Mint arról beszámoltunk, kilőhette egy vadász Hidasnémeti környékén azt a világjáró farkast, mely még Svájcból indult útnak hetekkel ezelőtt. A Boon.hu értesülése szerint egy nyíregyházi vállalkozó lőhette ki az állatot. A rendőrség házkutatást is tartott nála, ekkor több természetkárosításra utaló bizonyítékot is találtak. Az ügy kapcsán természetkárosítás miatt indítottak büntetőeljárást.
Most az Országos Magyar Vadászkamara is reagált a történtekre. Mint írják, megdöbbenéssel értesültek a hírről.
„Szervezetünk, mint a 70 000 magyar vadászt tömörítő köztestület és érdekképviselet, a leghatározottabban elítéli a természetkárosítás bármilyen formáját, függetlenül attól, hogy azt ki követi el.
Valljuk, hogy a vadgazdálkodás a fenntartó természetmegőrzés kulcseleme, a vadászat pedig – a vadgazdálkodás részeként – egyik eszköze. Ezért tevékenységünk során a természetvédelmi szempontok érvényesülése kiemelkedő fontosságú. Ennek szellemében dolgozunk együtt természetvédelmi szervezetekkel, amelyek Természetvédelmi Szakbizottságunkban is képviseltetik magukat, és ezért köttetett korábban többoldalú megállapodás, ágazatok közötti együttműködés a vadászati és természetvédelmi ágazat szereplői között.
A Vadászkamara véleménye megannyi egyeztetésen és különböző fórumokon is elhangzott már: a vadászok közössége – ahogy az egyebek mellett a közösségi médiában is tükröződik – elítél minden jogellenes cselekményt, különösen azokat, amelyek nem jogszerű vadászati körülmények következtében állnak elő” - olvasható állásfoglalásukban.
Azt is közölték, hogy a borsodi esettel kapcsolatban megkeresték az illetékes szervezeteket, és tájékoztatást kértek a történtekről. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az adott ügyben vadász volt a tettes, és fény derül a személyére, akkor a Vadászkamara saját hatáskörben eljárva is megtesz minden szükséges intézkedést - ígérik.
Mint arról beszámoltunk, kilőhette egy vadász Hidasnémeti környékén azt a világjáró farkast, mely még Svájcból indult útnak hetekkel ezelőtt. A Boon.hu értesülése szerint egy nyíregyházi vállalkozó lőhette ki az állatot. A rendőrség házkutatást is tartott nála, ekkor több természetkárosításra utaló bizonyítékot is találtak. Az ügy kapcsán természetkárosítás miatt indítottak büntetőeljárást.
Most az Országos Magyar Vadászkamara is reagált a történtekre. Mint írják, megdöbbenéssel értesültek a hírről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszavágott az ÁSZ Matolcsy Ádámnak: 90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant
Az Állami Számvevőszék szerint hiába állítja Matolcsy Ádám, hogy megvan a vagyon, nincs róla hiteles mérleg. Komoly gondokat találtak az alapítványi gazdálkodásban is.
Reagált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arra a cikkre, amelyben Matolcsy György volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám azt állította, hogy az MNB-ügy politikai indíttatású, és az ellene irányuló támadásokat apja gazdasági és politikai ellenfeleinek tulajdonítja. Matolcsy Ádám a közelmúltban írásban válaszolt több kérdésre is, azt írta, minden jövedelme legális, életvitelszerűen nem él Magyarországon, és nem történt vagyonellopás, mivel az alapítványi vagyoneszközök továbbra is megtalálhatók a mérlegben.
Az Állami Számvevőszék nem kommentálta a politikai indíttatásra vonatkozó kijelentéseket, ugyanakkor hosszú közleményt adott ki a cikk nyilvánosságra kerülése után. Ebben
felhívták Matolcsy Ádám és Matolcsy György figyelmét arra, hogy „a közel 300 milliárd forint közpénzzel gazdálkodó, MNB által alapított PADME Alapítványnak nincs (!) 2021-re, 2022-re és 2023-ra, de még 2024-re sem (ez utóbbi elkészítési határideje még nem telt le) könyvvizsgáló által auditált beszámolója, így auditált mérlege sem”. Hozzátették, hogy a vagyon meglétét ezek nélkül a dokumentumok nélkül nem lehet alátámasztani.
