Az amerikai Legfelsőbb Bíróság pénteken elutasította a texasi főügyészség és az ügyhöz felperesként csatlakozott Donald Trump keresetét, amelyben érvényteleníteni akarták Joe Biden győzelmét - írja a CNN. A cél az lett volna, hogy kizárják az elektori szavazásból Georgiát, Wisconsint, Michigant és Pennsylvaniát, merthogy Trumpék szerint ezekben az államokban tömeges csalás történt.
A bíróság azzal az indokkal utasította vissza a keresetet, hogy Texasnak nincs keresetbenyújtási joga.
Donald Trump - szokásához híven - a Twitteren dühöngte ki magát.
"A Legfelsőbb Bíróság valóban cserben hagyott minket. Nincs bölcsesség, nincs bátorság!"
- írta Twitter-posztjában a leköszönő elnök.
The Supreme Court really let us down. No Wisdom, No Courage!
Joe Biden szóvivője, Mike Gwin az üggyel kapcsolatban úgy reagált: a döntés "nem meglepő".
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság pénteken elutasította a texasi főügyészség és az ügyhöz felperesként csatlakozott Donald Trump keresetét, amelyben érvényteleníteni akarták Joe Biden győzelmét - írja a CNN. A cél az lett volna, hogy kizárják az elektori szavazásból Georgiát, Wisconsint, Michigant és Pennsylvaniát, merthogy Trumpék szerint ezekben az államokban tömeges csalás történt.
A bíróság azzal az indokkal utasította vissza a keresetet, hogy Texasnak nincs keresetbenyújtási joga.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha Hadházy ezt következetesen csinálja, én hajlandó vagyok egy éven keresztül kijönni” – Tüntetőket kérdeztünk a kedd esti demonstráción
Fiatalok és idősek egyaránt elmondták a Szeretlek Magyarország kamerái előtt, hogy mi a célja a tüntetéseknek, és meddig hajlandóak kiállni akár az utcán is az igazukért.
Ahogy arról kedd este folyamatosan beszámoltunk: a Hadházy Ákos által meghirdetett tüntetés után ismét elindult az ott összegyűlt tömeg, hogy ezúttal egy időben négy hidat elfoglaljon. A demonstrálóknak végül órákra sikerült blokkolni a Petőfi, a Szabadság, az Erzsébet és a Margit híd forgalmát. Bár a rendőrség néhányszor megpróbálta leszorítani őket, a blokádok akkor értek véget, amikor a tüntetők önként távoztak a hidakról. Egyedül a Szabadság hídon volt szükség arra, hogy a rendőrök körbevegyék, majd igazoltassák az ott jelen lévőket.
A Szeretlek Magyarország stábja ismét kinn volt a tüntetésen és az azt követő, vonulással egybekötött hídfoglaláson, hogy megkérdezzük a jelen lévőket: mi az oka és a célja a tüntetéseknek, és mit várnak a következő időszaktól?
A kint lévők alapvetően bizakodók voltak a megmozdulásokat illetően. Egy idősebb úr kameráink előtt azt nyilatkozta: ha Hadházy Ákos egy éven keresztül minden héten kihívja az embereket, ő hajlandó minden alkalommal kimenni. Bár akadt olyan is, aki úgy fogalmazott: „egy-két alkalom még biztosan lesz”.
Valakinek az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy hoztak egy újabb intézkedést, amivel „a demokrácia maradékát is nagyjából felszámolják”, míg valaki sokkal erősebb párhuzammal élt: egy táblás tüntető szerint a kristályéjszaka (a náci Németország által központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám) is hasonló törvényekkel kezdődött.
A Szeretlek Magyarország helyszíni riportja
Ahogy arról kedd este folyamatosan beszámoltunk: a Hadházy Ákos által meghirdetett tüntetés után ismét elindult az ott összegyűlt tömeg, hogy ezúttal egy időben négy hidat elfoglaljon. A demonstrálóknak végül órákra sikerült blokkolni a Petőfi, a Szabadság, az Erzsébet és a Margit híd forgalmát. Bár a rendőrség néhányszor megpróbálta leszorítani őket, a blokádok akkor értek véget, amikor a tüntetők önként távoztak a hidakról. Egyedül a Szabadság hídon volt szükség arra, hogy a rendőrök körbevegyék, majd igazoltassák az ott jelen lévőket.
„Győr kiürült, mindenki Szlovákiában vásárol” – A Spar ügyvezető igazgatója szerint májusig tartható az árrésstop
Heiszler Gabriella szerint tarthatatlan a helyzet, az árréssapka miatt már a beszállítók is nyögnek. A SPAR havonta másfél milliárdot bukik, miközben a kormány további korlátozásokat vezethet be.
Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország elnök-ügyvezetője szerint május végéig bírható a kormányzati beavatkozás a kiskereskedelmi árrésekbe. A Portfolio Retail Day 2025 konferencián arról beszélt, hogy ha továbbra is fennmarad az árréssapka, a cégnek hozzá kell nyúlnia a költségekhez – számol be a Pénzcentrum.
A szakember szerint a bizalom megingott, és egyes térségekben már érzékelhető a vásárlók elvándorlása is.
„A bizalmi válságot érezzük, Győr kereskedelmi szempontból kiürült, mindenki Szlovákiában vásárol”
– mondta.
Elmondása szerint a SPAR igyekszik folyamatos akciókkal reagálni a helyzetre, és minden hónapban külön hangsúlyt kell fektetniük a fizetési hétre. Bár számítanak mennyiségi növekedésre, ez nagymértékben függ attól, meddig tart még az árrésszabályozás.
Heiszler Gabriella úgy látja, a kiskereskedelemre aránytalanul nagy nyomás nehezedik.
„Egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”
– hangsúlyozta.
