A német és a francia nagykövet is kiakadt Orbán Balázs kijelentésein

Nyugat-Európában komoly szervezkedés zajlik Donald Trump ellen, de a háborúpárti politika folytatása súlyos károkat okozna a kontinens számára, ezért a magyar kormány, amely immáron tizenöt éve olyan politikát folytat, mint most az amerikai elnök, ezt élesen ellenzi – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Washingtonban.

A minisztérium MTI-nek eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az amerikai kollégájával, Marco Rubióval folytatott megbeszélése előtt, hogy Magyarország tizenöt éve folytat migrációellenes, családpárti, békepárti, konzervatív, patrióta, a nemzeti érdekek érvényesítésére koncentráló politikát, olyat, mint amilyet Donald Trump elnök is ígért az Egyesült Államoknak. „Tehát mi tizenöt éve vagyunk Trump” – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy hazánk három éve él az ukrajnai háború szomszédságában és árnyékában, s három éve szembesül annak a drámai hatásaival.

– mondta.

„Ugyanakkor az jól látszik, hogy Európa nyugati felében egy nagyon komoly szervezkedés zajlik Donald Trump ellen alapvetően. Persze a béke ellen is, de a háború csak egy apropója a Donald Trump-ellenes szervezkedésnek” – vélekedett.

Majd kifejtette, hogy vasárnap Londonban tartották ezek az országok a legutóbbi gyűlésüket, amelyen úgy döntöttek, hogy a háborút Ukrajnának folytatnia kell. „Ez nagyon rossz, ez nagyon veszélyes, ez egy hatalmas hiba, hiszen ha a háború folytatódik, akkor még többen fognak meghalni, még nagyobb pusztítás lesz, illetve még tovább tart az eszkaláció veszélye" – figyelmeztetett.

Jó hírnek nevezte mindazonáltal, hogy a korábbiakkal szemben csak Brüsszel akar továbbra is háborút, Washington már nem, így Magyarországnak is sokkal könnyebb lesz kimaradnia a konfliktusból.

„A háború nagyon sok rossz dolgot hozott. Érezzük otthon mindannyian a gazdasági következményeit, az áremelkedéseket, a szankciók hatásait az energiaárakban és így tovább. Szóval a háború nagyon sok rossz dolgot hozott, de ahogy elmegy a háború, úgy el is viszi ezeket” – húzta alá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a háborúpárti európaiak elkeseredett erőfeszítéseket tesznek annak céljából, hogy megtörjék Donald Trump erőfeszítéseit, ha pedig ez nem sikerül, akkor ők maguk tovább finanszírozzák a harcok folytatását. Kiemelte azonban, hogy a kontinens gazdasági állapotát és katonai kapacitásait tekintve nem reális az, hogy Európa erre képes lenne hosszú távon a saját érdekei drámai megsértése nélkül.

„Én azt gondolom, hogy ha Európa ezen az úton marad, az európai háborúpárti politikusok továbbviszik ezt a politikát, akkor annak Európa elképesztő kárát fogja látni” – szögezte le.

„Az biztos, hogy az európai emberek békét akarnak. Itt a kérdés csupán az, hogy a liberális, háborúpárti európai vezetők mikor értik meg, hogy mit akarnak az emberek”

– fűzte hozzá.

– összegezte Szijjártó Péter.

Ahogy arról korábban mi is írtunk, a hétvégén számos állam vezetője és a NATO főtitkára találkozót tartottak (amire nem hívták meg Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfőt), hogy mihamarabb tető alá hozzanak egy saját béketervet, amiről aztán Donald Trump amerikai elnökkel is tárgyalnának.

Nem szükséges minden kistelepülésre saját háziorvos – erről beszélt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Népjóléti Bizottság keddi ülésén. Szerinte az alapellátásban dolgozó orvosoknak inkább nagyobb jogkörökre lenne szükségük: többféle vizsgálatot végezhetnének és olyan gyógyszereket is felírhatnának, amelyeket eddig csak szakorvosok rendelhettek.

Az államtitkár az RTL Híradónak azt is elmondta, hogy az egészségügy jövőre 467 milliárd forint többletforrást kap. A szombatra tüntetést szervező Magyar Orvosi Kamara erre úgy reagált: a demonstráció még meg sem történt, de a kormány már részben teljesítette a követeléseiket.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint az országban jelenleg 956 praxis betöltetlen. Az ellenzéki képviselők a Népjóléti Bizottság ülésén arról is kérdezték Takácsot, hogy milyen lélekszám alatt nem indokolt önálló háziorvosi praxis fenntartása.