A közleményben kitértek arra is, hogy a PADME Alapítvány könyvvizsgálóját, a BDO Magyarország Kft.-t szakmai hiányosságok miatt a könyvvizsgálói közfelügyelet kötelezte a 2021. és 2022. évi beszámolókhoz kapcsolódó jelentések visszavonására. Emellett a cég saját döntése alapján a 2023-as beszámolót kísérő jelentését is visszavonta.
Matolcsy Ádám az EPRA NTA módszertant tartja alkalmasnak az alapítványi vagyon értékelésére. Az ÁSZ ezzel szemben azt állítja, hogy ez a módszer nem alkalmas a PADME vagy az Optima Befektetési Zrt. valós pénzügyi helyzetének felmérésére, mert például nem veszi figyelembe a források lejárati szerkezetét vagy a társaság jövedelemtermelő képességét. A közlemény szerint az Optima Befektetési Zrt.-nek 90 napon belül kellett volna visszafizetnie a Neumann János Egyetemért Alapítványtól kapott 127,5 milliárd forint hitelt, ebből 27,5 milliárdot nyolc banki napon belül.
A számvevőszék szerint, ha az Optima kizárólag az ingatlanjai eladásával tudja visszafizetni a hitelt, akkor nem lehet azok normál piaci értékével számolni, mivel „90 napon belül még egy lakást is nehéz eladni, nemhogy 127,5 milliárd forintnyi ingatlant”. Úgy fogalmaztak: „a szakma – helyesen – jelentős árcsökkenéssel számol”.
Azt is kiemelték, hogy korábban az érintettek sem az EPRA NTA módszert használták, hanem „a GTC részvényeit inkább »nemes egyszerűséggel« a bekerülési értéken tartották nyilván”.
A vita középpontjában az áll, milyen módszerrel kell meghatározni egy cég értékét. Az ÁSZ a GTC esetében a tőzsdei árfolyamot vette alapul, és úgy számolt, hogy az Optima által megvásárolt tulajdonrész értéke 2024 végére több mint 160 milliárd forinttal csökkent. A számvevőszék szerint már a vásárláskor is indokolatlan felárat fizettek. Matolcsy György viszont az ÁSZ jelentésének megjelenése után úgy nyilatkozott, hogy „érthetetlen szakmaiatlanságra vall” kizárólag a tőzsdei árfolyam alapján értékelni a GTC-t, figyelmen kívül hagyva az ingatlanportfóliót. Szerinte az EPRA NTA módszer alapján a jegybanki alapítványi vagyon értéke meghaladja az 500 milliárd forintot.
Közben Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke kedden bejelentette, hogy a profiltisztítás érdekében egyeztetést kezdeményezett a kormánnyal a vagyonkezelő alapítványok megszüntetéséről. Orbán Viktor miniszterelnök Gulyás Gergelyt jelölte ki a jegybankkal folytatandó tárgyalásokra.
Az Állami Számvevőszék március közepén három jelentést is közzétett, amelyek az MNB-hez köthető szervezetek működését vizsgálták: a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodását, a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseit és magának a jegybanknak a működési szabályosságát. Ezek közül a PADME-val foglalkozó jelentés kapta a legnagyobb figyelmet. A Direkt36 már két nappal a hivatalos közlés előtt beszámolt arról, hogy a számvevőszék súlyos hiányosságokat és jelentős veszteséget okozó döntéseket talált a több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelésében.
Reagált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) arra a cikkre, amelyben Matolcsy György volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám azt állította, hogy az MNB-ügy politikai indíttatású, és az ellene irányuló támadásokat apja gazdasági és politikai ellenfeleinek tulajdonítja. Matolcsy Ádám a közelmúltban írásban válaszolt több kérdésre is, azt írta, minden jövedelme legális, életvitelszerűen nem él Magyarországon, és nem történt vagyonellopás, mivel az alapítványi vagyoneszközök továbbra is megtalálhatók a mérlegben.
Kedden délelőtt műszaki hiba miatt leállt Ceglédnél a Szegedről Budapestre tartó vonat. Az utasok 8.50-kor indultak útnak a szegedi Kiskundorozsma állomásról, mivel a város központi pályaudvaráról az építkezések miatt csütörtökig nem közlekednek vonatok.
11 óra 10 perckor a szerelvény Cegléd közelében megállt.