A SPAR már korábban is jelezte, hogy súlyos terheket ró rájuk az árréssapka. Egy kiszivárgott levél szerint havonta 1,5 milliárd forint veszteséget okoz a szabályozás, és jelezték: nem zárják ki a nehéz döntéseket sem. Később közölték, hogy 500 termékük árát csökkentették.
Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója szerint náluk ennyire nem drasztikus a helyzet, de azt ő is megjegyezte: a beszállítók rengeteget emelnek, és ezt az emelést, most a kereskedőkön kérik számon.
Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország elnök-ügyvezetője szerint május végéig bírható a kormányzati beavatkozás a kiskereskedelmi árrésekbe. A Portfolio Retail Day 2025 konferencián arról beszélt, hogy ha továbbra is fennmarad az árréssapka, a cégnek hozzá kell nyúlnia a költségekhez – számol be a Pénzcentrum.
A szakember szerint a bizalom megingott, és egyes térségekben már érzékelhető a vásárlók elvándorlása is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter Ukrajna mihamarabbi felvételét követelte az Európai Unióba – legalábbis három évvel ezelőtt
Benyó Rita osztott meg egy mindössze három évvel ezelőtti videót, amelyben a külügyminiszter nemcsak kérte, de sürgette is Brüsszelt, hogy minél hamarabb kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-s csatlakozása ügyében.
Nagyon különös videóra bukkant Benyó Rita, amit meg is osztott Facebook-oldalán. Az újságíró Szijjártó Péter egy több mint három évvel ezelőtti nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter 2022 márciusában (azaz nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után, de még a magyarországi kétharmados parlamenti győzelem előtt) Ukrajna mihamarabbi európai integrációját sürgette.
A videó meglepő módon a mai napig elérhető Szijjártó Facebook-oldalán, de az állami televízió archívumában is – Benyó Rita is ezt a felvételt osztotta meg:
Ekkoriban, egész pontosan 2022. március elsején a magyar külügyminiszter bejelentette, hogy Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Szlovénia elnöke
„egy közös kezdeményezést tettek közzé Ukrajna európai integrációjának elősegítése érdekében, hogy minél előbb kapjon tagjelölt státuszt Ukrajna, és minél előbb kezdődjenek megbeszélések a csatlakozás témájában.”
A videóban arról is beszélt, hogy „minden olyan kezdeményezést támogatunk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajnában újra béke legyen, mert minél előbb lesz béke, annál kevesebb lesz a halott, és annál kevesebb ember kényszerül arra, hogy elmeneküljön”.
Szijjártó bejelentésében nem csak kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások gyorsítását, de egyenesen sürgette is Brüsszelt ennek előkészítésére.
A három évvel ezelőtti hírek annak fényében érdekesek, hogy Magyarország egy ideje következetesen azon az állásponton áll, hogy az Unió és Magyarország szempontjából is káros volna, ha Ukrajna európai uniós integrációja, majd lehetséges csatlakozása napirendre kerülne, pláne ha meg is gyorsítanák azt. A magyar vezetők minden lehetséges fórumon tiltakoznak és vétóznak ez ellen (ha kell, egyedüliként a tagállamok közül). A kormány, olykor "népszavazásnak" nevezett újabb konzultációja is épp ennek megakadályozásáért indult el.
Orbán Viktor néhány hete úgy fogalmazott: „Vétóztam! Hiába sürget minket Zelenszkij elnök úr, amíg a magyarok véleményét nem ismerjük, addig én őt nem tudom a csatlakozásban támogatni.” Míg Szijjártó Péter idén március 24-én úgy fogalmazott: „Szó sem lehet arról, hogy Ukrajna előbb legyen EU-tag, mint a Nyugat-Balkáni országok.”
Szijjártó Péter 2022 márciusi véleménye:
Ugyanebben a témában Szijjártó Péter 2025 márciusában:
Szijjártó Péter maival ellentétes szavai tehát némileg frissebbek, mint Orbán Viktoréi, aki még 2008-ban, Oroszország grúziai offenzívája idején sürgette Ukrajna csatlakozását, akkor a NATO-kötelékébe:
Nagyon különös videóra bukkant Benyó Rita, amit meg is osztott Facebook-oldalán. Az újságíró Szijjártó Péter egy több mint három évvel ezelőtti nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter 2022 márciusában (azaz nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után, de még a magyarországi kétharmados parlamenti győzelem előtt) Ukrajna mihamarabbi európai integrációját sürgette.
A videó meglepő módon a mai napig elérhető Szijjártó Facebook-oldalán, de az állami televízió archívumában is – Benyó Rita is ezt a felvételt osztotta meg:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két újabb településen, Dunakilitin és Darnózselin is megerősítették a száj- és körömfájás jelenlétét – jelentette be Richard Takáč mezőgazdasági miniszter a szlovák kormány szerdai ülése előtt.
A miniszter tájékoztatása szerint
a két érintett gazdaságban 2500, illetve 1000 tehenet tartanak.
Hozzátette, hogy az új gócpontok az első és a második fertőzött magyarországi gazdaság között találhatók.
„Tehát a vírus azon a területen van. Kedden (április 1-jén) értesültünk arról, hogy vizsgálatokat végeznek, ma reggel pedig a laboratóriumi eredmények alapján megerősítették az információt. Vagyis a helyzet súlyos” – mondta Takáč a az ujszo.com beszámolója szerint.
A miniszter ismét arra kérte a gazdákat, hogy tartsák be az előírásokat, hogy ne terjedjen tovább a fertőzés.
Két újabb településen, Dunakilitin és Darnózselin is megerősítették a száj- és körömfájás jelenlétét – jelentette be Richard Takáč mezőgazdasági miniszter a szlovák kormány szerdai ülése előtt.
A miniszter tájékoztatása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
