gyenge vezető lenne. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a mondat valójában nem erről szólt, hanem a béketeremtésről.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.
A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”
A miniszterelnök Facebook-posztjában ugyanakkor nem szerepeltek nemzetközi intézményekre vonatkozó megjegyzések. A bejegyzés szerint Orbán Viktor úgy véli, hogy Donald Trump „bátran kiállt a béke mellett”, és ezt sokaknak „nehéz megemészteni”.
A 444 újságírója egy másik kérdést is feltett Orbán Balázsnak azzal kapcsolatban, hogy a kormány vitatja-e Ukrajna államiságát.
Orbán Viktor egy korábbi beszédében „Ukrajna nevű területről”, Orbán Balázs pedig „Ukrajna nevű problémáról” beszélt.
A politikai igazgató a kérdésre azt felelte: „Nem, arról beszélünk, hogy hogyan kell lezárni ezt a konfliktust.”
Ahogy arról már írtunk, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, korábban vitát váltott ki azzal a kijelentésével, miszerint Magyarország nem állt volna ellen egy orosz inváziónak, ahogy Ukrajna tette. Ezek a megjegyzések bírálatokat váltottak ki, különösen az ellenzék részéről, akik szerint ezzel megsértette az 1956-os forradalom emlékét. Orbán Balázs később tisztázta, hogy szavait félreértették, és hangsúlyozta, hogy tiszteli a forradalom hőseit.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója egy sajtótájékoztatón kapott kérdést arról, hogy Vlagyimir Putyin gyenge vezetőnek számít-e. A kérdés Orbán Viktor egy korábbi Facebook-bejegyzésére utalt, amelyben a miniszterelnök azt írta: „Az erős vezetők békét csinálnak. A gyengék háborút.” A 444 újságírója ennek alapján rákérdezett, hogy Putyin, aki háborút indított Ukrajna ellen, Orbán Balázs szerint gyenge vezetőnek tekinthető-e.
A politikai igazgató először azt válaszolta: „Nem értem a logikáját.” Miután az újságíró emlékeztette arra, hogy Putyin háborút kezdett, Orbán Balázs úgy fogalmazott: „Nem arra vonatkozik az idézet, hogy ki indít háborút és ki nem, hanem, hogy ki tud békét csinálni.” Később hozzátette, hogy Orbán Viktor bejegyzése arra utalt, hogy „nem tudnak nemzetközi intézmények békét csinálni.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Mártonék egy hetet adtak a boltoknak, utána jöhet a hatósági ár
A gazdasági tárca közleményében úgy fogalmazott, hogy „önkéntes árcsökkentést” várnak az „árnövelőktől”. Ellenkező esetben kénytelenek lesznek beavatkozni – megint.
Ami manapság a boltokban zajlik az elfogadhatatlan, az árak emelésének a családok és a nyugdíjasok érdekében gátat kell szabni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) intenzív egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel az élelmiszerárak csökkentése érdekében. A tárca elvárása, hogy a kiskereskedelmi láncok legkésőbb egy héten belül, jövő hét elejére jelezzék szándékaikat – jelentette be szerdai közleményében az NGM.
Az élelmiszerinfláció megfékezése érdekében a kormány továbbra is kész minden eszközével beavatkozni – tették hozzá.
Mint írják: az önkéntes árcsökkentést elsősorban azon alapvető élelmiszerek esetében indokolt alkalmazni, amelyek a magyar családok és nyugdíjasok kosarának jelentős részét képezik, és a korábbi árstop, majd a kötelező akciózás keretében érintettek voltak, illetve ezen élelmiszerek helyettesítésére szolgálnak.
Ilyen termékek főként a csirkehús, a sertéshús, az étolaj, a tojás, a tej és a tejtermékek, a liszt, a cukor, valamint az egyéb alapvető élelmiszerek
- sorolta az NGM.
Az „önkéntes árcsökkentés” keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium azt várja, hogy a kereskedelmi szereplők a jelenleg alkalmazott árrésük mérséklésével járuljanak hozzá az élelmiszerárak stabilizálásához.