A mozdony meghibásodott, az utasok pedig a következő tájékoztatást kapták: „Tájékoztatjuk utasainkat, hogy a Budapest-Nyugati pályaudvarra tartó vonat a mozdony meghibásodása miatt bizonytalan ideig állni fog, de talán fél óra múlva visszahúznak bennünket Ceglédre.” A vonatot végül nem sokkal dél előtt kezdték el visszavontatni – írja a Magyar Hang.
A kalauz arra kérte az utasokat, hogy ne szálljanak le a szerelvényről, mert az életveszélyes lehet. Azt is jelezte, hogy visszaérkezés után a következő járattal tudnak majd tovább utazni.
A tervek szerint 12.13-kor egy Szegedről érkező IC vitte volna tovább az utasokat, de ez a járat is 20 percet késett. Végül egy másik, Ceglédről Budapestre induló szerelvényre szálltak át, amely szintén 30 perces késéssel indult el. Az utazás így összesen négy és fél órán át tartott: az emberek délután fél kettőre érkeztek a fővárosba, de nem a Nyugatiba, hanem Kőbányára.
A szerelvényen két 7–8 év körüli gyerekével utazott egy édesanya is, aki a késlekedés miatt jó eséllyel lekéste a repülőjáratát, míg mások munkába vagy találkozóra igyekeztek Budapestre. A helyzeten csak rontott, hogy a lerobbant vonaton áram és wifi sem állt rendelkezésre.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője az esetről a közösségi oldalán a hír kapcsán megjegyezte: „Lehet, így értette Lázár, hogy 'elég volt a luxizásból!'”
A korábbi közlekedésért felelős államtitkár az utóbbi napokban több másik posztban is foglalkozott a vasúti közlekedés áldatlan állapotaival. Itt arról írt, hogy a parlamenti kétharmad hétfőn elfogadta Lázár János „vasúti vonalbezárásokat és jelentős járatritkítást előrevetítő, és a szakszervezetek sztrájkjogait gyakorlatilag megszüntető törvénymódosítását”, itt pedig arról, hogy a miniszter „arrogáns stílusban másokra mutogat, hogy a HÉV-ek vagy a budapesti vasúti, villamoshálózat vagy trolibusz fejlesztések miért nem haladnak, pedig 2022-ben személyesen ő, a saját kézírásával firkálta oda ezen beruházások mellé, hogy Lezárni!”.
Kedden délelőtt műszaki hiba miatt leállt Ceglédnél a Szegedről Budapestre tartó vonat. Az utasok 8.50-kor indultak útnak a szegedi Kiskundorozsma állomásról, mivel a város központi pályaudvaráról az építkezések miatt csütörtökig nem közlekednek vonatok.
11 óra 10 perckor a szerelvény Cegléd közelében megállt.
A mozdony meghibásodott, az utasok pedig a következő tájékoztatást kapták: „Tájékoztatjuk utasainkat, hogy a Budapest-Nyugati pályaudvarra tartó vonat a mozdony meghibásodása miatt bizonytalan ideig állni fog, de talán fél óra múlva visszahúznak bennünket Ceglédre.” A vonatot végül nem sokkal dél előtt kezdték el visszavontatni – írja a Magyar Hang.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sereghajtó lett Magyarország az EU-ban: a 65 évesek várható élettartama nálunk a legrövidebb
Ma már Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária is kedvezőbb értékeket mutat ezen a téren. Nálunk csak Szerbiában számíthatnak rövidebb nyugdíjas évekre az idősek.
Sereghajtók lettünk az unióban - ez derült ki a legfrissebb adatokból.
Magyarországon a 65 éves kort betöltött emberek átlagosan még 16,8 évig élnek. Ezzel hazánk az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között. Nálunk csak Szerbiában számíthatnak rövidebb nyugdíjas évekre az idősek.
Bár az uniós csatlakozás évében, 2004-ben még jobb volt a helyzet – akkor a magyarok 15,6 további évre számíthattak –, azóta több környező ország is megelőzött minket. Ma már Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária is kedvezőbb értékeket mutat ezen a téren.
A statisztikák azt is megmutatják, hogy egy 65 éves ember az adott év halálozási viszonyai alapján hány további évre számíthat. Ez a mutató kizárólag az idősebb korosztályra vonatkozik, vagyis nem veszi figyelembe a fiatalabb korban bekövetkező haláleseteket.