– fogalmazott az államtitkár.

Szerinte 1200 lakos alatt nincs szükség önálló háziorvosra. A Magyar Orvosi Kamara viszont máshogy látja a helyzetet.

„Ha egy orvos a saját körzete mellett egy vagy több település betegeit is ellátja, az hosszú távon a betegellátás minőségét is ronthatja, hiszen kevesebb ideje és energiája jut minden egyes betegre” – mondta az RTL Híradónak Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara titkára.

Takács Péter arról is beszélt, hogy a kormány javaslatcsomagot készít elő, amely szerint a háziorvosok nagyobb mozgásteret kapnának: több vizsgálatra lennének jogosultak, és olyan gyógyszereket is felírhatnának, amelyeket eddig csak szakorvosok.

A háziorvosi rendszer átalakítása a Magyar Orvosi Kamara szombati tüntetésének egyik központi témája lesz. A demonstráció másik fő követelése, hogy a kormány legalább 500 milliárd forinttal növelje az egészségügyre fordított forrásokat.

Az államtitkár az RTL Híradónak nyilatkozva azt mondta, hogy bár ekkora többletet nem tudtak biztosítani, 467 milliárd forintot sikerült.

– fogalmazott Takács.

Keczéry erre úgy reagált: „Máris teljesült a követeléseink egy része, pedig a demonstrációnk még el sem kezdődött.”

Immár nem kérdés, hogy valódi vámháború alakult ki az Egyesült Államok és Kanada között. A Portfolio.hu beszámolt róla, hogy a Kanada Ontario állama 25 százalékos vámot vet ki az általa három amerikai államba, köztük New Yorkba küldött áramra. Doug Ford tartományi vezető megfogalmazása szerint ez megtolás Donald Trump vámjaira, amiket kedd éjféltől vezetett be a szomszédos országgal (és Mexikóval) szemben.

Ugyancsak a gazdasági portál ír ugyanakkor arról, hogy nem sokáig váratott magára Donald Trump válasza sem. Az amerikai elnök Truth Social nevű saját közösségimédia-oldalán azt írta:

„Kérem, magyarázzák el Trudeau kanadai kormányzónak, hogy amikor megtorló vámot vet ki az USA-ra, a mi kölcsönös vámunk azonnal megemelkedik ugyanilyen mértékben!”

A fő üzenethez képest apróság, de egyelőre nem világos, hogy Trump Kanada miniszterelnökét miért nevezte bejegyzésében "kormányzónak".

Hat hónap után végre hazavihette a kisfiát egy édesanya, aki szerint a hatóságok alaptalanul szakították el a gyermekétől. A baba még szeptemberben született, de csak most térhetett haza. A család ügyét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vitte bíróság elé, miután a gyámhatóság az anya pszichés állapotára hivatkozva nem engedélyezte a hazavitelét – annak ellenére, hogy erről hivatalos vizsgálat nem is készült.

A szülők december óta kéthetente egy órára találkozhattak a kisfiúval, aki hétfőn végre otthon aludhatott.

– mondta az RTL Híradónak Marianna, az édesanya.

Hétfőn délben kapta meg a hívást, hogy a gyámhatóság úgy döntött: aznap hazaviheti a kisfiát. „Az anyuka sírva hívott fel, alig értettem, mit mond, csak később tudtam meg, hogy a hatóságok engedélyezték a gyermek hazavitelét” – idézte fel Boros Ilona, a TASZ jogásza.

A szülők már a kórházban is igyekeztek minél több időt tölteni a kisbabájukkal, de a gyámhatóság nem engedélyezte, hogy hazavigyék. A TASZ szerint a hatóságok hónapok óta arra hivatkoztak, hogy nem biztosak az anya mentális állapotában, de ezt semmilyen vizsgálattal nem támasztották alá.

Marianna múlt héten a Partizán műsorában is beszélt az ügyről. Elmondása szerint a kisfia már fel sem ismeri őt. „Van két képem róla, és egyszerűen annyira látszik az arcán, hogy traumatizálva van” – mondta az édesanya.

Boros Ilona hozzátette: „Most azért tudtunk nyerni, mert mi önszorgalomból elvittük egy igazságügyi pszichológus szakértőhöz, aki leírta természetesen, hogy minden rendben van az anyukával. És beadtuk, és erre hozott megfelelő döntést a hatóság.”