Az elmúlt időszak áralakulásait megvizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy bizonyos alapvető élelmiszerek esetén a beszerzési ár, illetve a végső fogyasztói ár közötti különbség érdemben emelkedett – vette észre a miniszréium. Hozzátették: bár az elmúlt időszakban egyes termékek esetén már tapasztalható volt az árcsökkenés az üzletekben, ugyanakkor ez nem mutatkozott tartósnak és számottevőnek.
Ebből fakadóan a minisztérium elvárása, hogy a kereskedők olyan önkéntes megoldással álljanak elő, amelynek eredményeként az élelmiszerinfláció érdemben csökken és az alapvető élelmiszerek árai elfogadható szintre mérséklődnek
– fogalmazott az NGM.
Végezetül az NGM kilátásba helyezte, amennyiben az önkéntes árkorlátozás nem vezet eredményre, úgy a Nemzetgazdasági Minisztérium kész hatósági eszközökkel beavatkozni az „árnövelőkkel” szemben.
Ami manapság a boltokban zajlik az elfogadhatatlan, az árak emelésének a családok és a nyugdíjasok érdekében gátat kell szabni. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) intenzív egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel az élelmiszerárak csökkentése érdekében. A tárca elvárása, hogy a kiskereskedelmi láncok legkésőbb egy héten belül, jövő hét elejére jelezzék szándékaikat – jelentette be szerdai közleményében az NGM.
Az élelmiszerinfláció megfékezése érdekében a kormány továbbra is kész minden eszközével beavatkozni – tették hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lázár Jánosék 13 vasútvonalon nem a MÁV-val oldanák meg a vasúti közlekedést
A Dunántúlon erősítik az osztrákoktól elvett GYSEV-et: 752 kilométernyi pálya kerül át a GYSEV-hez négy megyében. Az átvétel fokozatos lesz, a felszabaduló járműveket pedig az ország keleti részén vetik be.
2025. július 1-jétől újabb vasútvonalakat vesz át a GYSEV a MÁV-tól. Az Építési és Közlekedési Minisztérium döntése alapján 752 kilométernyi vasúti pálya üzemeltetése kerül át a zöld-sárga vasúttársasághoz. Az érintett szakaszok egy része a Dunántúlon található, a felszabaduló járműveket pedig az ország keleti részén állítják forgalomba.
A minisztérium közleménye szerint
a vasútvonalak átvétele nem jár automatikusan a személyszállítási feladatok átvételével, ezek fokozatosan, több ütemben kerülnek át a GYSEV-hez.
A változás összhangban van a tárca azon célkitűzésével, hogy a magyar irányítás alatt álló vasúttársaság nagyobb szerepet kapjon a hazai közlekedésben.
Lázár János építési és közlekedési miniszter az év eleji KözlekedésInfó rendezvényen jelentette be, hogy „összeadjuk a két magyar irányítású vasúttársaság, MÁV és a GYSEV erőforrásait”. A minisztérium januárban közzétett 10 vállalása között is szerepelt, hogy a GYSEV bizonyos vonalszakaszok üzemeltetését átveszi.
A vasúttársaságok szakemberei az elmúlt hetekben véglegesítették az érintett szakaszokat. A GYSEV júliustól többek között a Győrszabadhegy-Celldömölk, a Győrszabadhegy-Veszprém és a Veszprémvarsány-Franciavágás szakasz üzemeltetését látja el. Az átvétel kiterjed a Pápa-Csorna, a Zalaszentiván-Nagykanizsa és a Porpác-Székesfehérvár közötti vonalakra is.
További érintett szakaszok: Zalaegerszeg-Rédics, Zalabér-Batyk-Zalaszentgrót, Boba-Őriszentpéter-országhatár, Ukk-Balatonszentgyörgy, Hajmáskér-Csajág, Murakeresztúr országhatár-Balatonszentgyörgy és Murakeresztúr-Gyékényes-országhatár. A közlemény szerint a Balatonszentgyörgy és Csajág állomások nem kerülnek át a GYSEV-hez, foglalta össze az MFOR.