Sokan úgy gondolják, nem érdemes takarékoskodni a nyugdíjas évekre, mert talán meg sem élik ezt az időszakot. A számok azonban mást mutatnak: aki eléri a 65 éves kort, átlagosan még közel 17 évig él.
Ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy a hosszú távú pénzügyi tervezésnél nem célszerű kizárólag a jelenlegi élettartam-adatokkal számolni. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a várható élettartam, és ez a tendencia a jövőben is folytatódhat – többek között az egészségügy fejlődésének és az életmódbeli változásoknak köszönhetően.
Egy egyszerű példa szerint, ha valaki 40 éves korától havonta 50 ezer forintot félretesz, és ezt az összeget évente az inflációval növeli, akkor 65 éves korára egy olyan összeget gyűjthet össze, amely 25 évig havi 102 ezer forintos nyugdíjkiegészítést biztosíthat. A számítás természetesen csak egy modell, de jól mutatja, hogy a rendszeres, akár kisebb összegű megtakarítások is sokat számítanak.
A magasabb jövedelemmel rendelkező országokban általában hosszabb ideig élnek az emberek, mivel ezek az államok többet tudnak fordítani az egészségügy fejlesztésére.
Egy bizonyos szint felett azonban már nem csak a pénz számít: az is fontos, mennyire hatékony az egészségügyi rendszer, és milyen életmódot folytatnak az emberek.
Sereghajtók lettünk az unióban - ez derült ki a legfrissebb adatokból.
Magyarországon a 65 éves kort betöltött emberek átlagosan még 16,8 évig élnek. Ezzel hazánk az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között. Nálunk csak Szerbiában számíthatnak rövidebb nyugdíjas évekre az idősek.
Bár az uniós csatlakozás évében, 2004-ben még jobb volt a helyzet – akkor a magyarok 15,6 további évre számíthattak –, azóta több környező ország is megelőzött minket. Ma már Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária is kedvezőbb értékeket mutat ezen a téren.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Töll László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) katonai identitásért felelős miniszteri biztosa, egyben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, még április 1-jén tartotta Egerben azt az előadást, amelyben a muhi csatáról beszélt a kadétoknak. A Magyar Hang a rendezvényről pár napja nyilvánosságra hozott videóban vette észre, hogy a hadtörténész kemény szavakkal fejezte ki a véleményét azokról a magyarokról, akik elköltöznek az országból.
Az előadásról készült fenti felvétel április 10-én került fel az Eger TV YouTube-csatornájára. Töll 1:23:50-től beszél arról, hogy szerinte hogyan állítja be a világ a külföldi élet lehetőségeit.
„El akarják hitetni mindenkivel, hogy lehet külföldön is jól élni, vagy elmenni, vagy új életet kezdeni. Ez nem így működik” – jelentette ki.
A muhi csata hőseire utalva azt mondta: „Ez a ti földetek, azért haltak meg, hogy a tiétek legyen. És hogyha valaki ezt a földet csak úgy elhagyja, az árulás. Ezt ilyen nagyon egyszerűen, nagyon nyersen megfogalmazva, mint öreg katona, ki merem jelenteni.” Töll szerint a tanulás vagy a munka lehet jó indok arra, hogy valaki ideiglenesen külföldön éljen, de szerinte mindig haza kell térni.
„Nem azért haltak meg az őseitek 1100 éven át, hogy ezt a földet bárkinek eladjátok, vagy elhagyjátok.”
Az előadás végén a miniszteri biztos megállapította: külföldön „mindig hontalan lesz az ember. Vagy pedig, ha kint él, és letelepszik, az ő fia meg az ő unokája már nem lesz magyar gyerek. Az soha nem így működik.”
Töll László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) katonai identitásért felelős miniszteri biztosa, egyben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, még április 1-jén tartotta Egerben azt az előadást, amelyben a muhi csatáról beszélt a kadétoknak. A Magyar Hang a rendezvényről pár napja nyilvánosságra hozott videóban vette észre, hogy a hadtörténész kemény szavakkal fejezte ki a véleményét azokról a magyarokról, akik elköltöznek az országból.
Az előadásról készült fenti felvétel április 10-én került fel az Eger TV YouTube-csatornájára. Töll 1:23:50-től beszél arról, hogy szerinte hogyan állítja be a világ a külföldi élet lehetőségeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