2025. július 1-jétől újabb vasútvonalakat vesz át a GYSEV a MÁV-tól. Az Építési és Közlekedési Minisztérium döntése alapján 752 kilométernyi vasúti pálya üzemeltetése kerül át a zöld-sárga vasúttársasághoz. Az érintett szakaszok egy része a Dunántúlon található, a felszabaduló járműveket pedig az ország keleti részén állítják forgalomba.
A minisztérium közleménye szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Beérkeztek az első pályázatok a kistelepülések italüzleteinek 3 milliós támogatására, az ország számos különböző pontjáról már az első napon több tucat falusi kiskocsma üzemeltetője adta be igénylését - közölte a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. szerdán az MTI-vel.
A tájékoztató szerint a kormány elkötelezett a turisztikai kkv-k erősítése mellett, hiszen a szektor kiemelt szerepet játszik a gazdasági növekedésben és a munkahelyteremtésben.
Ezt a célt szolgálja az ezer fősnél kisebb lélekszámú települések italüzleteinek fejlesztésére igénybe vehető új konstrukció is, amelyre március 3-tól nyújthatják be igényüket a sörözők, borozók és presszók üzemeltetői.
Az új pályázat a tavaly meghirdetett ágazati támogatási program folytatása, amelynek eredményeként eddig több mint 3300 pályázó nyert el támogatást országszerte.
A kiírási kritériumok értelmében bármely, egész éves nyitva tartású vidéki vendéglátóhely üzemeltetője kaphatott fejlesztési forrást működési stabilitását célzó vagy energiamegtakarítást eredményező fejlesztéshez, eszközbeszerzéshez. A beérkezett igénylések döntő többségét, több mint 2200-at eszközbeszerzésre nyújtották be.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerén keresztül Pest, Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyék szolgáltatói adták be a legtöbb pályázatot – közölték.
A Kisfaludy Program azt írják, a kormány 100%-os, vissza nem térítendő támogatást kínál, amelyet a kedvezményezettek különböző területekre fordíthatnak:
Rezsiköltségek: A villany-, gáz- és vízdíjak kiegyenlítésére.
Bértámogatás: Egy vagy több alkalmazott, munkavállaló bérének részben, vagy egészben történő kifizetésére.
Energiahatékonyság: A gazdaságos üzemeltetés érdekében elvégzett kisebb átalakításokra és felújításokra, amelyek csökkenthetik a működési költségeket.
Eszközbeszerzés: Az üzletek vonzóbbá tételéhez hozzájáruló korszerű eszközök, például italadagolók és hűtők beszerzésére.
Külön érdekes lehet kiemelni az utolsó pontot, ami a „marketing és arculatváltás”. Ennek leírása: „új logó, cégér, arculat, vagy akár a fiatalabb generációkat megszólító közösségimédia jelenlét és célzott reklámkampányok kialakítására”. Azaz az államtól kapott pénzt a vendéglátóhelyek arra is költhetik, hogy a fiatalokat kocsmákba csábíthassák.
A pályázati kiírásban szereplő indoklás szerint „a legkisebb hazai településeken működő sörözők, borozók és presszók ugyanakkor nemcsak vendéglátóhelyként, hanem közösségi térként is funkcionálnak, amellyel hozzájárulnak a falvak népességmegtartó képességéhez is”.
Beérkeztek az első pályázatok a kistelepülések italüzleteinek 3 milliós támogatására, az ország számos különböző pontjáról már az első napon több tucat falusi kiskocsma üzemeltetője adta be igénylését - közölte a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. szerdán az MTI-vel.
A tájékoztató szerint a kormány elkötelezett a turisztikai kkv-k erősítése mellett, hiszen a szektor kiemelt szerepet játszik a gazdasági növekedésben és a munkahelyteremtésben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
